A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2014 tavaszán elindított önfinanszírozási programja elérte a kitűzött célokat, a következő években mérséklődik a lejáró állami devizaadósság, amivel egyúttal szűkülnek a külföldi adósság forintból való megújításának lehetőségei is - állította  az alelnök az MNB honlapján publikált írásában.

Az önfinanszírozási elsődleges célja az volt, hogy támogassa a magyar gazdaság külső sérülékenységének csökkentését. A program arra épül, hogy jegybanki eszközökkel elősegítse a banki források átterelését a magyar állampapírok felé és ezzel lehetővé tegye a lejáró külföldi devizaadósság forintból történő refinanszírozását, ezzel a magyar állam és a nemzetgazdaság külső kitettségének mérséklését.

Kapcsolódó

Az utóbbi két évben az MNB teljes monetáris politikai eszköztárát átalakította annak érdekében, hogy a bankok lehetőleg ne jegybanki eszközökben, hanem állampapírban tartsák fölös likviditásukat.  A külső sérülékenység csökkenését Nagy Márton azzal támasztotta alá, hogy idén március végére a devizaadósság aránya államadóssága korábbi 50 százalék körüli maximumról 30 százalék közelébe csökkent, 2016 végére pedig megközelítheti historikus minimumszintjét.

A feltételes kamatcsere (IRS) eszköz további sorsával kapcsolatban Nagy Márton arra hívja fel a figyelmet, hogy a tendereken intenzív volt a kereskedelmi bankok kereslete, az állomány most április közepére 1514 milliárd forint ért el, tehát a jegybanki kamatcsere-ügyletek eredményesen terelték a banki likviditást a jegybanki betétek helyett kiemelten az államkötvények felé.

Nagy Márton azt is leszögezte, hogy a jövőben a MNB nem tervez a monetáris politika eszköztárában, az átalakítások lezárulnak. A korábbihoz hasonló kényszerítő eszközöket nem tervez az MNB - amit lehet úgy is értelmezni, hogy az MNB új baráti/partneri kapcsolatra készül a bankokkal.

Ezzel az üzenttel vág egybe Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter felszólalása az OTP közgyűlésen, ahol kvázi meglepetésvendégként szintén bankokkal való partneri, kiszámítható időszak kezdetéről beszélt.  A múlt heti nyilatkozatok szerint július végére megvásárolja a magyar állam a Erste Bank Zrt. 15 százalékát. Az ügylet szűk másfél éve húzódik.