BUX 140857.32 -1,74 %
OTP 44340 -2,98 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés
economx

A beteg ország megkapja a diagnózist, egyelőre nem vágnak

Miközben Németországot Európa beteg emberének nevezik, a héten az Ifo Gazdaságkutató Intézet havi üzleti hangulat indexe mellett a ZEW-index is kijön arról, hogy az üzletemberek és elemzők hogyan látják az ország stabilitását a következő hat hónapban. Kamatdöntő ülést tart a Federal Reserve, bár a szakértők többsége arra számít, hogy a Fed csak júniusban kezdheti meg a vágást, Jerome Powell elnök akár hamarabb is királycsinálóvá vállhat. Jönnek az euróövezeti inflációs adatok, kiadja 2023-as gyorsjelentését az Audi, publikálja gazdasági előrejelzését az Európai Központi Bank. Ez várható a héten.

2024. március 18. hétfő, 06:52

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Irányadó történések a héten: 

  • Fed-kamatdöntés
  • Euróövezeti inflációs adatok
  • IFO és ZEW üzleti hangulatindexek
  • Audi 2023-as gyorsjelentés és BMW Q4
  • A Waberer’s 2023-as eredménye, 2024-es várakozások
  • Az Európai Központi Bank gazdasági előrejelzése - az EKB havi riportját számításba veszik a jegybankok, a bankok és a piac is. Kimondható: az EKB-ra (és a Fed-re) figyel mindenki...

Az euroövezet februári, végleges inflációs adatait közlik hétfőn Brüsszelben.  Az már szépen kirajzolódott, hogy az adóemelések és az energiatámogatások megszűnése idén végig hatással lehet az inflációra.  A januári (Mint ismert, Magyarországon többéves mélyponton volt a pénzromlás üteme ebben a hónapban) adatokat megismerve azt láthattuk, hogy az éves infláció 2,8 százalékra mérséklődött a decemberi 2,9 százalékról. Szintén éves összehasonlításban februárra 3,1 százalékról szól a prognózis – 2023 azonos időszakában 3,3 százalék volt az árszínvonal emelkedése.

Kitart az  energia?

Az Európai Bizottság uniós gazdaságra vonatkozó, februárban publikált előrejelzése szerint az infláció napjainkban tapasztalható csökkenése fel fog gyorsulni idén. Mint írják, 2024-ben a növekedés várhatóan 0,9 százalékot tesz majd ki az unió egészét nézve, szűkítve az euróövezetre pedig 0,8 százalékot ér el. Ezzel párhuzamosan az infláció a 2023. évi 6,3 százalékról 2024-ben 3 százalékra, 2025-ben pedig 2,5 százalékra fog csökkenni az Európai Unióban a várakozások szerint. 

Fotó: Getty Images

Nem csak inflációs, de külkereskedelmi adatokat is kapunk a hét első napján. Izgalmakat tartogat, hogy kitart-e a decemberi lendület, hiszen az év utolsó hónapjában az euróövezet többlettel zárta külkereskedelmét, ellentétben az egy évvel korábbi deficittel. 

Félnek a betegtől

„Európa beteg embere", ahogy mostanában hivatkoznak Németországra elriasztja a potenciális befektetőket, egy új elemzés szerint a külföldi vállalatok tavaly 22 milliárd euróval kevesebbet fektettek be Németországban, mint a megelőző tíz évben. A befektetések ráadásul főként csak kisebb akvizíciók vagy projektek voltak, nem hosszú távú beruházások – kendőzetlenül tükrözve a hátrányossá vált üzleti feltételeket a globális versenyben. Ez pedig még inkább rontja a gyors kilábalás esélyeit az EU legnagyobb gazdasága számára és az üzleti partnerországoknak sem jelent rózsás kilátásokat. 

Egy ilyen időszak közepette jön ki kedden az IFO mellett a ZEW-index, egy olyan hangulatindikátor, aminek a megalkotásához módszeresen 350 német intézményi befektetőt és elemzőt kérdeznek meg arról, hogyan változik szerintük a német gazdaság a következő hat hónapban. Az Economx ebben a cikkben foglalkozott vele, hogy közelmúltban mintegy 90 milliárd euró, azaz a német vállalatok külföldi befektetéseinek kétharmada áramlott az EU tagállamaiba, különösen a Benelux-országokba és Franciaországba.  A nemzeti iparvállalatok 35 százaléka azért fektet be inkább külföldön, hogy elkerüljék a magas költségeket – állapította meg a Német Kereskedelmi és Iparkamara a tagvállalatai körében végzett felmérésében.

