Mindent megtesz a kormány, hogy ne kelljen a lakosságnak energiahatékonysági támogatásokat adnia. Bár itt lehetne a legegyszerűbben csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást (és ez lenne az egyetlen olyan támogatási forma, amely biztosan megtérülne), az Orbán-kabinet múlt vasárnap bejelentett klímavédelmi "akciótervéből" hiányoznak az otthonok hőszigetelésére, a nyílászárók cseréjére és a fűtési rendszerek korszerűsítésére vonatkozó vissza nem térítendő támogatások, és az Országos Levegőterhelés-csökkentési Program (OLP) utolsó verziójából is kihúzták a lakosság energiahatékonyság-növelő beruházásainak támogatását, miközben az elavult fűtés és a rossz fűtőanyag (lignit, vizes fa, lakossági hulladék) a legnagyobb légszennyező - hívja fel a figyelmet a Népszava.

A lap ugyanakkor emlékeztet rá, hogy a Fidesz mindmáig utolsó, 2010-es választási programjában az szerepel, hogy évente energetikailag korszerűsítik a lakásállomány 10 százalékát - vagyis 2020-ra az összeset -, ami az energiamegtakarítás révén megtérül, növeli a házak értékét, csökkenti a rezsit, és az ország környezetvédelmi vállalásait is megoldja. Ebből viszont máig nem lett semmi, sőt, a kormány a lakossági energiahatékonyságra kapott uniós pénzeket is átirányította a közszférába.

Kapcsolódó

Magyarország immár évtizedes távlatban képtelennek bizonyult az uniós szállópor-határértékek betartására. Az évente emberéletek ezreit követelő szennyezés fő forrása a korszerűtlen lakossági fűtés, a rossz minőségű fűtőanyag és a települési hulladék törvénytelen elégetése - emlékeztet a lap. További részletek a Népszava honlapján.