Évente mintegy 120 ezer hagyatéki ügy indul az országban, ezek 90 százaléka fél éven belül lezárul, ám a fennmaradó 10 százalék akár egy évnél is tovább eltarthat. Ebben közrejátszik az is, hogy az örökösök azt hiszik: a hagyatéki ügyekben eljáró önkormányzat, jegyző, illetve közjegyző dolga a szükséges adatok felderítése, összegyűjtése, holott ez nem hatósági feladat.
Az érintettek az örökösökre, illetve a hagyatéki vagyontárgyakra vonatkozó adatok átadásával jelentősen segíthetik az eljárás gyors lezárását - figyelmeztetett a szakember.
Arra a kérdésre, hogy az elhunyt adósságai mennyire terhelik az örökösöket, a közjegyző elmondta: a hagyaték mint egész - aktívumaival és passzívumaival együtt - száll át az örökösökre. Az örökhagyó tartozásaiért azonban csak az öröklött vagyon erejéig felelnek az örökösök, akik le is mondhatnak a hagyatékról.
A közjegyző csak nagyon korlátozott körben vehet fel bizonyítást, vitás esetekben pedig nem dönthet. A hagyatéki per már bíróságra tartozik, csak ott születhet végleges döntés az örökösök közti vitában - mondta Böröcz Helga az MTI beszámolója szerint.
Legolvasottabb
Magyarországra jöhet Vlagyimir Putyin, már az időpont is megvan
Nem áll le a kormány a pénzosztogatással, újabb milliárdokról döntöttek
Csőbe húzták az olimpiai bajnokot, mintegy 100 millió forintra vethet keresztet
Figyelmeztet a nyugdíjszakértő: 280 ezer forint állami támogatást is be lehet gyűjteni még idén
Nagy bejelentést tett az államtitkár: így változnak jövőre a családtámogatások
Tovább dagad a botrány: több városban is eljutott a gyerekekhez a lárvákban úszó csokimikulás
Bosszankodhatnak az ügyfelek: totális hálózati káosz a One-nál
Bitcoinnal fizettek egy mesterséges intelligenciával kreált műalkotásért
Megnyomták a vészcsengőt: 30 magyar település áll a csőd szélén