A mostani kinevezési periódus legnagyobb viharát az okozhatja, hogy a Külügyminisztérium a televíziós berkekben jól ismert Horvát Jánost nevezné ki a Magyar Köztársaság kubai nagykövetének. A Sport1 kábelcsatorna vezérigazgatójával kapcsolatos hírek először a hvg.hu internetes oldalon jelentek meg, de azt mai számában a Magyar Hírlap is megerősítette. Horváttal az lehet a legnagyobb gond, hogy a televíziós szakember nem rendelkezik diplomáciai tapasztalattal, bár az igaz, hogy kitünően beszél spanyolul, mivel az ELTE történelem-spanyol szakán diplomázott.

Profi diplomaták

A többi kinevezni szándékozott nagykövet nagy része professzionális diplomata - ilyen például a Koppenhágába tartó Tóth András volt kenyai nagykövet vagy a Párizsba készülő Nikicser László, aki korábban Tallinnban képviselte a magyar érdekeket -, de akad politikus (Vastagh Pál egykori igazságügyi miniszter az ottawai poszt várományosa), illetve sikeres üzletasszony is (Czakó Borbálát, az Ernst and Young könyvvizsgáló és tanácsadó cég magyarországi vezetőjét Londonba küldené a külügyi tárca).

Alapfizetés, szorzókkal

A nagyköveti posztok körül jellemzően több a politikai vita, mint egyéb köztisztiviselői állások körül, amit a politikai magyarázaton felül egyrészről a státusszal járó megbecsülés és a kapcsolati tőke kiépítésének lehetősége, másrészről pedig a vonzó fizetés indokolhat. Ez utóbbival kapcsolatban Polgár Viktor, a külügyi tárca szóvivője a NAPI Online-nak elmondta, hogy a nagyköveti fizetések nem egységesek, azok ugyanis az adott ország besorolásától és a diplomata szakmai életútjától is függenek, sőt a kereset nagyságára hatással van az is, hogy elkiséri-e a nagykövetet külföldi állomáshelyére a családja is, vagy sem. Minden ország esetében meghatároz a Külügyminisztérium egy ún. 1-es szorzót, ami az összes külképviseleti alkalmazott fizetésének alapját képezi - fejtette ki a szóvivő, hozzátéve, hogy a nagykövetek ezen euróban meghatározott összeg 4-5-szörösére számíthatnak havonta. (Ugyanez a szorzó a követek és a főkonzulok esetében 3,5-4-szeres, az attaséknál 2,3-2,4-szeres, titkárnőknél 1,7-2,3-szoros, de a szakmunkások, gépkocsivezetők és kisegítők esetében is 1-2-szeres.)

Kiegészítő pénzecskék

A fenteket kiegészítheti a kinn tartózkodó házastárs után járó családi pótlék, ami a fizetés 25 százaléka, de csak abban az esetben, amennyiben a házastárs külföldi keresete nem haladja meg az 1-es szorzó összegét. A kinn élő gyermekek után is igényelhető családi pótlék, ez 12 éves kor alatt a 2,5-es szorzó 10 százaléka, 12 éves kor felett pedig annak 15 százaléka. A külföldi kereset Magyarországon kiegészül minden egyes nagykövet esetében a külügyi főosztályvezetői fizetéssel is.
Lapunk úgy tudja, hogy ezen felül egyes, kevésbé biztonságosnak ítélt országokban a fizetés kiegészülhet egy "biztonsági pótlékkal" is. Fontos megjegyezni azt is, hogy a törvény értelmében a "kihelyező közigazgatási szerv köteles a kihelyezett feladatkörének, a vele együtt élő és ellátmánypótlékra jogosító személyek összetételének, létszámának és az állomáshely körülményeinek megfelelő, berendezett lakást biztosítani", sőt "a lakás bérleti díját, a lakásban lévő telefonkészülék és a közüzemi szolgáltatások mérésére szolgáló mérőkészülékek alapdíját a kihelyező közigazgatási szerv viseli" - azaz a lakhatásra sem kell sokat költeni.

Havi 3-5 ezer euró

A jogszabály szerint "a havi ellátmány összegét az adott állomáshelyre érvényes alapellátmány és a kihelyezettre meghatározott (...) szorzószám szorzata adja". Bár az adófizetők joggal lehetnek kíváncsiak rá, a külügyi tárca nem közölte a különböző országokra vonatkozó 1-es szorzókat, vagyis az alapellátmányokat. A NAPI Online értesülései szerint ugyanakkor jellemzően 700 és 1000 euró közötti összegről van szó. Ez azt jelenti, hogy egy nagykövet 2800-5000 euró közötti összeget is kereshet havonta, ami jelentősen meghaladja a tipikus köztisztiviselői béreket, így érthetően vonzó sokak számára. Ehhez azonban hozzátartozik az is, hogy a diplomáciai pályát választók jellemzően váltogatják az itthoni és a külföldi szolgálatot, márpedig az itthoni béreik nem tekinthetőek magasnak.