Világszínvonal, ütőkártyák 

A külföldi befektetésekért pedig ökölharc folyik, ahogy Ács István, az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform Szövetség társelnöke és a Bosch Rexroth Kft. ügyvezető igazgatója az Economxnak adott interjúban fogalmazott, a kedvező adókörnyezet már rég nem elég, az autóiparban például az egy nagy ütőkártya, hogy rengeteg cég használ olyan technológiát Magyarországon, amire igencsak büszkék lehetünk, és bárhol felveszik a versenyt Európában. 

Fotó: Getty Images / Christoph Schmidt

A Bosch mellett a győri Audi ugyancsak világszínvonalú technológiát hoz az országba és lassan annyi autót gyárt, hogy vonatra sem tudja tenni őket.  A cégnél a bértárgyalások már elkezdődtek, a követeléscsomag mellett a héten a 2023-as eredményükről szóló gyorsjelentést is megismerjük. Ahogy a BMW esetében is, 2023, Q4-re vonatkozóan. 

Kamat, kamat - mi lesz veled?

Az amerikai munkaügyi minisztérium statisztikai hivatala, a U.S. Bureau of Labor Statistics szerint az Egyesült Államokban a fogyasztóiár-emelkedés mértéke éves összevetésben 3,2 százalékra gyorsult februárban a januári 3,1 százalék után. Nem nagy meglepetés, az elemzők is 3,1 százalékos adatot vártak. Ugyanakkor az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) által inkább követett, a kamat alakítása szempontjából különösen fontos, élelmiszer- és energiaárak nélküli maginfláció éves szinten az elemzők által várt 3,7 százalékot felülmúlva 3,8 százalék, csaknem 3 éve a legalacsonyabb volt februárban a januári 3,9 százalék után.  

Fotó: AFP / Brendan Smialowski

Tudva levő, hogy a Fed inflációs célja 2 százalék.

Legutóbbi, januári kamatdöntő ülésükön – a piaci várakozásoknak megfelelően – ismét nem változtattak az 5,25-5,50 százalékos irányadó dollárkamat-tartományon. 

2022 márciusában 0,00-0,25 százalékról indított tíz egymást követő kamatemelés után tavaly júniusban tartott először szünetet a monetáris szigorításban, legutóbb júliusban emelte a kamatot, 25 bázisponttal, azóta pedig négy alkalommal nem változtatott az irányadó dollárkamat-tartományon.

Az elemzők többsége arra számít, hogy a Fed júniusban kezdheti meg a kamatcsökkentést, ugyanakkor egyes szakértők azt is elképzelhetőnek tartják, hogy már májusban kamatvágásról születhet döntés. Az igazság kiderül a március 20-i kamatdöntésnél. Érdemes lesz figyelni, már csak azért is, mert Jerome Powell Fed-elnök  királycsinálóvá válhat a kamatcsökkentésekkel: Joe Biden vagy Donald Trump javára billentheti a mérleg nyelvét a következő hat hónapban.

Várható még:

  • Amerikai munkanélküliségi adatok és a munkanélküli segélyben részesülők számának ismertetése
  • EU-s fogyasztói bizalom 
  • EU-s szolgáltatóipari és feldolgozóipari BMI
  • Euróövezeti csúcstalálkozó 

