Egy újabb rangsorban szerepel Magyarország a sereghajtók között, ez pedig a nemi egyenjogúság területe. Huszonhét tagország között a 26-dik helyen állunk, csak Romániában rosszabb a helyzet, ez derül ki a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének 2024-es adataiból.

Magyarország a maximális 100 pontból 57,8 pontot kapott. A lista első helyén Svédország áll, 82 ponttal, az uniós átlag pedig 71 pont. 

Kép: Economx

Az Egyenlítő Alapítvány idei nőnapi konferenciája az allyshipről, egymás támogatásáról, a közös hang erejéről szólt. Ha a nők egyenlő szerepet töltenek be a gazdaságban, a döntéshozatalban és a politikai vitákban, az jobb eredményekhez vezet. Fontos, hogy a nemek közötti egyenlőség és a jogegyenlőség mindenki számára biztosítva legyen. A cégek, amelyek ezeket a szempontokat szem előtt tartják, jobban teljesítenek, és az is elhangzott, hogy az egyenjogúság terén jobban muzsikáló országok GDP-je is magasabb. 

Kapcsolódó

Genderérzékeny költségvetésre van szükség

Ausztriában a nemek közötti egyenlőség kérdésével már több mint húsz éve elkezdtek foglalkozni, mondta a konferencián Elisabeth Klatzer, az Európai Genderérzékeny Költségvetési Hálózat munkatársa. Kiemelte: a nemi egyenjogúság megteremtésének a kulcsa a genderérzékeny költségvetés megalkotása. Utalt ő is arra, hogy egy ország GDP-je is magasabb lesz, amennyiben a nemi egyenlőség minél magasabb szinten valósul meg, és ez jelentősen segíti a gazdasági sikereket.

A genderérzékeny költségvetéssel kapcsolatban kiemelte, hogy minden egyes területen ezt alkalmazzák Ausztriában. A költségvetésről úgynevezett nemi egyenlőség audit jelentés is készül, éppen azért, hogy kontrollálják a folyamatokat.

Példaként említette, hogy Bécsben a várostervezési folyamatok során a férfi domináns területeket átalakították, olyan tereket hoztak létre, ahol mindkét nem használni tudja a parkokat, sportpályákat, közösségi tereket. Bécsben például az utca neveknél is komoly változás történt, egyre jobban figyelnek arra, hogy emelkedjen a nőkről elnevezett utcák száma.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) kutatása is arra hívja fel a figyelmet, hogy a nemek közötti munkaerőpiaci egyenlőtlenségek csökkentése közel 8 százalékkal növelhetné a feltörekvő piacok és a fejlődő gazdaságok GDP-jét.

Ennél is nagyobb haszonnal járna a nemek közötti egyenlőtlenség teljes felszámolása, ami átlagosan 23 százalékkal növelné az országok GDP-jét.

A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének 2024-es adatai szerint a nők továbbra is alulreprezentáltak a hatalmi és döntéshozatali pozíciókban az egész EU-ban, annak ellenére, hogy a hatalom területén a legdinamikusabb javulás tapasztalható az indexben. Példaként említik, hogy a 2024. évi európai uniós parlamenti választásokon a nők képviselete csökkent, ami megfordította a korábbi folyamatos emelkedő tendenciát, hívják fel a figyelmet a jelentésben.

Az új Európai Parlamentben a nők aránya 39 százalék, ami valamivel alacsonyabb, mint korábban, írják a jelentésben.

A nemzeti parlamentekben a nők aránya átlagosan 33 százalék. A legtöbb női vezető a tőzsdén jegyzett vállalatok igazgatótanácsában ül. 

Több a női beteg

De nézzünk néhány egészségügyi adatot is. Az Eurostat szerint 2023-ban az Európai Unióban a 16 éves vagy annál idősebb személyek 65,7 százaléka számolt be arról, hogy orvosi vizsgálatra vagy kezelésre volt szüksége. 

A nők 69,1 százalékának, a férfiak 62,1 százaléknak volt szüksége orvosi ellátásra, ez pedig 7 százalékos különbséget jelent. Az életkor előrehaladtával nő az orvosi vizsgálatra vagy kezelésre szorulók aránya. 


