A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Ma tárgyalja a Legfelsőbb Bíróság azt a felülvizsgálati kérelmet, amely a Szegedi Ítélőtáblának a Partiscum XI. Takarékszövetkezettel kapcsolatos döntéséről hivatott dönteni. Az ítéletben a tábla a takarékszövetkezet hatályos általános szerződési feltételeit (ászf) teljes egészében hatályon kívül helyezte, miáltal semmissé vált egy vitatott hitelszerződés. Sokak szerint ez a döntés lehet a precedens, hogy meginduljanak a bankok elleni tömeges perek.

Kapcsolódó

Az ítélőtábla döntése annak fényében kicsit furcsa, hogy a Partiscum az ászf-ben lényegében szó szerint átvette a banki Magatartási Kódex feltételrendszerét. A bíróság indoklása szerint a pénzintézetek által elfogadott Magatartási Kódex nem jogszabály − bár ezt nem is állította senki. Ugyanakkor a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény egyértelműen megnevezi és megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősíti azt, ha az adott intézmény a magatartási kódexben foglalt követelményeket nem tartja be, ha annak alávetette magát. Vagyis a magatartási kódex azért nem nevezhető jogon kívüli eszköznek.

A másik vitatott pont az egyoldalú szerződésmódosítások lehetőségéről szól. Kormányrendelet rögzíti, milyen feltételek mellett van mód a szerződésekben előírt kamat egyoldalú módosítására, míg a hitelintézeti törvény (hpt.) e tekintetben arról rendelkezik, hogy az egyoldalú módosítás joga akkor illeti meg a hitelintézetet, ha a módosításra okot adó objektív körülmények tételes meghatározását a szerződés tartalmazza, valamint a hitelező árazási elveit írásban rögzítette.

A banki magatartási kódexnek azon része, amely a szerződésmódosítás objektív okait rögzítette, komoly vitákat kavart a kódex elfogadásakor, miután a szakértők szerint túl nagy lehetőséget biztosított a hitelintézeteknek a kamatszint egyoldalú elmozdítására. Ugyanakkor a viták ellenére tény, hogy a kódex − és így az azt az ászf-be átemelő takarékszövetkezet − taxatív felsorolása megfelel a hpt. előírásainak.

Ezen kérdések miatt az LB akár vissza is küldheti új eljárásra az egész ügyet, vagyis nem garantált, hogy az ítélőtábla bármilyen lavinát is elindít a hitelszerződések kezelésében.