Nagyszerű hírt kaptak a nyugdíjba készülők

Nagyot mentek tavaly a nyugdíjpénztárak. A pontos hozamadatokra ugyan néhány napot még várni kell, de már most látszik, hogy van olyan portfólió, amelynek az árfolyama 20 százaléknál is többet emelkedett 2019-ben, olyan pedig nem nagyon lesz, amelyik negatív hozammal zárja az esztendőt. A 2018-as gyengén sikerült évet tehát bőven kompenzálta a tavalyi.

A részvényekből jött a nagy pénz

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

A tőzsdék szárnyaltak 2019-ben: a New York-i piac fő indexe, az S&P 500 31,33 százalékot emelkedett, a frankfurti DAX több mint 25 százalékos pluszban zárt, de a budapesti BUX is többször zárt történelmi csúcson, és bő 15 százalékos emelkedéssel fejezte be az évet.

Az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak portfólióiban azonban a legnagyobb súlyt a magyar állampapírok képviselik, ezek aránya meghaladja az 50 százalékot. Ezeken is szép hozam keletkezett, tavaly a hosszú állampapírok árfolyamát követő MAX index, csaknem 7,7 százalékot emelkedett, a MAX kompozit-index pedig, amely az összes hazai állampapír árfolyamváltozását méri, több mint 7 százalékos pluszban zárta az esztendőt.

A legnagyobb hozamot persze azok a portfóliók érték el, amelyek sok részvényt tartottak, az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár dinamikus alapja, amelyben 90 százalék körül van a részvények aránya, már december közepére 20 százalék fölötti árfolyam-emelkedésen volt túl. Az Allianz kockázatvállaló alapjában hasonlóan magas a részvények aránya, a hozam pedig december közepéig megközelítette a 19 százalékot.

Kétszámjegyű hozamok

Az önkéntes nyugdíjpénztári portfóliók legalább harmadánál volt kétszámjegyű hozam tavaly, a növekedési portfóliók árfolyama, amelyek legalább 40 százaléknyi részvényt tartanak, szinte biztos, hogy 10 százalék fölött emelkedett. A legtöbb pénztártag megtakarítása azonban még mindig kiegyensúlyozott alapokban van, és ezek között is volt több olyan (Aranykor egyensúly, OTP kiegyensúlyozott), amelyik tíz százalék fölötti hozammal zárta az évet. A kiegyensúlyozott portfóliók hozama általában 7-11 százalék között volt.

Tovább hízott a reálhozamAz óvatosabb, 25 százalékosnál kevesebb részvényt tartó alapok hozama általában alacsonyabb volt, de a klasszikus alapok nagyjából fele még így is magasabb hozamot ért el, mint amennyi a tavalyi infláció lehetett. Novemberben 3,4 százalékos áremelkedést mértek éves összevetésben, a 39 önkéntes nyugdíjpénztári portfólió közül, amelynek a hozamát napi szinten követhetik a tagok, csak kilenc nem ért el reálhozamot. Ezek jellemzően a nagyon óvatos pénzpiaci alapok, illetve az olyan portfóliók, amelyekből járadékot fizetnek a kasszák a már nyugdíjba ment tagjaik részére.

A magánnyugdíjpénztárban maradt tagság is elégedett lehet. A négy fennmaradt intézményben nagyjából 55 ezren maradtak, többségük növekedési portfólióban lehet. A tizenkét portfólióból hétnél lehetett 10 százalék fölötti hozam, a legnagyobb a Szövetség és a Budapest növekedési portfólióinál, ezek december közepén csaknem 14 százalékos pluszban álltak, vagyis tíz százalék fölötti reálhozamra számíthatnak a tagok.

A kiegyensúlyozott alapoknál is lesz reálhozam, ezek közül egyetlen egynek, az MKB-snak maradt csak a hozama 10 százalék alatt, és az sem kizárt, hogy a klasszikus alapok egyike-másika is az infláció fölött teljesített. A reálhozam azért fontos ezeknél az intézményeknél, mert ha a tagjaik úgy döntenek, hogy átlépnek az egypilléres állami rendszerbe, akkor ezt az összeget felvehetik. Az átlagos 4,7 millió forint körüli megtakarításnál pedig a növekedési portfóliók 8-10 százalékos tavalyi reálhozama azt jelenti, hogy egy most visszalépő tag 400-500 ezer forinttal többet kap vissza, mint egy évvel ezelőtt.

2011-ben, a magánnyugdíjpénztárak államosítása után alig 70 ezer forint volt, amit egy átlagos pénztártag reálhozamként megkapott, jelenleg milliós nagyságrendű kifizetésre számíthatnak a tagok, ha távoznak.

Érdemes váltani?

A jegenyefák sem érnek azonban az égig. "A jó hírek már be vannak árazva, könnyen jöhet korrekció a piacokon" - mondja Czachesz Gábor, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. Az sem kizárt viszont, hogy újabb emelkedés jön a tőzsdéken. Tavaly sokan váltottak portfóliót a 2018-as év gyenge teljesítményét látva, ezek az óvatosabb alapra váltók lemaradtak a tavalyi árfolyam-emelkedésről. A szakember azt javasolja, a tagok azzal járnak a legjobban, ha ott maradnak az életkoruknak megfelelő portfólióban, vagyis a fiatalabbak válasszanak magasabb kockázatú, a nyugdíj előtt állók pedig óvatosabb alapokat.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) is ezt a megoldást preferálja. A jegybank többször felvetette már, hogy a pénztárak indítsanak úgynevezett céldátum portfóliókat. A tagok így a várható nyugdíjba vonulásuk alapján választhatnak portfóliót, amelynek a kockázatosságát a befektetési szakemberek az idő előrehaladtával fokozatosan csökkentik.