Stadion helyett sportpark: saját erőből épülhet meg az Újpest gigaberuházása

Az interjúban szó lesz ...

Sportpark épülhet a Fóti úton egy 18 ezer férőhelyes stadionnal
A projekt állami pénz nélkül, saját forrásból valósulna meg
Cél a stabil dobogós helyezés – 2030-ig bajnoki címet is szeretnének
Nemzetközi kupaszereplés nélkül az Újpest sem lehet fenntartható
A csapat két év alatt szinte teljesen lecserélődött
Visszafelé sülhet el az MLSZ szigorítása: megdrágultak a magyar fiatalok
A jelenlegi szabályozás torzítja a hazai átigazolási piacot

> Stadion helyett sportpark

Hol tart a stadionprojekt?

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Nagyon időszerű a kérdés, mert június 16-án aláírtunk egy előszerződést a Fóti út 141. alatti telekre. Ma már valóban telekről beszélünk, a korábbi létesítményeket az eladó elbontotta a saját hatáskörében. Épülhetett volna ide egy ezerlakásos társasház is, de – a mi megjelenésünkkel – elindulhat egy sportcélú hasznosítás. Fél éve jelentkeztünk be a telekre, és azóta tárgyaltunk róla, de ez nem véletlenszerű választás volt: komoly szakmai elemzés előzte meg.

Miért nem maradhat a klub a jelenlegi stadionban?

A Megyeri út 13. szám alatti Szusza Ferenc Stadion történelmileg fontos helyszín, gyakorlatilag az Újpesti Torna Egylet bölcsője. A futballpálya mellett itt van a jégkorongcsarnok, karate- és bokszterem, lövészpálya is. Az elmúlt száz évben kiszolgálta a célját, de ma már sem műszakilag, sem infrastruktúrában nem alkalmas arra, amit a modern futball és a szurkolói élmény megkövetel.

Mi a gond vele?

A lokáció. Nincs kötöttpályás tömegközlekedés, csak busz, ami nem ideális egy több ezres tömeget vonzó eseménynél. Gépjárművel sokan jönnének, de itt alig van parkoló: a tavalyi 6–7000 fős átlagnézőszámhoz mindössze 141 dedikált hely tartozik. Aki járt már meccsen, tudja, hogy parkolni gyakorlatilag lehetetlen, ezért megnéztük, Újpest közigazgatási határain belül milyen telkek jöhetnek szóba. Felkértünk egy ingatlan-tanácsadó céget, ők feltérképezték a lehetőségeket, és a 13 jelöltből végül 4-re szűkítettük a kört – innen választottuk ki végül a Fóti úti helyszínt.

Milyen szempontok alapján ment ez a kiválasztás?

Tizenhárom telek került szóba, amik méretben potenciálisan megfeleltek volna. Aztán jöttek a szűkítési szempontok: jelentős része kiesett, mert még rosszabb volt a megközelíthetőség, számos telek pedig azért, mert nem volt eladó. Végül csak az maradt, ami megfelelő helyen van, eladó, és valóban előrelépést jelent a mostanihoz képest – akár méretben, akár elhelyezkedésben. Szóval, aki azt gondolja, hogy 40 tökéletes telek közül válogattunk, az téved – elég korlátozott volt a mozgásterünk.

Miben áll ez a szerencse?

A telek közvetlen szomszédságában található az utánpótlás-bázisunk, a Tábor utca és a Szilágyi utca sarkán. Ez komoly érv volt a döntésben. Az pedig már csak a hab a tortán, hogy a két terület között egy Mol-kút is van.

A megközelíthetősége mennyivel jobb, mint a mostani stadioné?

Lényegesen! A terület kötöttpályás közlekedéssel is elérhető: jön oda villamos és vonat is. Sőt, ha egyszer megvalósul a Káposztásmegyer felé tervezett metróhosszabbítás – ami már a ’70-es évek óta tervben van –, akkor még egyértelműbb lesz az előnye. A metró nagyjából egy kilométeres alagúttal csatlakozna be, onnantól felszínen haladna tovább. Bízom benne, hogy ez a projekt a belátható jövőben valóban elindul.

Ha minden ilyen kerek, miért csak előszerződést kötöttek?

