A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

A külföldön a tulajdonosok által anonimnak kért számlák után − jellemzően Luxemburgból, Ausztriából és Svájcból − az azokat vezető bankok a kamatadó 75 százalékát utalták a NAV számlájára az elmúlt év után, nagyjából egymilliárd forintot. Ez 35 százalékos adómértékkel számolva 3,8 milliárd forintnyi keletkezett kamatot feltételez. Az érintett országokban messze nem olyan a hozamkörnyezet, mint hazánkban, így például 2 százalékos átlagos hozammal számolva közel 200 milliárd forint az az összeg, amellyel kapcsolatban a tulajdonosok nyugodtan alhatnak, hiszen eleget tettek adózási kötelezettségüknek (megőrizve anonimitásukat).

Más a helyzet azokkal a magyar megtakarítókkal, akik külföldi számlavezető bankjuknak nevesítetten jelezték, hogy ne vonjanak le tőlük a kamatadót, mert majd ők maguk, legkésőbb az szja-bevallásukkal itthon leadózzák a kamatot. Az EU összesítése szerint hazánk polgárainak külföldi betétjeire csak Európában − döntően Svájcban és Ausztriában − 13,1 milliárd forintnyi kamatot fizettek az érintett bankok. E betétek után a NAV 2 milliárd forintot meghaladó kamatadó-bevételhez juthatna − ha beérkezne. Miután azonban például Ausztriában csak az adócsalás büntetendő, az adóelkerülés nem, amíg a sógorok nem állnak be az uniós sorba − ami Bécs e heti kötelezettségvállalása nyomán ez év végéig megtörténik −, addig a külhoni számlákon őrzött vagyonok jó részéről nem lehet adatokat bekérni.

Márpedig a vonakodó államokban levő vagyonok rendkívüli méretűek lehetnek: ha csak a 2 százalékos éves hozammal számoljuk az EU-n belüli megtakarításokat, akkor a 700 milliárd forinthoz közelíthet a külföldön lévő nevesített állomány, az anonimokkal együtt pedig 900 milliárd körülire tehető a teljes vagyon. Ha viszont a jelenlegi kamatkörnyezetben nem is képtelen, egyszázalékos hozammal kalkulálunk, akkor a nevesített vagyon 1300, míg a teljes magyar tulajdonoshoz kötött betétállomány 1700 milliárd forintra rúghat az EU és a NAV kamatadó-elszámolási adata alapján.