Az Európai Bizottság 2020 októberében mutatta be az épületkorszerűsítési programra vonatkozó stratégiáját (Renovation Wave – Felújítási hullám), melynek legfőbb célja, hogy 2030-ra legalább megduplázza az épületkorszerűsítési arányt, úgy, hogy a felújítások nagyobb energia- és erőforrás-hatékonyságot eredményezzenek - írja a G7.

A program elérni kívánt eredményei között szerepel az épületfelújítási ráta legalább évi két százalékra növelése (jelenleg ez csak egy százalék körül van), a nagyobb energia- és erőforrás-hatékonysággal járó „mélyfelújítások” ösztönzése, illetve EU-s szinten összesen 35 millió épület felújítása, és ehhez kapcsolódóan legalább 160 ezer új munkahely megteremtése az építőiparban 2030-ig.

Kapcsolódó

Bár Magyarországon az átlagos felújítási ráta az EU-s átlagnál némileg magasabb (három százalék körüli), a hazai felújítások nagyrészt egyedi intézkedésekre terjednek ki – például nyílászárócserére, a fűtés korszerűsítésére vagy hőszigetelésre –, tehát „könnyű” felújításokra. Ezek önmagukban nem eredményeznek jelentős energiamegtakarítást.

Egy jól megtervezett, komplex, mély felújítással viszont 50-60 százalékos, egyes esetekben akár 80 százalékos energiamegtakarítás is elérhető. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) 2020 őszén reprezentatív lakossági felmérést készített arról, hogy a hazai háztartásokban milyen energetikai felújítások történtek az elmúlt öt évben, illetve milyen felújításokat terveznek a következő öt év során.

A MEHI felmérésre épülő kutatásának egyik legfontosabb megállapítása, hogy a felújításokat olyan támogatási rendszerrel lehet a minél mélyebb felújítások irányába terelni, amely a felújítás mélységéhez (azaz az energiamegtakarítás mértékéhez) köti a támogatás mértékét, és annak függvényében nyújt többlettámogatást.