A napilap értékelése szerint a hitelszerződés módosítása arra utal, hogy már az oroszok sem bíznak az új atomerőmű belátható időn belüli felépülésében; a hitelt ugyanis az erőműben termelt áram eladásából kellene visszafizetni.

A magyar kormány nevében Varga Mihály gazdasági miniszter írta alá 2014 májusában a paksi bővítés pénzügyi alapját adó szerződést.

Kapcsolódó

Az eredeti kontraktus szerint az első reaktorblokk termelésének megkezdésekor kellett volna megkezdeni a törlesztést (ezt akkor a kabinet 2025-re tette), de legkésőbb 2026 márciusában - az a határidő csúszik most 2031 márciusára.

A visszafizetésre viszont 21 helyett immár csak 16 év marad, ráadásul a jelenlegi pénzpiaci kamatszint többszörösére rúgó kamatok is változatlanok (évi 3,95-4,95 százalék). Az euróhitelt tovább drágítja, hogy 2014 óta több mint 15 százalékkal gyengült a forint az euróhoz képest.

A magyar kormány 2019-ben - az építkezés csúszását látva - Moszkvába küldte tárgyalni Vargát, hogy érje el a kamatok csökkentését és a törlesztés későbbre tolását, lehetőleg változatlan futamidő mellett.

A beruházás kapcsán lehívott hitelt Budapest eddig általában előtörlesztette, ám a magyar tartozás így is jelenleg 72,7 millió euró (26,2 milliárd forint).