Parragh szerint akut munkaerőhiányról beszélünk, ami strukturális munkaerőhiány is egyúttal. A 2010-es kormányprogramban egymillió új munkahelyről volt szó, mostanra 850 ezer fővel sikerült növelni a foglalkoztatottak számát. A növekedés egyik alapja a stabil gazdasági háttér és a kiszámítható gazdasági környezet, és eredményes volt a 6 éves bérmegállapodás is. Ennek legfontosabb eleme a munkára eső járulékterhek csökkentése - mondta az MKIK elnöke a Porfolio konferenciáján.

Ők még dolgozhatnak

Kapcsolódó

Parragh szerint vannak még potenciális tartalékok a munkaerőpiacban: az egyik a fiatal korosztály, hiszen nagy a lemorzsolódás az iskolarendszerben (15-24 évesek között). Tartalékot jelentenek a duális képzésben tanuló hallgatók, az oktatásból kiesők, az 55 év felettiek, a dolgozó nyugdíjasok, az atipikus foglalkoztatási területek (távmunka) szereplői, a közmunkások és a külföldön dolgozók is számításba jöhetnek.

A reálbér-növekedésről Parragh László elmondta: egy "ősbűn" árát kell megfizetnünk, annak a gazdaságpolitikának az árát, ami azt mondta, hogy az olcsó munkaerőre építve lehet gazdaságot növelni. Ez legfeljebb rövid távon lehet eredményes.

Nagy kihívás a munkaerő megtartása

A munkaerő-megtartás az egyik legnagyobb kihívás a foglalkoztatók számára az MKIK elnöke szerint, egyre inkább eltűnnek a határok a felsőoktatás és a középfokú képzések között, és minden korábbinál nagyobb szerepe van a life long learningnek. Ugyanakkor a munkaadók is megtanulták már azt, hogy a bér önmagában már nem szempont: a munkakörnyezet javítása, a mobilitás erősítése, a rugalmas munkavégzés is fontos. Akik ma belépnek a munkaerőpiacra, várhatóan hétszer fognak munkahelyet váltani.