Azért, mert a telek jelenlegi besorolása alapján még nem alkalmas stadionépítésre. Két fő akadály van: az egyik az építménymagasság jelenlegi korlátozása – az UEFA-szabályok például pontosan meghatározzák, milyen magasságban kell elhelyezni a világítótesteket; a másik, hogy bár a területen szerepel kereskedelmi és intézményi funkció, a sportlétesítmény – különösen stadion – mint cél explicit módon nincs feltüntetve. Ehhez módosítani kell a telek övezeti besorolását. Amíg ezek nem rendeződnek, felelős vállalatként nem tudunk végleges adásvételi szerződést kötni egy olyan telekre, amiről ma még nem garantálható, hogy valóban épülhet oda stadion. Ezért van most előszerződés – és akkor válik majd kötelező érvényűvé, ha elhárulnak ezek az akadályok.

Ha már UEFA: milyen besorolású stadion építése a cél? BL-meccsre alkalmas lesz?

UEFA 4-es kategóriájú stadiont szeretnénk, ez ma a legmagasabb nemzetközi besorolás. Olyan létesítményben gondolkodunk, ahol akár Bajnokok Ligája-mérkőzést is lehet rendezni. Ha építünk, akkor olyat építsünk, ami eleve megfelel a nemzetközi elvárásoknak.

Mekkora lesz a stadion?

Az első ütemben 18 ezer férőhelyes, de már most úgy tervezzük meg a szerkezetet és a tetőt, hogy később könnyen bővíthető legyen akár 22 ezresre. Az infrastruktúra egészét úgy építjük meg, hogy ehhez ne kelljen alapjaiban hozzányúlni. Egyébként mi a fejlesztést nem stadionként, hanem sportparkként kezeljük.

Ez miben áll? Milyen fejlesztések valósulhatnak még meg?

Komplex ingatlanfejlesztésről van szó, amelynek csak az egyik része a stadion. A tervünk egy hatalmas park, amit a környékbeli lakók is használhatnak szabadidős, sportolási célokra – akár Újpestről, akár a szomszédos kerületekből. Emellett szeretnénk olyan kereskedelmi funkciókat is telepíteni, amelyek a lakók mindennapi életét segítik – de csak óvatosan és racionálisan. Hogy pontosan mi lesz ezekből, azt szeretnénk a helyiek véleményére alapozva kialakítani. Elindítunk egy lakossági egyeztetést is, mert most először van miről beszélni: eddig csak tárgyaltunk a telekről, de most, hogy aláírtuk az előszerződést, már érdemben tudunk beszélgetni a lakókkal és szurkolókkal.

Lesz állami szerepvállalás a beruházásban?

Nem.

Pénzügyi értelemben sem?

Nem. Ezt saját erőből, illetve piaci forrásokból tervezzük megvalósítani.

Mennyibe kerülhet majd a beruházás? Van már becslés?

Még van néhány nyitott kérdés, de nagyjából kezdünk körbeérni. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem csak egy stadionprojekt – egy komplett sportparkról beszélünk, több funkcióval. Emiatt most még korai lenne végleges számokat mondani.

Ha csak a stadiont nézzük?

Ott van egy bevett ökölszabály a nemzetközi piacon, hogy egy szék mennyibe kerül: a stadion kapacitása szorozva az ülőhelyenkénti költséggel. Ez ma jellemzően 3500 és 5000 euró közötti összeg, attól függően, milyen minőségű stadiont építünk. Mi is ebben a tartományban gondolkodunk, vagyis csak a stadionrész költségvetése nagyságrendileg 80 millió euróra, azaz jelenlegi árfolyamon körülbelül 30 milliárd forintra becsülhető A teljes projekt – a sportparkkal és a kapcsolódó funkciókkal – természetesen ennél jóval többe kerül majd, de most még a stadionra vetítve is csak becslésekről beszélhetünk.

> Európai kupaszereplés nélkül az Újpest sem lehet fenntartható

„Az elején mindaddig invesztálni kell egy új klubcsapatba, amíg nem tudjuk a saját lábára állítani” – ezt egy éve mondta. A saját lábán áll már az Újpest?

