Idén elsősorban a belső kereslet lesz a gazdasági növekedés motorja, azon belül azonban a felpörgő fogyasztás veszi át a vezető szerepet a beruházásoktól - áll a TakarékBank Zrt. tavaszi előrejelzésében. A beruházások az utóbbi két év nagyon dinamikus növekedése után nem esnek vissza, ám a magasabb bázison a korábbinál visszafogottabb növekedés várható.

Az EU-s források felhasználása 2015-ben is az átlagosnál intenzívebb marad, emellett az MNB növekedési hitelprogram kiterjesztése (nhp+) is besegít. A várható komolyabb reálbér-növekedés és a foglalkoztatási helyzet javulása nyomán a fogyasztás erőteljesebb bővülése várható, ráadásul nő a háztartások rendelkezésre álló jövedelme a devizahitelek rendezése, valamint a bankok elszámoltatása miatt is. Tovább segíti a fogyasztást az energiaárak csökkenése, végső soron a háztartások bátrabban kezdhetik költeni a rendelkezésre álló jövedelmüket. Idén így összességében 3,2 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság - ennél magasabb tempó is elképzelhető -, 2016-ban pedig a növekedést támogató lényeges egyedi hatások híján mérsékeltebb, 2,5 százalékos lehet a GDP-növekedés.

Az idei gyorsabb növekedést egy sor olyan tényező támogatja, amire hosszabb távon nem lehet számítani - tette hozzá Oszlay András, a TakarékBank elemzője, aki a saját prognózisukat a bátrabbak közé sorolta. Suppan Gergely senior elemző szerint az ipar hasonló tempóban fog hozzájárulni a növekedéshez, mint tavaly - az év második fele lehet jobban teljesítő, részben a tavalyi gyenge augusztus miatt.

Fogyasztás és vasárnapi zárva tartás

A vasárnapi zárva tartás inkább piaci átrendeződést eredményez, mint fogyasztáscsökkenést, de a tapasztalatokra még szükség van - vélekedett Oszlay, aki nem számít arra, hogy nagyon jelentős negatív hatása lesz a fogyasztásra. A kosárérték növekedése, szombati tumultus lehet a következmény, illetve a kiskereskedelemből a vendéglátásba irányulhat át a forgalom egy része - tette hozzá Suppan. Az biztos, hogy a kiskereskedelemben foglalkoztatottak száma nem nő, de jelentős elbocsátások sem várhatók.

Oszlay András kérdésre válaszolva elmondta: a potenciális növekedési ütem Magyarországon 2016-ban 2 százalék körül várható - olyan intézményi gazdasági reformokra volna szükség, amelyek elmozdítanák a teljes tényező hatékonyság hozzájárulását a GDP-hez a jelenlegi a nulla közeléből.

Kép:

A kibocsátás már visszatért a válság előtti szintre, ám a fogyasztásnál le vagyunk maradva, a 2008-as szinthez képest reálértéken még 10 százalékos a mínusz - fogalmazott Oszlay.

Infláció, jegybanki kamat

Az elmúlt hónapok sorozatos inflációs meglepetései után a fogyasztói árak alacsonyabbak a korábban vártnál. A forint ez év elejéig tartó gyengülése és a belső kereslet élénkülése ellenére sem mutatkoznak azonban inflációs nyomásra utaló jelek, amint az a maginflációból és az egyéb inflációs mutatókból is kitűnik. Az energia- és az élelmiszerárak egyaránt visszafogottak maradhatnak 2015-ben és a külső környezetből sem várható árnyomás, így az év második feléig a negatív tartományban alakulhat az éves infláció. Bár az év vége felé bázishatások következtében is gyorsabban emelkedhetnek a fogyasztói árak, az év egészében ismét negatív inflációt várnak a TakarékBank elemzői.

Az MNB-nek egyelőre nincs oka kamatemelésre, sőt az ECB kötvényvásárlási programjával ismét jelentős tér nyílt a további kamatcsökkentésre, amivel a jegybank a TakarékBank várakozásai szerint az 1,5 százalék eléréséig él is. A fokozatos kamatvágás lehetőséget teremt arra is, hogy az MNB időben reagáljon, ha a Fed várható lépései következtében a finanszírozási környezet változásai ezt szükségessé tennék.

Suppan szerint megvolt az inflációs trendforduló, a felpattanás augusztusban várható a bázishatások kiesésével.

