A most megvásárolt Culinaris hat kontinensről importál prémium minőségű termékeket. Vajon Donald Trump vámpolitikája következtében hogyan változhat ezen külföldi alapanyagok és termékek ára, illetve általában milyen hatással vannak a szektorra az amerikai elnök hektikus vámpolitikai döntései?

Erről most még nem tudok még véleményt formálni, mert múlt hét csütörtökön (május 15-én – a szerk.) perfektuálódott az ügylet és ilyen árszabásokat én még személyesen nem nézek. Vannak kollégáink, akik foglalkoznak a beszerzéssel, többek között Németh Gergely kollegám, aki ezt a projektet viszi, a Chef Market kereskedelmi igazgatója, de ez a termékszortiment teljes felülvizsgálatával jár, ami nem hozzám tartozik a cégcsoportban.

Nyilván ha nőnek a vámok, akkor ezeknek a termékeknek is nőnek az árai. Ez egy bizonytalan időszak. Az átmeneti 90 nap alatt annyi minden történhet, hogy egyelőre az egész piac várakozik. Utána meg kell néznünk az érintett termékeket, hogy tudjuk-e helyettesíteni, mert nem biztos, hogy a fogyasztók hajlandók kifizetni az ezekre kivetett tarifákat. Én azért hiszek abban, hogy az Európai Uniós és az Egyesült Államok között lesz egy megállapodás, ami nem lesz annyira súlyos. Korábban beszélgettek arról is, hogy az egyes boroknak, Champagne-oknak az amerikai vámja 100-200 százalék is lehet. Nyilván az problémát jelent az adott magyar termelőknek, de mi importőrök vagyunk, ráadásul nagyon kicsi részét érinti ez a választékunknak, tehát nekünk ez nem egy olyan fajsúlyos kérdés. 

A Culinaris megvásárlása kapcsán a cég közleménye kiemelte, hogy a HoReCa piac szereplői (a vendéglátóiparon belül a szállodák, éttermek és kávézók jelentette szegmens) is hozzájutnak a Culinaris által forgalmazott prémium élelmiszerekhez. Kikhez juttatják el az eddig a Culinarisnál kapható felsőkategóriás termékeket, mekkora kereslet van az ilyen prémium élelmiszerek iránt Magyarországon?

Mi hetente szállítunk körülbelül két-háromezer vevőpontra, ez azt jelenti, hogy ezeknek az ügyfeleknek egy jelentős része vásárol olyan terméket, amik eddig a mi kínálatunkban nem voltak benne. Mivel a központi raktározás a Chef Marketben folyik és onnan történik a boltok ellátása, ezért ugyanabból a készletből, amiből a boltok rendelnek a HoReCa partnereink is fognak tudni rendelni. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy amikor helyreáll a boltjaink termékellátottsága, onnantól kezdve a boltoknak nyitott készletekből a B2B ügyfelek (vagyis vállalati ügyfelek – a szerk.) is tudnak vásárolni.

Andrejszki Richárd, a Chef Market tulajdonos-vezérigazgatója
Andrejszki Richárd, a Chef Market tulajdonos-vezérigazgatója
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Miként érezhető az árrésstop és élelmiszerinfláció hatása a vendéglátásban, illetve a HoReCa szektorban?

A HoReCa szektor, mivel B2B üzlet általánosságban alacsonyabb áron és más kiszerelésben vásárolja a termékeket, mint a lakossági ügyfelek. Emiatt a boltok árrésstopos és a B2B üzlet áraiba lényeges különbség nincs. Ott bruttó, itt meg nettó árakról beszélgetünk. Tekintettel arra, hogy a kiskereskedők ezt gyorsan szabályozták, hogy az üzletei felhasználók ne tudjanak vásárolni náluk – nem állítanak ki áfás számlát bizonyos mennyiség felett –, ezért ezek nem elszámolhatók, tehát a bruttó értéket kéne a nettóval összehasonlítani. Előfordulhat, hogy vannak esetleges nagyon pici HoReCa szereplők (például egy lángosos), akiknek jobban megéri kiskereskedelmi láncokból kistételekbe vásárolni, de nekünk ez nem egy valós piac. Igazából a HoReCa szektort lényegesen nem érinti ez. Azzal, hogy a kormány fel akarja pörgetni bizonyos termékek fogyasztását azt éri el, hogy összehasonlító árakban az éttermekben elfogyasztott rántott csirke lényegesen drágább lesz, mintha a vevő otthon készítené el, hiszen az a fedezet, amit a boltokban az árréstoppal kiszedtek a termék árszabásából hiányzik abból az árból, amit a fogyasztó a vendéglátóegységben megvásárol.

Ilyen szempontból optikailag nagyobb lesz a különbség az éttermi árak és az otthon elkészített menü között, de nekünk ezzel egyelőre semmilyen problémánk nem volt. Nincs jelentős hatással az árrésstop az éttermekre és az inflációra se a HoReCa szektor vonatkozásában.

Tavaly a vidéki fogyasztás rendkívül visszaesett (még a Balatonnál is, amit a hazai turizmus egyik fellegvárának szokás tartani).  Miként hat a turizmus Budapesten és vidéken a vendéglátói forgalomra, milyen kilátásai vannak a balatoni vendéglátósoknak?

