A lap a Központi Statisztikai Hivatal adatait megnézve arra jutott cikkében, hogy a hazánkban található több mint 100 plázában egészen 2013-ig folyamatosan bővült az egységek (szolgáltatók, kereskedelmi tevékenységet folytató üzletek) száma, volt olyan időszak, amikor 8137 egység működött a bevásárlóközpontokban, ebből a kereskedelmi üzletek száma 7152 volt. 

A kereskedelmi üzletek köre 2014-ben csappant meg, míg a szolgáltatók, illetve más egységek száma nem mutatott nagy változást 2019-ig.

A Magyar Nemzet megjegyzi, hogy a koronavírus-járvány hatása is jelentős volt, a plázák kényszerű bezárása után nagyon sok bolt már nem nyitott ki. 2021-re a bevásárlóközpontokban működő egységek száma 6266-ra, ebből a kereskedelmi üzletek száma pedig 5613-ra mérséklődött.

Az okok közül számottevő, hogy a hazánkban tapasztalható plázaépítési kedv 2014-ben nagyjából le is zajlott, a beváráslóközpontok telítetté váltak, nem tudtak több kereskedelmi egységet befogadni, a bérleti díjak ezzel párhuzamosan pedig megemelkedtek. Sok kereskedelmi üzletnek és szolgáltatónak már nem érte meg fenntartania a plázákban a boltjaikat, 2014-től megkezdődött az üzlethálózatok portfóliótisztítása.

Az üzletek számának csökkenéséhez az is hozzájárul a cikk szerint, hogy 2014-től elkezdtek előre törni a webáruházak, aminek a hatására a bevásárlóközpontok is megkezdték az üzletpolitikai váltást. A plázák vezetői később rájöttek arra, hogy az épületekben a piachoz viszonyítva túl nagy a kis üzleteknek fenntartott hely, így sok esetben egy-két helyiséget összevontak és egy nagyobbat alakítottak ki azokból.