Idén tavasszal, május elsején MBH néven jött létre Magyarország második legnagyobb pénzintézete az MKB Bank, a Budapest Bank és a Takarékbank egyesülésével, és a fúzió bejelentésekor Ginzer Ildikó standard kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettes bejelentette, hogy az egyesült fiókhálózat nem kevesebb, mint félezer egységet számlál. 

A nagy átalakulás óta bő fél év telt el, és a bankvezető a minap egy szakmai konferencián számolt be a fúzió eredményeiről.

Hegymenetbe kapcsoltak

A rendezvényen Ginzer Ildikó a világot sújtó polikrízis idején történt pénzintézeti egyesülés részleteit elemezte, és bár előadásának címe „Satufék helyett motorfék” volt, ezt a fordulatot úgy helyesbítette, hogy valójában az MBH Bank nem fékezett, hanem immár hegymenetbe kapcsolt.

A polikrízis

Ez a viszonylag új gazdasági fogalom egyre gyakrabban hangzik el az elemzésekben, olyannyira, hogy a kifejezést a Financial Timesban idén az év szavává választották. A polikrízis fogalmát eredetileg a 90-es években két francia társadalomtudós, Edgar Morin és Anne Brigitte Kern alkotta meg, majd 2022-es berobbanása előtt Jean-Claude Juncker is használta már egy 2018-as beszédében. A polikrízis arra utal, hogy évek óta a válságdiskurzus határozza meg az emberiség mindennapjait, miszerint újabb és újabb fenyegető veszélyek és uralhatatlannak tűnő kihívások leselkednek, úgy mint például a klímaváltozás, a koronavírus-világjárvány, az orosz–ukrán, illetve újabban az izraeli háború, valamint az ezek nyomán kialakult energiaválság, az infláció és az elszabadult élelmiszerárak. A polikrízis azért alkalmas megnevezés, mert használatával úgy lehet egyszerre többféle kihívásról beszélni, hogy közben nem kell kiemelni egyetlen konkrét válságelemet.

A banki vezető az elmúlt fél év történéseinek intenzitását úgy élte meg, mintha három év lett volna. Azt mondta, rengeteg rekord volt ebben a folyamatban, hiszen nem csak Magyarországon, de egész Európában nem történt még ehhez hasonló nagyságrendű bankfúzió.

Az MBH Banknak jelenleg 2 millió lakossági, vállalati és intézményi ügyfele van, és a pénzintézet az ügyfelek kiszolgálása érdekében közel tízezer főt foglalkoztat, vagyis a fúzió jogi, technológiai, márkaépítési és vállalati kultúra tekintetben is hatalmas kihívást jelentett.

A fúzió nem ért véget, csak elkezdődött

A pénzintézet standard kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese a kollégáinak azt szokta mondani, hogy 

A fúzió nem május elsején ért véget, hanem igazából akkor kezdődött.

Ugyanis az összeolvadás mellett legalább annyira fontos volt a bank folyamatos építése, tehát ezért fogalmazott úgy, hogy szó sincs fékezésről, mert valójában hegymenetbe kapcsoltak. Az elmúlt fél évük arról szólt, hogy miként fókuszálnak a digitalizációra, hogyan hozzák be a működésbe az olyan új technológiákat, mint amilyen például a mesterséges intelligencia, illetve hogyan tudják a lehető legmegfelelőbben megszólítani a korosztályában, bankolási szokásaiban és földrajzi elhelyezkedésében egyaránt elképesztően széles ügyfélkörüket. 

Az ügyfelek megtalálták az új bankot

Nagyon intenzív átalakítás folyik a banknál, ami párhuzamosan egy belső és egy külső építkezést is jelent, és Ginzer Ildikó úgy vélekedett, hogy mivel közel 500 bankfiókból áll a hálózatuk, és ezzel a legnagyobbak Magyarországon, kijelenthető, hogy az ügyfelek 95 százalékához 

AZ MBH BANK ÁLL FIZIKAILAG LEGKÖZELEBB.

Arról is beszélt, hogy az ügyfelek elégedettsége érdekében megkezdték a fiókhálózatuk teljes megújítását, és terveik szerint évente 40-50 egységet modernizálnak a következő időszakban. 

A megújulás azonban nemcsak a belső elrendezésre, a színekre és az arculati elemek átalakítására vonatkozik, hanem az MBH Bank működésében újfajta digitális elemek is megjelennek

– fogalmazott.

Kép: economx, Hartl Nagy Tamás

A bankok pénzügyi helyzete most kiváló

A bankszektort általánosságban érintő gazdasági mechanizmusokról  Ginzer Ildikó úgy vélekedett, hogy nagyon eltérő típusú folyamatok zajlanak most, mint a megelőző válságidőszakokban. Például a 2008-as gazdasági válság idején a likviditási- és tőkeproblémákkal küzdő bankszektor abszolút behúzta a féket, vagyis éppen a banki oldalról érkezett az a visszahúzó erő, ami akadályozta a hitelezést, és ezáltal a gazdasági növekedés lassulására is hatással volt. 

Ezzel ellentétben most nem ez a helyzet

– jelentette ki.

Ha megnézzük a hazai bankszektort, azt látjuk, hogy a pénzintézetek kiváló tőke és likviditási helyzettel bírnak, viszont a kereslet oldaláról tapasztalható most jelentős csökkenés a lakossági, illetve a mikro- és kisvállalkozói ügyfélkör esetében egyaránt. 

Az ügyfelek többsége az elmúlt időszakban visszafogta a költekezését és a hosszabb távú beruházásait, mint például az ingatlanvásárlást. A jelzálogpiac például kétharmadával csökkent Magyarországon az előző év első félévéhez viszonyítva.”

Ebben a csökkent keresleti időszakban a bankok arra törekednek, hogy próbáljanak minél több forrást arra felhasználni, hogy saját működésüket, folyamataikat és ezáltal az ügyfélélményt javítsák – mondta Ginzer Ildikó, az MBH Bank standard kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese.