A Morgan Stanley globális bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzőstábja kedden ismertetett átfogó őszi prognózisában kiemelte, hogy Magyarország, Lengyelország és Csehország külső fizetési egyenlege egyaránt többletet mutat, a három gazdaságban nincsenek jelentősebb egyensúlytalanságok, sem fenntarthatatlan növekedési modellek, és "kiemelkedő alapmutatóik" révén valutáik sokkal jobban vészeltek át az utóbbi időszak eladási nyomását, mint más feltörekvő gazdaságok fizetőeszközei.

A cég ugyanakkor közölte: a várttól valamivel elmaradó második negyedévi lendület miatt most már úgy látja, hogy az eddigi előrejelzésében szereplő 3,5 százalékos idei és 2,5 százalékos jövő évi magyar gazdasági növekedés nem lesz elérhető. A Morgan Stanley londoni elemzői ezért 2,9 százalékra vették vissza a magyar hazai össztermék (GDP) idei növekedésére adott prognózisukat, 2016 egészében pedig 2,4 százalékos GDP-bővülést várnak Magyarországon.

A cég közgazdászai szerint azonban az általuk eddig vártnál valamivel lassabb növekedés "sem igazán változtat az alapvető makrosztorin", a magyar gazdaságban folytatódik a hazai kereslet élénkülése, a költségvetési politika expanzív szakaszba fordul a korábbi évek takarékossági szigora után, a kamatok mélységi rekordokon járnak, a fogyasztókhoz pedig jelentős vagyonátcsoportosítás történt a bankoktól a devizaalapú hitelállomány átváltása nyomán.

A Morgan Stanley számításai szerint a lakossági fogyasztói szektor átlagos adósságszolgálati terhe jelenleg az elkölthető jövedelmi hányad 8 százaléka alatt van, ami több mint tíz éve a legalacsonyabb adósságszolgálati ráta ezen a mércén.

A ház londoni elemzői közölték, hogy az alacsony olajárak miatt lefelé módosítottak idei és jövő évi inflációs előrejelzésüket is, mindkét évre 0,3 százalékponttal. Ennek alapján a cég 2015 végén 1,9 százalékos, 2016 végén 2,5 százalékos tizenkét havi összevetésű inflációt vár Magyarországon.

A Morgan Stanley elemzői ugyanakkor nem várnak további kamatcsökkentést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részéről. Érvelésük szerint ugyanis az 1,35 százalékos alapkamat fenntartása is implicit monetáris enyhítésnek felel meg, tekintettel arra, hogy az éves összevetésű infláció az idei év végére megközelíti a 2 százalékot, vagyis a jegybanki reálkamat már az idén egyértelműen negatív tartományba kerül, és várhatóan a jövő év egészében is mínusz 1 százalék környékén lesz.

Kapcsolódó