A közvéleménykutató intézet utóbbi években készített vizsgálataiból kiderült, hogy az egészségügy a sereghajtó a különböző szakpolitikai területekkel való lakossági elégedettség szempontjából. Első látásra nehéz megmagyarázni, hogy az augusztusi 30 pontról miért ugrott mára 43 pontra az egészségügyi rendszerrel való elégedettség mérőszáma, miközben a többi terület megítélése érdemben nem változott - áll a kutatáshoz fűzött kommentárban. Részben a reformokkal szembeni „dacreakció” állhat a jelenség hátterében. Korábban a leginkább éppen azok tartották veszélyesnek a változásokat, akik a legrosszabb véleménnyel voltak az ágazat működéséről, a félelmük azonban erősebb lehetett az elégedetlenségüknél és a reform beindulásával meggyőzték magukat arról, hogy nem is olyan rossz a jelenlegi helyzet. A megkérdezettek több mint fele azonban általában véve reformpárti és augusztus óta jelentősen - 42-ről 31 százalékra - csökkent azoknak az aránya, akik szerint „veszélyes lenne az egészségügy gyökeres átalakítása, ezért fenn kell tartani a jelenlegi rendszert, de jóval többet kell költeni az egészségügyre”. Nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy a közvélemény szerint mit is kellene megreformálni. Az egészségügy egyes elemeivel ugyanis jóval elégedettebbek az emberek, mint az ellátás egészével: még a legrosszabb „osztályzattal” kitüntetett kórházi ellátás megítélése is jobb, mint magáé az egészségügyi rendszeré. Az ellenzők kerülnek többségbe a gyógyszerforgalmazás liberalizálását illetően, ami összhangban áll azzal, hogy a patikák működésével a többség kifejezetten elégedett. A magántőke bevonásának az ellenzése viszont némileg ellentmond annak, hogy a gyógyszertárak mellett a háziorvosi ellátást tartják a legjobbnak az emberek – pont azokat a területeket, amelyek magántulajdonban vannak. Az ingyenesség elvével való látványos szakítást pedig egyértelműen elutasítja a közvélemény. Bár csak kevesen (17 százalék) vannak olyanok, akik elképzelhetőnek tartják, hogy betegség esetén a 300 forintos vizitdíj miatt ne menjenek el orvoshoz, de a bevezetésétől sok jót nem várnak az emberek. Főleg nem a hálapénz visszaszorulását – ez csak minden tizedik megkérdezett szerint várható a díj bevezetésétől. A hálapénz intézményét egyébként szinte mindenki igazságtalannak tartja, de a többség (53 százalék) azon a véleményen van, hogy „el kell fogadni, mert nem lehet megszüntetni”.