Az MBH Bank Elemzési Centrum összefoglalója szerint váratlanul pozitív irányba mozdultak januárban az építőipar termelési eredményei, ám az ágazat fő trendjeit ez egyelőre nem töri meg.

A KSH gyorsjelentéséből kiderül, hogy az egy évvel korábbihoz viszonyítva a nyers adatok szerint 17,2, az előző hónaphoz képest szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján 10,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene.

A statisztikai hivatal azt is közölte, hogy az előző év januárjához képest mindkét építményfőcsoport termelése bővült: az épületeké 20,5, az egyéb építményeké 11,6 százalékkal. 

Kép: Economx

Ugyanakkor Horti Flóra elemző arra figyelmeztet, hogy 2023 egészét tekintve Magyarországon az építőipar termelése 5 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A belső kereslet csökkenése, a reálkeresetek zsugorodása nehezítette 2023-ban az ágazat helyzetét, a magas kamatszint (ami kezd helyreállni már) pedig egy hitelfüggő ágazat keresleti és kínálati oldalát is ellehetetlenítette – tette hozzá.

Az Elemzési Centrum szakértője szerint a váratlan pozitív korrekciót mutató építőipari adatok alapján még nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, a hónapról-hónapra igen változékony számokat produkáló iparág lefelé tartó trendjének fordulópontjáról csak a későbbi időszakok adatainak ismeretében lehet beszélni. Az ágazati trend a 2022 eleji csúcs óta (ami főként a koronavírus-válság utáni helyreállásnak és a választási élénkítésnek volt köszönhető) lefelé tart.

Egy havi adat ennek megfordulásához nem elégséges

– hangsúlyozta az elemző.

Úgy látja, ilyen esetben néhány nagyobb projekt zárásának statisztikába való bekerülése is szerepet játszhat, de a kedvező számok mögött az előző év azonos időszaki alacsony bázisa is meghúzódhat, és az elcsúsztatott kifizetések is magyarázhatják (december szokott a legerősebb hónap lenni a termelésben, így az is valószínűsíthető, hogy a decemberi számlázások jelentős része eltolódott januárra).

Mindenképpen érdemes lesz követni a következő hónapok adatait, hogy ez egy egyszeri kiugrás volt, vagy fordulópontot jelent az ágazat trendjében

– hangsúlyozta.

Horti Flóra kiemelte azt is, hogy az ÉVOSZ szerint

ekkora mértékű növekedést jelenleg semmilyen piaci körülmény nem támaszt alá,

az viszont bizakodásra adhat okot, hogy a megkötött új szerződések volumene ötödével, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké mintegy harmadával bővült 2023 januárjához képest.

Három pontban foglalta össze a kilátásokat a teljes ágazatra nézve:

  1. A kilátások továbbra sem jók, a leállt nagy állami projektek, illetve az uniós forrásokkal kapcsolatos bizonytalanságot némileg ellensúlyozza a hitelkamatok lassú csökkenése. A valódi nehézségekkel még csak most néznek szembe az építőipari vállalatok: cégnagyságtól függetlenül tovább romlott a vállalkozások jövedelmezősége – 8-9 százalék körüli lehet a romlás mértéke az átlagot tekintve. Enyhülést az állami beruházások bővülése, valamint a támogatások körének kiszélesítése hozhat.
  2. Az építőiparban fordulópont az uniós források felhasználásának megindulásától, illetve a hitelezési aktivitás felfutásától várható, ami függ a jegybanki kamatcsökkentések ütemétől is (EC várakozása: 2024 év végére 6 százalék).
  3. Ezért az idei év még nem lesz pozitív az ágazat számára, az Elemzési Centrum 1,1 százalékos csökkenést vár az építőipari termelésben, jövőre pedig 5 százalékos növekedést.

Nem segít(ett) az állam

Ide tartozik, hogy Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai műhelyének vezetője egy minapi gazdasági rendezvényen arról beszélt a szektor visszaesésével kapcsolatban, hogy az építőipar a leginkább prociklikus ágazat, és bármelyik ország bármely ipara megérkezné, ha a kamatok nulláról huszonöt százalékra emelkednének. Ugyanakkor kiemelte, hogy

megrendelőként az államnak több lehetősége van a ciklikusság tompítására. Az építőiparban jól jöttek volna az állami megrendelések a válság alatt

– fogalmazott az MCC munkatársa. 

Emlékezetes, hogy Lázár János építésügyért felelős miniszter az Economx érdeklődésére február végén elismerte, hogy most is vannak olyan állami beruházások, ahol csökkentenie kell a 2024-re jutó kiadásokat. Leszögezte, nem tudja megígérni az építőipar számára, hogy 2024-ben jelentős számú új beruházást indít a kormányzat. 

Ami azonban jó hír az építőipar számára, az a gazdaság

– ezt azzal indokolta, hogy az Európai Bizottság előrejelzése alapján hazánk 2024-ben minimum háromszázalékos növekedésre számíthat, ami a kormányzat szerint akár négy százalék is lehet. A vállalkozások elkezdenek beruházni, nő az elfogyasztott energia, és érkeznek az olyan nagy projektek, mint a szegedi BYD – mondta Lázár János, aki kiemelte azt is, hogy a BYD Szegedre tervezett legnagyobb összeszerelő-csarnoka 76 ezer négyzetméter lesz.

Lázár János szerint 2024-ben tizenhárom nagy ipari parki beruházás indul el, amely lehetőséget biztosít a hazai építőipar számára. 

Nem iskolát, óvodát, uszodát, sportcsarnokot, vagy futballpályát kell építeni, hanem összeszerelő-csarnokot

– mutatott új iparosodási irányt Lázár János, ugyanis szerinte az olyan ipari beruházások, mint a szegedi, a debreceni, a nyíregyházi, illetve az ácsi és az iváncsai fogják kiváltani azt a hiányt, amit az állami beruházások elmaradása okoz.