Még az út elején járunk, nem egyik napról a másikra fog minden jól működni – évről évre tudatosan, lépésről lépésre haladunk előre. Nyilván a tulajdonosváltás önmagában is nagy várakozásokat keltett a szurkolókban – talán túlzóakat is. Én akkor is próbáltam racionalizálni az elvárásokat, de a futball mindig érzelemdús közeg. A szurkoló természetesen többet akar, és ez rendben is van – ez az ambíció hajtja előre a klubot is. De fontos megérteni, hogy az elmúlt 20–25 évben az újpesti közösség finoman szólva sem volt elkényeztetve sikerekkel. Más klubok szépen építkeztek, miközben Újpest gyakorlatilag stagnált – ez igaz az utánpótlásra és az infrastruktúrára is. A Mol tulajdonszerzésével viszont új időszámítás kezdődött: bővültek az anyagi lehetőségek, és elkezdtük a szakmai háttér megerősítését is. Vannak azonban dolgok, amiket egyszerűen nem lehet gyorsabban megvalósítani – akkor sem, ha sokan ezt várják. Az első év tanulságait levontuk: az volt a cél, hogy a csapat az első hatba kerüljön – ez végül nem teljesült, hetedikek lettünk. Közel voltunk, de tudom, hogy a szurkolók sokszor összekeverik az ambíciót a racionális célkitűzésekkel. Az, hogy valaki reális célt tűz ki, még nem jelenti azt, hogy ne akarna jobb lenni – csak azt, hogy nem ígér felelőtlenül.

És mit ígérnek most? A következő szezon végére odaér az Újpest a nemzetközi kupaszereplés kapujába?

A célunk egyértelmű: a következő szezonban az első háromba szeretnénk kerülni, hogy kvalifikálhassuk magunkat a nemzetközi kupasorozatokba. A legfontosabb most az, hogy odaverekedjük magunkat – onnantól jöhet a nemzetközi megmérettetés, ahol természetesen minél tovább szeretnénk jutni.

Mi kell ehhez? Miben kell még fejlődniük?

Az edzői stábban már megtörtént több fontos lépés, de emellett átszerveztük az egész scouting- és adatelemzési rendszert is. A játékosmegfigyelés új alapokra került: egy teljesen új módszertan szerint dolgozunk. A legnagyobb változás, hogy megvan az a játékstílus, amit játszani szeretnénk. Ehhez választottuk az edzőt, akivel kialakítottuk a pozíciókhoz kapcsolódó elvárásokat. Ezen paraméterekhez keressük a játékosokat. Ha az adatai stimmelnek, jöhet a „szemteszt”, mind a játékosmegfigyelők, mind az edzői stáb részéről. Ha mindkettő zöld lámpa, akkor jönnek a pénzügyek, és a végén, aláírás előtt az orvosi és a személyiségi vagy karakteri ellenőrzés.

Pénzügyileg mikor áll majd meg a saját lábán az Újpest? Mikor válik majd fenntarthatóvá maga a projekt?

A pénzügyi fenntarthatóság szorosan összefügg a nemzetközi kupaszerepléssel, ezért is olyan fontos, hogy a következő szezonban az első háromba kerüljünk – és onnantól kezdve minden évben ott legyünk. Stabil dobogós szereplést akarunk, és én korábban már kimondtam: 2030-ig bajnoki címet szeretnénk nyerni. Ezt továbbra is tartom. A nemzetközi kupaszerepléssel járó pénzdíjak – különösen a csoportkörös szereplés – nélkül viszont esélytelen fenntartható módon olyan csapatot építeni, amely nemzetközileg is versenyképes. A hazai, MLSZ-források ehhez nem elegendők.

> Túlárazott magyar fiatalok – visszafelé sült el az MLSZ kvótaszabálya?

Hol tart most a keret megújítása? Két év alatt szinte teljesen átalakult a csapat.

Igen, gyakorlatilag lecserélődött a teljes keret. De mi nem úgy nézzük, hogy „egyszer megújítjuk”, hanem szezonról szezonra, átigazolási időszakról átigazolásra fejlesztjük a csapatot. A mostani keretben szerintem alsó hangon 3–4 olyan játékos van, aki egy bajnokcsapatban is alapember tudna lenni. Az idei átigazolási szezon célja pedig, hogy hozzunk még 2–3 ilyen kvalitású játékost, akik szintén megfelelnek ennek a szintnek. Ősszel, majd jövő nyáron szintén szeretnénk 1–1 kulcsemberrel bővíteni a keretet. Nyilván lesznek távozók is, őket pótolni kell, de az alapelvünk változatlan: csak olyan játékost hozunk, aki képes lehet egy bajnoki címért harcoló csapat kezdőjébe bekerülni.