A TakarékBank prognózisa

Foglalkoztatottság

A munkaerő-piaci helyzet tovább javulhat a következő két esztendőben, bár a tavalyihoz hasonló kiugró foglalkoztatás-bővülés már nem várható. A tavalyinál gyengébb dinamikával, de továbbra is bővül a közfoglalkoztatás, amivel már a magánszektor munkahely-teremtése is lépést tart. Így tovább emelkedik, bár még mindig Európa legalacsonyabbjai között marad a foglalkoztatási ráta. A tavaly 7,7 százalékig mérséklődő munkanélküliségi ráta pedig 2015-ben 7,4, 2016-ban pedig 7,2 százalékosra csökkenhet.

Oszlay elmondta: a foglalkoztatásbővülésben igen jelentős volt az olyan egyedi elem, mint a közfoglalkoztatás vagy a munkahelyvédelmi akcióterv hatása.

Államháztartás

Az államháztartási folyamatok az első két hónap adatai alapján idén is biztatóan indultak: a gazdaság vártnál erőteljesebb növekedése és fehéredése nyomán az adóbevételek további emelkedése várható, miközben a kedvező finanszírozási környezetben a kamatkiadások számottevően csökkennek 2015-ben is. Így idén az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánya mindössze a GDP 2 százalékát teszi majd ki, 2016-ban pedig még ennél is alacsonyabb lehet. Mivel 2015 végén az előző év hasonló időszakához képest erősebb forintra számítanak a TakarékBank elemzői, markánsabb államadósság-csökkenés lehet, aminek 2016-ban sem rosszak az esélyei. Így a következő két év alatt akár 4 százalékponttal is mérséklődhet a GDP-arányos államadósság, azaz 2016 végére már 73 százalék alatt lehet ez a mutató.

Suppan Gergely és Oszlay András
Kép: Napi.hu

Fizetési mérleg

A belső mellett a külső egyensúlyi helyzet javulása is folytatódik. A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlegeként előálló nettó külső finanszírozási kapacitás a tavalyi 8 százalékról idén a GDP 8,7 százalékáig emelkedhet, amit kedvezően befolyásol az alacsony világpiaci energiaárak miatt bekövetkező külkereskedelmi cserearány-javulás. Ez ugyan 2016-ban részben már megfordul, de még így is jelentős (a GDP 7 százalékát megközelítő) maradhat a többlet. A GDP-arányos bruttó külföldi adósság 2016 végére már "kényelmesen" a GDP 100 százaléka alá csökkenhet.

Olyan mértékben javul az importpozíciónk az energiaszámlákon, hogy még az élénkülő fogyasztás mellett is javulhat a folyó fizetési mérleg egyenlege - fogalmazott Suppan.

Forintárfolyam, felminősítés

Az erőteljes gazdasági teljesítmény és a továbbra is javuló egyensúlyi folyamatok miatt legfeljebb átmeneti gyengülés várható a forinttól az újrainduló kamatcsökkentés ellenére.

Év végére már ismét megközelítheti a 300-as szintet az euróval szembeni árfolyam. A gazdasági folyamatok széles körű javulása várhatóan a nagy hitelminősítők figyelmét sem kerüli el, és 2015 második felében sor kerülhet legalább a kilátások javítására, de akár direkt felminősítésre is. Így legkésőbb 2016-ban az euró-forint jegyzése 2014 eleje óta első ízben ismét kettes számjeggyel kezdődhet.

Eurózóna

Élénkülésre utaló jeleket küldött az európai gazdaság, annak ellenére, hogy a világgazdaság egészének növekedési kilátásai az utóbbi hónapokban nem javultak érdemben. Az euróövezetben többnyire a várakozásokat felülmúló makrogazdasági adatok láttak napvilágot az elmúlt hónapokban, és nagyot javultak a német konjunktúraindexek.

Dinamikusabb európai növekedésre utal az is, hogy legutóbbi előrejelzésében az Európai Központi Bank (ECB) 1 százalékról 1,5 százalékra emelte az euróövezetre vonatkozó idei növekedési prognózisát. A külső kereslet tehát a korábban véltnél komolyabb húzóerőt gyakorol a magyar gazdaságra, amelyet a továbbra is kedvező külső finanszírozási környezet is támogat. Az ECB márciusban elindult nagyszabású kötvényvásárlási programja lényegében biztosítja, hogy a hozamkörnyezet alacsony, a monetáris kondíciók pedig lazák maradjanak 2016 végéig. Az is jelentősen támogatja a magyar gazdasági növekedést, hogy az energiaárak a korábban vártnál is alacsonyabban alakulnak - vélik a TakarékBank elemzői.