A tavaszi hónapok után júliusban újra inflációs rekorderré váltak a banki szolgáltatások: a KSH ma frissített statisztikája szerint az ún. máshova nem sorolt pénzügyi szolgáltatások az elmúlt hónapban 29,3 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban. Ez 15-szöröse a várt gyorsulás helyett 1,9 százalékra fékezett inflációnak. A második helyre 25 százalék feletti év/év drágulással a légi személyszállítás futott be, de jócskán - bőven 10 százalékot meghaladó tempóban - drágultak a dohányáruk, a zöldségfélék és a bor is. Érdekesség, hogy a hulladékszállítás éves összevetésben közel 8 százalékkal drágult, miközben a kormányzati rezsicsökkentési program e szolgáltatás árát épp július 1-től mérsékelte. Az indexben a szemétszállítás eddigi áremelései látszanak, a 10 százalékos rezsicsökkentés hatása - amely a tavaly áprilisi ár 4,2 százalékkal növelt értékéhez képest értendő - a kiszámlázás és a számla befizetése közötti időbeli eltérés miatt az augusztusi árindexben jelenhet meg - tájékoztatta lapunkat Mináry Borbála, a KSH szakértője.

Visszatérve az inflációs kosárban bő másfél százalékos súllyal jelen lévő banki szolgáltatások drágulásához - amely a hitelintézetekre kirótt különadó, valamint a tranzakciós illeték áthárításával magyarázható, de bizonyosan benne van a rossz ügyfeleken elszenvedett veszteségek kompenzálása is -, havi összevetésben 0,7 százalékos emelkedést mért a statisztikai hivatal, amivel a decemberhez viszonyított növekedés immár megközelíti a 28 százalékot. Az alábbi grafikonon jól látszik, hogy a drágulás igazán az év elején pörgött fel, ám augusztusban és az azt követő hónapokban újabb lendületet kaphat a pénzügyi szolgáltatások drágulása, hiszen a második Varga-csomag értelmében a hónap elejétől nőtt a tranzakciós illeték. Márpedig a bankok sorra jelezték, hogy az illeték miatt a kártyás vásárlás ingyenességének is véget vetnek, továbbá az újabb különadót is igyekezhetnek kompenzálni.

Amint arról korábban beszámoltunk, a KSH a rendszeres beszedési megbízás, a bankautomatánál történő készpénzfelvétel, az internetes átutalási megbízás díja mellett a számlavezetési díjakat is monitorozza. A hivatal tapasztalatai szerint a legtöbb banknál nem csak a tranzakciós illetékkel terhelt készpénzfelvét és az átutalás drágult, hanem a számlavezetésért is többet számítanak fel. Ez arra utalhat, hogy a mivel a felügyelet büntetést helyezett kilátásba a tranzakciós illeték áthárításáért, a bankok más úton igyekeznek kompenzálni megnövekedett adófizetési kötelezettségüket.

A bankkártyás vásárlás költsége - a díjmentesség okán - korábban nem szerepelt a fogyasztói kosárban, ám ennek most minden bizonnyal vége szakad. Ehhez év közben kell módosítani a fogyasztói kosár összetételét - amire ezidáig csak elvétve, például a tandíj ki- és bevezetése idején volt szükség -, ráadásul az is kihívást jelent, hogy egy eddig ingyenes szolgáltatást kell beáraznia a hivatal szakértőinek. Erre akkor kerülhet sor, ha a lakossági piac legnagyobb szereplőinek kondíciós listájában megjelenik ez a tétel. Technikailag valószínűleg abba a "postai csekkbefizetés díja" elnevezésű kategóriába kerül majd be a kártyás fizetésért felszámított összeg, amelyet még a tranzakciós adóra való felkészülés idején alakítottak ki a KSH-nál. Miután az eredeti tervekkel ellentétben a sárgacsekk-feladásra nem vetettek ki külön tranzakciós adót, a hivatal e kategóriában tartja nyilván jelenleg az internetes átutalás költségeinek alakulását.