A rezsicsökkentés miatt kiesett pénzt az állam nem pótolta, így most már hatalmas összeget, becslések szerint 2000-5000 milliárd forintot közötti kellene a hálózatra költeni, az állami vízközmű-szabályozás viszont nem ad pontos adatokat és nem mutat egyértelmű irányt. A szeretlekmagyarország.hu-nak nyilatkozó Kun Csaba vízépítő mérnök így jellemezte a helyzetet:

a vízközmű-stratégia olyan, mint a jeti: mindenki beszél róla, de még senki sem látta.

Az elmúlt napokban több Komárom-Esztergom vármegyei település ivóvíz nélkül maradt, és a Balaton környékén is több csőtörés nehezíti az életet. A helyi önkormányzatok korlátozott lehetőségekkel, palackos víz és lajtoskocsik segítségével próbálják enyhíteni a bajt.

Kapcsolódó

Kun Csaba, aki több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkezik a víziközmű-szolgáltatás terén, a következő problémákat sorolta fel:

  • A vízhálózatok általánosan nagyon régiek, még a fiatalabb csövek is 50-60 évesek.
  • A meglévő rendszerekhez csak hozzátoldások történtek, a teljes hálózat átfogó vizsgálata és tervezése nem valósult meg.
  • Egyes helyeken alul-, másutt túlméretezett csőszakaszok alakultak ki, amelyek rongálják a rendszert vagy vízminőségi problémákat okoznak.
  • 15-20 évente szükséges átfogó hidraulikai vizsgálat a teljes rendszerre, de ezek nem történtek meg.
  • A rendszerváltás után az állami vízművek száma 33-ról 410-412-re nőtt, sok kis szolgáltatóval, amelyek nem mindig tudták megfelelően kezelni a rendszert.
  • 2011-ben integráció indult, de az elaprózódott vízműveknél a kisebb települések mérsékelten fordítottak pénzt karbantartásra.
  • Az integráció során több helyen nem volt egységes műszaki színvonal, és nem álltak rendelkezésre pontos adatok a rendszerek állapotáról.
  • Az átvételek idején nem készült átfogó vizsgálat, sok hiányos, vagy „fekete foltos” nyilvántartás van.
  • A rezsicsökkentés óta a szolgáltatók forrásai jelentősen csökkentek, díjbevételük felülről korlátozott.
  • A vízdíj-politika nem egységes, nem történt kompenzáció a kieső bevételek miatt.
  • A díjak kialakítása helyi önkormányzati hatáskörben volt, ezért egyenetlenek, a rezsicsökkentés befagyasztotta ezeket.
  • A nem lakossági díjak megemelése 2023 őszén sem oldotta meg az egyenetlenségeket.
  • A problémák miatt egyre gyakoribbak a vízhiányos és csőtöréses esetek országszerte.
  • A vízközmű-stratégia tartalma és megvalósítása homályos, nyilvános részei nem válaszolnak alapvető kérdésekre.
  • Nem készült átfogó kockázatelemzés, a rendszerek nagy része kockázatos vagy kiemelten kockázatosnak tűnik.
  • Az azbesztcement és PVC csövek gyakrabban törnek, de átfogó elemzés hiányzik.
  • Egyes térségekben a hálózatba adott víz 60-70 százaléka elszivárog.
  • A magyar vízhálózatot a jelenlegi ütemben olyan lassan újítják fel, hogy egy adott vízvezetéket átlagosan 300-350 évente cserélnek vagy újítanak fel, ami jóval lassabb az ideális, 50-100 éves ciklusnál.

A szakértő hangsúlyozza:

ha egyszer rendbe tennék a rendszert, utána a rezsicsökkentés önfenntartó lehetne.

Ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha az állam ténylegesen hajlandó forrásokat biztosítani a víziközművek hosszú távú fenntarthatóságához.

Északdunántúli Vízmű Zrt. a Facebook-oldalán sorozatosan számol be a karbantartási munkálatokról.