A rendszerváltás óta megoldatlan a gyógyszertári ügyeleti rendszer szabályozása, a lakosság számára követhetetlen, a patikáknak pedig jelentős terhet jelent  - indokolta az átszervezés szükségességét Marjai Tamás, a HGYSZ szakmai igazgatója.

A gyógyszertárak az elmúlt évben összesen valamivel több mint egymillió órát töltöttek az ország 309 településén ügyeleti és készenléti szolgálatban. (Ügyeleti ellátásban a zárt patikában egy ablakon keresztül folyik a kiszolgálás, ez 530 ezer óra volt, készenlétben telefonhívásra maximum fél órán belül megérkezik a  gyógyszerész, ez 481 ezer óra volt.)

A jelenlegi rendszerben nincs pontosan meghatározva, hogy hol, kinek és milyen szintű szolgáltatást kell nyújtania. A tisztifőgyógyszerészeknek csak bizonyos szempontokat kell mérlegelnie az ügyeleti szolgálat elrendelése során. Azokon a településeken, ahol csak egy gyógyszertár működik, ott a patika egyedül, finanszírozás nélkül látja el a szolgálatot, ugyanakkor vannak települések, ahol 17-19 gyógyszertár napi váltásban ügyel, illetve készenlétes, amit a lakosság nehezen tud követni, az ügyeletmegosztások miatt ugyanis nem lehet pontosan tudni, mikor, hol, milyen szolgáltatás érhető el.

Állami támogatással működtetnék a gyógyszertári ügyeletet

Egy januártól hatályos salátatörvényben ugyan meghatározzák az ügyeleti rendszer alapjait, de részletszabályozás még nem készült, ez elébe megy a HGYSZ javaslata. Az újraszabályozást azonban mindenképpen össze kell kötni az állami finanszírozás bevezetésével - mondta Marjai. Az állami támogatás bevezetésétől azt is várják, hogy csökken a patikák ügyeletmegosztási hajlandósága, akár féléves, éves ügyeleti beosztásokkal is kalkulálni lehet majd.

A rendszer áttekinthetőbbé tétele érdekében ügyeletes, illetve készenlétes településeket javasolnak, s erre leginkább az orvosi ügyelettel rendelkező járásközpontokat és a megyeszékhelyeket tartják alkalmasnak. Ügyeleti/készenléti szolgálat ellátására pedig körzetenként egy település lenne kijelölhető.

A  HGYSZ négyféle szcenáriójában a lakosság számára legkényelmesebb 165 ügyeletessel számol, ami egymilliárdos, a minimális, 23 körzetet tervező verzió pedig 132 milliós állami támogatással kalkulál. Budapesten az összes változatban 5 ügyeletes körzet kijelölését tartják indokoltnak. Önként továbbra is minden városban vállalhatnak ügyeletet a patikák. Ha azonban ezt nem ügyeletre kijelölt településen, vagy körzetben teszik, azért ne kapjanak állami támogatást.

A 160 vidéki ügyeletes körzetet tartalmazó koncepció szabályozása a legegyszerűbb, a működtetéséhez viszont több gyógyszerész és nagyobb állami támogatás szükséges. A 126 és 99 vidéki ügyeletes körzettel számoló koncepciók esetében sokkal kevesebb gyógyszerészre és költségvetési forrásra van szükség, azonban a lakosság számára érezhetően csökken a nyitvatartási időn túli gyógyszerellátás elérhetősége. A 18 vidéki körzettel számoló koncepció a jelenlegihez képest durván csökkenti az elérhető szolgáltatást és a HGYSZ szerint heves tiltakozást váltana ki a lakosság és az önkormányzatok részéről egyaránt.
Forrás: HGYSZ
Kép: Gyógyszertárak rendelkezésre állási óráinak száma és az ehhez szükséges állami támogatás

A szövetség átalánydíj bevezetését javasolja, amit az ügyeleti rendszer jellemzőinek (lakosságszám, árréstömeg, kiadások) figyelembe vételével kellene kialakítani. A folyósítását a kis forgalmú gyógyszertárak működési célú támogatásához hasonlóképpen képzelik el. A javaslatot még karácsony eljuttatták a szakállamtitkárságra, válasz azonban egyelőre nem érkezett - mondta a HGYSZ szakmai igazgatója.