A monetáris tanácsnak fő horgonya az infláció, de mint kérdésünkből kiderült, most se egyértelmű, hogy a statisztákból kiszedhetők közül mégis, melyik.

"Amennyiben az inflációs kilátások tartós megváltozása indokolttá teszi, készen áll a megfelelő eszközök alkalmazására." - közölte a Magyar Nemzeti Bank rendes szeptemberi kamatdöntő ülését követően.

Kapcsolódó

Most már a korábbi optimizmussal szemben a jegybank is 7 százalék közeli visszaesést lát idén a hazai gazdaságban.

Virág Barnabás alelnök, a jegybank bejelentést követő sajtótájékoztatón megerősítette mindezt. A jegybank gazdaságélénkítő lépéseinek része az is, hogy megemelte a növekedési kötvényprogram keretét 750 milliárd forintra.

Az MNB nem változtatott a kamatfeltételeken miközben jelentősen rontott gazdasági prognózisán. Virág a második negyedévi 13,6 százalékos zsugorodást összeesésnek minősítette, amivel szemben kiemelte, hogy a jegybank az eszközeivel lépni fog

Az MNB állampapírt továbbra is úgy vesz ahogy az szükséges. Ennek megfelelően a hosszabb állampapírokat preferálja a jegybank, a minél hosszabb futamidőket tekintve az optimális termékcsoportnak.

Melyik infláció

Lapunk rákérdezett, hogy melyik inflációs rátát tekinti döntéshozatalában meghatározónak a jegybank, lévén van több is, az MNB négyet közöl saját rendszeres kimutatásában.

Virág kérdésünkre elmondta, hogy az MNB a jogszabályban rögzített, tájidegen szakfordulattal headline inflációnak hívott statisztikai tételt tekinti döntéshozatalában alapvetésnek.

Eddig azonban épp az időszakos, változékony tételektől megtisztított mutatót vette alapvetésnek a jegybank. A megtisztított érték az elmúlt években elmaradt a 3 százalékos középtávú céltól, illetve belefért a hozzászabott plusz-mínusz egy százalékos küszöbtartományba.

Jelenleg fordított a helyzet, a "headline" 3,9 százalék volt augusztusban az indirekt adóktól szűrt maginfláció pedig 4,2, meghaladva az MNB toleranciasávját.