Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Lezárult a hat évig zajló per, amelyben a Kúria megalapozatlannak találta az állam keresetét és jóváhagyta az I. és a II. fokú bíróság korábbi döntését. A Kúria ítélete ellen magyarországi jogorvoslati lehetőség nincs. 

Arról már korábban is beszámoltunk, hogy a magyar biogazdálkodás fellegvárának számító kishantosi ökogazdaság kálváriája 2013-ban indult, amikor egy jogszabályokat sértő eljárás során a gazdaság elveszítette a földjeit. 

A perben a magyar állam valótlan vádak alapján 14 millió forintot és ennek kamatait akarta megfizettetni a Kishantosi Vidékfejlesztési Központtal és az őket támogató Greenpeace Magyarországgal - írt korábban a Greenpeace Magyarország közleményében.

A hat éve zajló pert még 2015 őszén indította a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) jogelődje, az egykori Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA).

A per egyik célja az volt, hogy a földrablás miatt Kishantos földjei körül tiltakozók ellen bevetett magán hadsereg bérét az állam magukkal a kishantosiakkal és a Greenpeace-szel fizettesse meg.

A folyamatban lévő birtokvédelmi perek dacára 2014-ben az új bérlők "művelésbe vétel" címszó alatt megsemmisítették a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság több mint 400 hektárnyi bionövényét, akkori áron körülbelül 117 millió forint értékben, amely ellen a helyszínen tüntettek Kishantos munkatársai és a Greenpeace aktivistái. A pusztításra az NFA utasította a kishantosi földek új bérlőit, és az akció biztosítására egy privát, őrző-védő szolgálatot bérelt fel, amely a gazdasághoz vezető közutakat is lezárta - olvasható a Greenpeace közleményében.

Az NFK álláspontja az volt, hogy Kishantos és a Greenpeace békés tiltakozása miatt kára keletkezett, ezért többek között ennek a biztonsági szolgálatnak a díját, egyéb állítólagos elmaradt díjakat, 14 millió forint késedelmi kamatait, és a teljes perköltséget akarta megfizettetni az ökogazdasággal és a Greenpeace-szel.