Magyarország kormánya és a Koreai Köztársaság kormánya közötti, a nukleáris energia békés célú felhasználásáról szóló megállapodás létrehozására adott felhatalmazást a kormányfő, a nemzeti fejlesztési miniszter és a külügyminiszter előterjesztése alapján. Az ügy meglehetősen előrehaladott állapotban van, a határozat szerint a nemzeti fejlesztési miniszter asztalán már ott van a tárgyalási delegáció összeállításának feladata.
A nemzeti fejlesztési miniszter, illetve a tárgyaló delegáció általa kinevezett vezetője arra is felhatalmazást kapott, hogy aláírja a tárgyalások eredményeként elõálló szövegtervezetet. Ugyanakkor a megállapodás létrehozását követően, a végleges szöveg tervezetét "haladéktalanul" a kormány elé kell terjesztenie az érintett tárcavezetőknek, a nemzeti fejlesztési miniszternek, valamint a külügyminiszternek.
Érdeklődést mutattak
A megállapodási szándékról szóló határozat nem előzmény nélküli. Martonyi János külügyminiszter tavaly június elején távol-keleti útján, az Ázsia-Európa Találkozó (ASEM) margóján kétoldalú megbeszélést folytatott Kim Sung-hwan dél-koreai külügy- és kereskedelmi miniszterrel, amelyen a paksi bővítés témája is fölvetült. A tárgyaláson Dél-Korea külügyminisztere felajánlotta, hogy szívesen megosztják Magyarországgal az atomenergetika terén szerzett tapasztalataikat, s érdeklődést mutattak a paksi erőmű bővítése ügyében is.
A Külügy tájékoztatása szerint Kim Sung-hwan is egyetértett azzal, hogy Magyarország növelhetné a Dél-Koreába irányuló exportját, főként a mezőgazdasági és fogyasztási termékek terén. Bőven van tér a külkereskedelmi egyensúly javításának Magyarország javára, azonban a paksi bővítésről szóló, a koreaiak számára esetlegesen kedvező eredményt hozó döntés közvetlenül rontaná a magyar mérleget. Az üzlet nagyságára tekintettel azonban elképzelhető, hogy egy kedvező döntésért "cserében" a magyar cégek plusz exportlehetőségekhez juthatnak az ázsiai országban.
A paksi bővítés iránt korábban több ország kifejezte érdeklődését, így orosz, német, egyesült államokbéli, francia, japán és koreai cégek is jelezték érdekeltségüket. A bővítésről szóló tendert a terv szerint 2012 első felében írhatják ki, és 2013 elején hirdethetnek eredményt, az új blokkokat pedig várhatóan 2020 és 2025 között helyezik majd üzembe.
Legolvasottabb
Megígérte, és be is tartotta, kegyetlen bosszút állt Donald Trump
Elég lesz? Korlátozzák a fegyvertartást és zászlókat tiltanak be
Milliókat buktak azok, akik nem így vették meg a lakásukat
Megint a románok tettek keresztbe: füstbe ment az MVM Csoport biznisze
Történelmi döntés: vényírási jogosultságot kapnak a gyógyszerészek, már régóta vártak erre
Visszanyalt a fagyi: újabb devizahiteles nyert pert, megkopasztja a bankot a győztes ügyfél
Betelt a pohár Pintér Sándornál: elvehetik az oltástagadó szülők gyerekeit?!
Orbán Viktor a brüsszeli csúcs után: Vétójog nélkül nincs értelme, hogy az unióban legyünk
Így foghat ki egy jó fürdőzést ingyen