További videók

A nő, akit nem lehet megvenni: Kende-Hofherr Krisztina tabuk nélkül

Van az a pillanat, amikor rájössz, hogy egy embert valójában soha nem ismertél. Csak a róla épített legendát.Nekem Kende-Hofherr Kriszta sokáig legenda volt. Nem egyszerűen sikeres üzletasszony, hanem intézmény. Az a nő, akiről mindenki tud valamit, akiről mindenkinek van véleménye, aki úgy megy át a falon, hogy a fal kér elnézést. Mindig ezt láttam benne. A kérlelhetetlen akaratot. A határozottságot. A magabiztosságot. Azt a ritka képességet, hogy miközben kőkemény tárgyalópartner, valahogy mégis mindenki tiszteli. Nem félelemből. Hanem mert érzi, hogy a keménység mögött nincs rosszindulat.Sok ember tud kemény lenni. Az nem művészet.A művészet az, amikor valaki kemény marad úgy, hogy közben nem válik kegyetlenné.Éveken keresztül ugyanabban a szakmában mozogtunk. Tudtunk egymásról. Láttuk egymást konferenciákon, rendezvényeken, folyosókon. Egymás radarján voltunk, de valójában idegenek maradtunk. Talán három mondatot váltottunk egész életünkben. Ennyi elég volt ahhoz, hogy mindketten kialakítsunk egy képet a másikról. A legtöbb ember ezt csinálja. Kényelmesebb feltételezni, mint megismerni.Aztán egyszer leültünk beszélgetni.És valami egészen váratlan történt.Az intézmény egyszer csak emberré vált.Nem kisebb lett. Sokkal nagyobb.Mert a legenda helyén ott ült egy nő, aki nem örökölt tekintélyt, nem kapott előnyt, nem kapaszkodott senkibe. A saját tudásából épített magának világot. Téglánként. Pofononként. Kétségeken keresztül. Olyan belső harcokat vívott meg, amelyekről kívülről semmit sem lehetett látni, mert a sikernek mindig jobb a marketingje, mint a szorongásnak.És talán ez volt az egész beszélgetés legfájdalmasabb felismerése.Hogy akik kívülről legyőzhetetlennek tűnnek, gyakran ugyanazokkal a démonokkal alszanak el esténként, mint mindenki más. Csak ők nem építenek belőlük kifogást.Hanem hidat.Ami igazán megrázott, az mégsem ez volt.Hanem az a makacs hűség, amellyel saját magához ragaszkodik. Egy olyan világban, ahol az emberek fillérekért adják el a véleményüket, pozíciókért cserélik a gerincüket, és tapsért feladják az elveiket, ő valami egészen idejétmúlt dolgot őriz.A becsületét.Nála nincs az a pénz, nincs az a kapcsolat, nincs az a lehetőség, amiért átlépné a saját határait. Nem azért, mert nem tudná. Hanem mert nem akarja.Ez ma már szinte provokáció.A mai világ nem azokat jutalmazza, akiknek van tartásuk, hanem azokat, akik gyorsabban tudnak alkalmazkodni. Akik minden új széljáráshoz új arcot vesznek fel. Kriszta nem ilyen.Ő inkább vállalja a konfliktust, mint a megalkuvást.És ettől veszélyes.Mert az ilyen embereket nem lehet megvenni. Nem lehet manipulálni. Nem lehet szebbre sminkelni, mint amilyenek.Beszélgetés közben többször az jutott eszembe, hogy valahol a japán szamurájok is hasonló fegyelemmel élhettek. Nem a kardjuk miatt voltak nagyok, hanem azért, mert volt egy belső törvényük, amelyet senki sem írhatott át. Akkor sem, ha ezért veszíteniük kellett.Krisztában én ugyanezt láttam.Csakhogy mindezt nem ridegen. Nem páncél mögül.Hanem könnyekkel a szemében, nevetésekkel megszakítva, történetekbe csomagolva, olyan őszinteséggel, amit ma már ritkán enged meg magának bárki, akinek van veszítenivalója.Mesélt a megfelelési kényszerről. Arról, hogyan cipelte éveken át mások elvárásait. És arról is, hogyan jutott el odáig, hogy egyetlen perc alatt lezárta a TMC történetét. Azt a céget, amelyet sokan az életművének tartottak.A legtöbb ember ilyenkor kapaszkodik.Ő elengedte.Mert volt bátorsága felismerni, hogy néha nem az a legnagyobb teljesítmény, amit felépítünk, hanem amit képesek vagyunk otthagyni.Amikor véget ért a beszélgetés, ugyanaz az ember állt fel az asztaltól, akivel leültem.És mégsem.Mert az intézmény eltűnt.Helyette ott maradt egy ember.Egy olyan ember, akit sokkal jobban lehet tisztelni, mint bármilyen legendát.És azt hiszem, ez az interjú végül nem Krisztáról szólt.Hanem arról, hogy milyen ritka lett az egyenesség.És milyen félelmetesen kevés ember meri ma azt az életet élni, amelyet befelé már rég eldöntött.

Végvári Tibor, 2026. július 13. hétfő, 12:26