Mi a helyzet az utánpótlással? Van olyan fiatal, aki már most ott van az első csapat kapujában? Illetve lesznek magyar játékosok is a kezdőben? Az utolsó fordulókban jellemzően négy magyar fért be – Bese 31, Fiola már 35 éves.

Fontos, hogy az utánpótlást és a fiatalokat – mondjuk a 18–22 éves korosztályt – most egy kategóriaként kezeljük. Az elmúlt év egyik nagy tanulsága számunkra az volt, hogy néha a kevesebb több. Sok fiatalt vontunk be a keretbe, de kevés játéklehetőséget kaptak – és ezzel nem jól gazdálkodtunk. Sokan az első csapattal edzettek, de hétvégén csak a padon ültek, nem kaptak elég játékpercet sem az NB I-ben, sem lejjebb. Ez hosszú távon nem működik. Ehelyett mostantól tudatosabban kell kezelnünk őket: inkább kevesebb fiatal eddzen a nagy csapattal, de ők kapjanak rendszeres meccsterhelést NB II-ben vagy akár NB III-ban, hogy fél–egy éven belül valóban készen álljanak az NB I-re. Az nem jó szemlélet, hogy csak ott vannak „tanulni” – a meccsterhelés elengedhetetlen a fejlődéshez. És bár most is látok a klubnál olyan magyar fiatalokat, akik hosszabb távon beverekedhetik magukat a kezdőbe, a következő egy-két év még nem feltétlen róluk fog szólni. Még nem lesz döntően magyar fiatalokra épülő kezdőcsapatunk.

Ehhez képest az MLSZ szigorítása segíti vagy hátráltatja a munkát? (A szigorítás lényege: a szövetség a csapatokat megillető pénzügyi támogatás jelentős részét ahhoz kötné, hogy átlagban egy mérkőzésen öt magyar labdarúgó legyen végig a pályán és ebből egy U21-es játékos legyen.)

Szerintem inkább hátráltatja. A jelenlegi szabályozás – különösen a mi esetünkben, de szerintem a magyar futball egészében is – inkább kárt okoz, mint hasznot. Az erőltetett kvótarendszer helyett a tudatos építkezésnek lenne itt az ideje. Azzal természetesen egyetértek, hogy ambícióként jelenjen meg: játsszon több magyar fiatal az NB I-ben. Ezt szerintem minden klubvezető támogatja – én is. De azzal a módszertannal, ahogyan ez megszületett, nem tudok azonosulni.

Mire gondol?

Arra, hogy nem volt valós szakmai egyeztetés, nem kérdeztek meg minket, klubvezetőket. A döntésről nem volt párbeszéd, egyszerűen csak megérkezett szabályként, amit végre kell hajtani. Ráadásul már zajlik az átigazolási szezon, a részletszabályok pedig most érkeznek, ami nem túl szerencsés.

Ez a szabályozás egyébként mennyire torzítja az átigazolási piacot?

Az látszik, hogy aki magyar – és pláne, ha még fiatal is –, annak az ára legalább kétszerese, néha háromszorosa is lehet egy hasonló képességű külföldi játékosénak. És ez nemcsak a transzferdíjra, hanem a bérre is igaz. Sőt, hallottunk olyan eseteket is, amikor magyar játékosra komoly külföldi ajánlat érkezett, de nem engedték el – mert a klub itthon még több pénzt remélt – tekintettel arra, hogy az MLSZ szabályát teljesíteni kell, és a magyar fiatalokra most kvázi extra kereslet van.

A jó szándék visszafelé sül el?

Abszolút. Lehet, hogy adott esetben egy játékos jobban járna azzal, ha most elmenne például Salzburgba, de itthon tartják, mert túlértékelt a piacon. Ez hosszú távon nem segíti a fejlődését. És hadd hangsúlyozzam: az alapgondolattal, miszerint több magyar játékos kapjon lehetőséget az NB I-ben, teljes mértékben egyetértünk. Ebben szerintem Magyarországon nincs is vita. A gond a kivitelezés módjával van.