Irányadó történések a héten: 

  • Fed-kamatdöntés
  • Euróövezeti inflációs adatok
  • IFO és ZEW üzleti hangulatindexek
  • Audi 2023-as gyorsjelentés és BMW Q4
  • A Waberer’s 2023-as eredménye, 2024-es várakozások
  • Az Európai Központi Bank gazdasági előrejelzése - az EKB havi riportját számításba veszik a jegybankok, a bankok és a piac is. Kimondható: az EKB-ra (és a Fed-re) figyel mindenki...

Az euroövezet februári, végleges inflációs adatait közlik hétfőn Brüsszelben.  Az már szépen kirajzolódott, hogy az adóemelések és az energiatámogatások megszűnése idén végig hatással lehet az inflációra.  A januári (Mint ismert, Magyarországon többéves mélyponton volt a pénzromlás üteme ebben a hónapban) adatokat megismerve azt láthattuk, hogy az éves infláció 2,8 százalékra mérséklődött a decemberi 2,9 százalékról. Szintén éves összehasonlításban februárra 3,1 százalékról szól a prognózis – 2023 azonos időszakában 3,3 százalék volt az árszínvonal emelkedése.

Kapcsolódó

Kitart az  energia?

Az Európai Bizottság uniós gazdaságra vonatkozó, februárban publikált előrejelzése szerint az infláció napjainkban tapasztalható csökkenése fel fog gyorsulni idén. Mint írják, 2024-ben a növekedés várhatóan 0,9 százalékot tesz majd ki az unió egészét nézve, szűkítve az euróövezetre pedig 0,8 százalékot ér el. Ezzel párhuzamosan az infláció a 2023. évi 6,3 százalékról 2024-ben 3 százalékra, 2025-ben pedig 2,5 százalékra fog csökkenni az Európai Unióban a várakozások szerint. 

Nem csak inflációs, de külkereskedelmi adatokat is kapunk a hét első napján. Izgalmakat tartogat, hogy kitart-e a decemberi lendület, hiszen az év utolsó hónapjában az euróövezet többlettel zárta külkereskedelmét, ellentétben az egy évvel korábbi deficittel. 

Félnek a betegtől

„Európa beteg embere", ahogy mostanában hivatkoznak Németországra elriasztja a potenciális befektetőket, egy új elemzés szerint a külföldi vállalatok tavaly 22 milliárd euróval kevesebbet fektettek be Németországban, mint a megelőző tíz évben. A befektetések ráadásul főként csak kisebb akvizíciók vagy projektek voltak, nem hosszú távú beruházások – kendőzetlenül tükrözve a hátrányossá vált üzleti feltételeket a globális versenyben. Ez pedig még inkább rontja a gyors kilábalás esélyeit az EU legnagyobb gazdasága számára és az üzleti partnerországoknak sem jelent rózsás kilátásokat. 

Egy ilyen időszak közepette jön ki kedden az IFO mellett a ZEW-index, egy olyan hangulatindikátor, aminek a megalkotásához módszeresen 350 német intézményi befektetőt és elemzőt kérdeznek meg arról, hogyan változik szerintük a német gazdaság a következő hat hónapban. Az Economx ebben a cikkben foglalkozott vele, hogy közelmúltban mintegy 90 milliárd euró, azaz a német vállalatok külföldi befektetéseinek kétharmada áramlott az EU tagállamaiba, különösen a Benelux-országokba és Franciaországba.  A nemzeti iparvállalatok 35 százaléka azért fektet be inkább külföldön, hogy elkerüljék a magas költségeket – állapította meg a Német Kereskedelmi és Iparkamara a tagvállalatai körében végzett felmérésében.

Világszínvonal, ütőkártyák 

A külföldi befektetésekért pedig ökölharc folyik, ahogy Ács István, az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform Szövetség társelnöke és a Bosch Rexroth Kft. ügyvezető igazgatója az Economxnak adott interjúban fogalmazott, a kedvező adókörnyezet már rég nem elég, az autóiparban például az egy nagy ütőkártya, hogy rengeteg cég használ olyan technológiát Magyarországon, amire igencsak büszkék lehetünk, és bárhol felveszik a versenyt Európában. 

Kép: Getty Images, Christoph Schmidt

A Bosch mellett a győri Audi ugyancsak világszínvonalú technológiát hoz az országba és lassan annyi autót gyárt, hogy vonatra sem tudja tenni őket.  A cégnél a bértárgyalások már elkezdődtek, a követeléscsomag mellett a héten a 2023-as eredményükről szóló gyorsjelentést is megismerjük. Ahogy a BMW esetében is, 2023, Q4-re vonatkozóan. 

Kamat, kamat - mi lesz veled?

Az amerikai munkaügyi minisztérium statisztikai hivatala, a U.S. Bureau of Labor Statistics szerint az Egyesült Államokban a fogyasztóiár-emelkedés mértéke éves összevetésben 3,2 százalékra gyorsult februárban a januári 3,1 százalék után. Nem nagy meglepetés, az elemzők is 3,1 százalékos adatot vártak. Ugyanakkor az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) által inkább követett, a kamat alakítása szempontjából különösen fontos, élelmiszer- és energiaárak nélküli maginfláció éves szinten az elemzők által várt 3,7 százalékot felülmúlva 3,8 százalék, csaknem 3 éve a legalacsonyabb volt februárban a januári 3,9 százalék után.  

Kép: AFP, Brendan Smialowski

Tudva levő, hogy a Fed inflációs célja 2 százalék.

Legutóbbi, januári kamatdöntő ülésükön – a piaci várakozásoknak megfelelően – ismét nem változtattak az 5,25-5,50 százalékos irányadó dollárkamat-tartományon. 

2022 márciusában 0,00-0,25 százalékról indított tíz egymást követő kamatemelés után tavaly júniusban tartott először szünetet a monetáris szigorításban, legutóbb júliusban emelte a kamatot, 25 bázisponttal, azóta pedig négy alkalommal nem változtatott az irányadó dollárkamat-tartományon.

Az elemzők többsége arra számít, hogy a Fed júniusban kezdheti meg a kamatcsökkentést, ugyanakkor egyes szakértők azt is elképzelhetőnek tartják, hogy már májusban kamatvágásról születhet döntés. Az igazság kiderül a március 20-i kamatdöntésnél. Érdemes lesz figyelni, már csak azért is, mert Jerome Powell Fed-elnök  királycsinálóvá válhat a kamatcsökkentésekkel: Joe Biden vagy Donald Trump javára billentheti a mérleg nyelvét a következő hat hónapban.

Várható még:

  • Amerikai munkanélküliségi adatok és a munkanélküli segélyben részesülők számának ismertetése
  • EU-s fogyasztói bizalom 
  • EU-s szolgáltatóipari és feldolgozóipari BMI
  • Euróövezeti csúcstalálkozó