A 16 és 44 év közöttiek 55,8 százaléka számolt be arról, hogy orvosi ellátásra szorul. Ez az arány a 45–64 évesek körében 66,7 százalékra emelkedett, a 65 évesek és idősebbek körében pedig elérte a 80,4 százalékot. 

A nemek közötti különbség az életkor előrehaladtával csökkent. A legfiatalabb csoportban a férfiak és nők közötti különbség 8,3 százalékpont volt. 

A 45–64 évesek esetében 6 százalékpontra csökkent az orvosi ellátás tekintetében a nemek közötti különbség, a 65 évesek és idősebbek esetében pedig tovább csökkent 2,1 százalékpontra.

A zombiság a felelős

A társadalom zombisága felelős a nemi egyenlőtlenségekért, erről Korényi Adorján, a Nokia műszaki rendszerekért felelős vezetője beszélt az Egyenlítő Alapítvány eseményén. 

A zombisági sztereotípiák között említette például, hogy nők nem jó vezetők, mert nem elég határozottak. A férfiak esetében a legjellemzőbb sztereotípia, hogy az az igazi férfi, aki mindent meg tud szerelni. Nagyon károsak ezek a sztereotípiák – sorolta. Fel kell hívni mindenki figyelmét az ellenpéldákra azzal, hogy számtalan erős női vezető van és egy apuka is otthon maradhat a gyermekével gyesen.

A bérszakadék még mindig 13 százalék körüli

Az  Európai Parlament konkrét intézkedéseket is szorgalmaz a nemek közötti bérszakadék felszámolásáért, ami az EU-ban 2022-ben átlagosan 12,7 százalék volt, valamint a nyugdíjkülönbség csökkentéséért, ami 2019-ben 29 százalék volt. Emellett intézkedéseket szorgalmazott a nőket sújtó szegénység leküzdéséért.

Idén tizenkettedik alkalommal jelent meg a PwC  Women in Work (WiW) jelentése, amely az OECD-országok nemek közötti munkahelyi egyenlőségét vizsgálja. 

Az index öt mutatót tartalmaz, amelyek a nemek közötti egyenlőség különböző aspektusait értékelik a munkaerőpiacon. Bár az elmúlt évtizedben valamennyi ország előrelépést tudott felmutatni, az elemzés rávilágít arra, hogy a munkahelyeken ma is tartós a nemek közötti szakadék. 

2011 óta az átlagos indexpontszám az OECD-ben 56,3-ról 2023-ra 69-re nőtt, 2022-höz képest a javulás nagy részét a nők részvételi arányának 72,1 százalékról 72,7 százalékra történő emelkedése, valamint a bérszakadék 13,5 százalékról 13,1 százalékra való csökkenése okozta.

Magyarország az OECD-országok listájában három éve közel azonos helyen végez a 15. vagy a 16. helyen, ám ha a részleteket vizsgáljuk, akkor látjuk, hogy bizonyos mutatók erősödtek, például csökkent a nők és férfiak munkaerőpiaci részvételi arányának különbsége, 9,5 százalékról 8,9 százalékra – mondta Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője.  

Bizonyos mutatók viszont sajnos gyengültek: enyhén nőtt a bérszakadék 16,1 százalékról 16,3 százalékra, valamint a munkanélküliségi ráta is 3,5 százalékról 4,2 százalékra.

A szakember szerint a nemrég bejelentett többgyerekes anyák adómentessége pozitívan befolyásolhatja hosszú távon a nők munkaerőpiaci helyzetét Magyarországon.

Jobb befektetők a nők

Szintén a Nőnap miatt a Revolut is megvizsgálta a nők pénzügyi szokásait Magyarországon és az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamaiban. A kutatás adatai szerint 2024-ben Európa-szerte a nők jobb minőségű befektetési döntéseket hoztak, mint férfi társaik a Revolut platformján, és befektetéseik 2,6 százalékkal meghaladták a férfiak eredményeit. A nők minden korcsoportban jobban teljesítettek 64 éves korig, a legjobb eredményeket  - 3,2 százalékkal jobbat a férfiakénál - a 25-34 éves nők érték el.

Magyarországon a nők által nyitott befektetési számlák száma 144 százalékkal nőtt 2024-ben, meghaladva a férfiak körében tapasztalt 108 százalékos növekedést.