A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Kevesebb mint tizedére is csökkenhet 2015 végéig a magyarországi víziközmű-szektor szereplőinek száma − jelenleg mintegy 400 cég végez ilyen tevékenységet országszerte. A változás azonban csak látszólag ennyire drasztikus, jelenleg ugyanis 100 üzemeltető szolgálja ki a lakosság 95 százalékát. Az ágazatbeli szereplők száma az elmúlt két évtizedben nőtt a mostani szintre, a korábban működő megyei és térségi szolgáltatók helyét ugyanis − a víziközmű-vagyon önkormányzatoknak történő átadását követően − a jellemzően a helyhatóságok tulajdonában lévő cégek vették át − mondta a Napi Gazdaságnak Kovács Károly, a Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke.

Kapcsolódó

A későbbi bizonytalanságok elkerülése érdekében több vízközműtársaság már most a 2016 végére érvényes 150 ezer úgynevezett felhasználói egyenérték elérésére törekedhet, így elképzelhető, hogy már idén közel kerül az üzemeltetők száma a végső állapotra jósolt 40-50-es számhoz − véli Nagy Edit, a Magyar Víziközmű Szövetség (Mavíz) főtitkára, aki szerint a közeljövőben kialakuló helyzetet az 1993−1994-es időszakkal lehet összehasonlítani, amikor a megyei rendszerre alapuló közművek jó része szétesett, de legalábbis zsugorodott. Két lényeges különbség azonban mégis van: egyrészt a dezintegráció mindig egyszerűbb folyamat az integrációnál, másrészt húsz évvel ezelőtt a piacgazdaság is csak kialakulóban volt, így az üzemeltetési területekért a napokban induló kemény harc akkor elképzelhetetlen lett volna. A szolgáltatók akkreditációját az árhatósági jogosítványokkal is felruházott Magyar Energia Hivatal (MEH) végzi majd, a működéshez szükséges fogyasztói egyenérték (azaz a bekötések száma) lépcsőzetesen emelkedik 150 ezerre 2015 végére (ez nagyjából 300-350 ezer lakosnak felel meg).

A törvény szerint az árakat is a MEH határozza meg a jövőben, idén a tavaly december végi szinthez képest (az áfaemeléssel együtt) 4,2 százalékos drágulásra ad lehetőséget. A díjakra az üzemeltetők előterjesztésére már a hivatal tesz javaslatot. A DRV Zrt. biztos benne, hogy az energiahivatali ármeghatározás szakmailag megalapozottabb lesz, mint a korábban néhány önkormányzatnál tapasztalt − fogalmazott lapunk kérdésére Winkler Tamás vezérigazgató. Hasonlóan bizakodó a Szegedi Vízmű Zrt. is, amely a szektor speciális helyzetét figyelembe vevő árszabályozást remél. Szeged városa nettó 2,56 százalékos díjemelést fogadott el 2012-re. A Pannon-Víz Zrt. is a törvényi lehetőségek szerinti 2012-es nettó díjait az előző évihez képest 2,56 százalékkal emelte. Az emelés alacsonyabb, mint a korábban elfogadott 3,88 százalék. A Pannon-Víz működési területén egységes díjakat alkalmaz, azaz már korábban megvalósította a törvény által elvárt szolidaritás elvét − fogalmazott Tőke László elnök-vezérigazgató.

A vízdíjat Nagy Edit szerint a későbbiekben leginkább az az uniós előírás befolyásolhatja, hogy az áraknak tartalmazniuk kell az amortizációs hányadot. Ha eddig semmilyen amortizációs hányadot nem tartalmazott a díjképzés, az 4-5 százalékos többletet jelenthet. Kovács úgy látja, a központi ármegállapítással a kistelepülések egy részén (ahol korábban a felújításokat teljesen elhanyagolták) ez jelenthet drágulást, azonban a szolidaritás elve miatt nagy tömegében a díjak mérséklésére, illetve szinten tartására lehet számítani az ilyen településeken is. A közepes és nagyobb városokban elképzelhető emelés, országosan azonban költségcsökkentő hatása lesz integrációnak, az üzemeltetők számának csökkenése ugyanis jelentős adminisztrációs és cégvezetési megtakarításokat eredményez, a keresztfinanszírozás kikerülése pedig helyenként 10 százalék feletti tehertől mentesítheti az ágazatot.