A Chef Market elsősorban Budapesten és Pest megyében erős, a saját számaink alapján erről  tudok beszélni, szállítunk a Balatonra is, de nem hangsúlyosan. Általánosságban azt lehet mondani, hogy a fogyasztás növekedésével az éttermeknek a bevételei jellemzően növekednek. A turizmus, ami Magyarországra jön elsősorban Budapestre összpontosul és emiatt a budapesti vendéglátás jelentősen profitábilisabb.

A vidéki vendéglátásban azt gondolom, hogy stratégiai váltásra lenne szükség, elsősorban azokat kellene támogatni, amelyek családi vendéglátást csinálnak, tehát életvitelszerűen a helyi közösségre főznek és ezt kiegészíteni egy belföldi turistákra fókuszáló vendéglátással. A Balatonnál – mivel a Covid időszak látogatottsága nagyon felhúzta – fölmentek az árak és rengeteg hitték azt, hogy ez állandósulni fog. 2022-ben még viszonylagosan folytatódott ez a tendencia, viszont a 23-24-es évek folyamatosan csökkenő tendenciát mutatnak, egész egyszerűen azért, mert a magyar vendégek el tudnak menni már külföldre és azzal hasonlítják össze a balatoni árakat. Abban hinnék, hogy a Balaton nem külföld helyett, hanem a külföld mellett tudna működni, de most nem látok ilyen típusú projekteket. Azt látom, hogy emiatt a balatoni vendéglátás vagy stagnálni fog vagy további csökkenés várható.

Andrejszki Richárd, a Chef Market tulajdonos-vezérigazgatója
Andrejszki Richárd, a Chef Market tulajdonos-vezérigazgatója
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Milyen pozitív külföldi példát lehetne említeni, ami a magyarországi vidék vendéglátásainak is követendő mintaként szolgálhat?

Elsősorban az olaszt és a franciát. Nyugat-Európában az egyes kistelepüléseken olyan vendéglátóegységek vannak, amelyek életvitelszerűen választják maguknak a vendéglátást és ott egész nemzedékek dolgoznak együtt: a nagymama, a középső generációval és az unokákkal. Mindenki tudja, hogy ott a helyi vendéget nevén ismerik és olyan közeg fogadja majd, amit nem fog tudni máshol megkapni. Ha bemegyünk egy olasz faluba, akkor jellemzően hétvégén nem kapunk helyet a lokális vendéglőben, mert a fél falu odajár, mivel mindenki tudja, hogy a vendég mit fog kérni és mindig friss alapanyagból fog kapni olyan minőségi ételt, amit otthon esetleg nem tudna elkészíteni. Ezt látnám követendőnek.

Ugyanez igaz Franciaországban is, ha külföldiként odamegy az ember nem jut be ezekre a helyekre, annyira telítettek.

Magyarországon mennyire elterjedtek az ilyen több generációs vendéglátóhelyek?

Egészen biztosan vannak. Budapesten a Rosenstein jut az eszembe, de ahhoz mélyen kéne ismernem az egyes településeket, hogy ezt megtudjam mondani. Belföldön viszonylag keveset utazok, elsősorban a Balatonra szoktam menni, mert ott van a házam és emiatt Alsóörsön vagyok. Alsóörsön például van egy kocsma, ami az 1970-es évek óta ott van (talán a legrégebbi kocsma a Balaton környékén), azt látom, hogy az is egy nagyon jó hely. Ott arra lenne szükség, hogy egy ilyen típusú vállalkozás ne csak egy kocsma legyen, hanem egy melegételt adó, vendéglátóhely is. Ezt egy pici edukációval és támogatással el lehetne érni itthon is.

Ellenpéldákaként jut eszembe az Anyukám mondta Encsen, ami jórészt nem a helyi lakosokat, hanem az étterem miatt a településre érkezett vendégeket szolgálja ki.

Abszolút egyetértek, ez például egy nagyon jó példa és ott is családi vállalkozásként üzemel az egész. A Dudás testvérek viszik és ott dolgoznak lehet, lassan már a gyerekek is. Ez egy jó példa arra, hogy egy ilyen típusú kistelepülésen is meglehet ezt csinálni és akkor a belföldi turisták fognak odamenni. A külföldiek kevésbé, mert nekik nem fog ezt semmit mondani és nem fognak Encsre leutazni ezért, persze elképzelhető, hogy Szlovákiából átjárnak, mert hallanak róla. Ilyenekre lenne szükség a vidéki vendéglátásban

Portré – Dr. Andrejszki Richárd

Ügyvéd és közgazdász, a több mint tízéves Chef Market tulajdonos-vezérigazgatója. Hozzákötődnek a vegyszermentes szőlőgazdálkodásból készülő borok és pezsgők népszerűsítésével foglalkozó Terroir Club illetve a Mitiszol? nevű vállalkozások.A jogi szakterületei a befektetések, felvásárlások (akvizíciók), vállalati struktúrák és átalakítások. Ügyvédi pályája során számos akvizíciós eljárásban vett részt, mint vezető tanácsadó. A tranzakciók összesített értéke megközelíti a 10 milliárd forintot.
Andrejszki Richárd, a Chef Market tulajdonos-vezérigazgatója
Andrejszki Richárd, a Chef Market tulajdonos-vezérigazgatója
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Önhöz kötődik a Mitiszol névre keresztelt, prémium italok forgalmazásával foglalkozó vállalkozás. Milyen trendek figyelhetők meg a pezsgők és borok piacán, mennyire érezhető itt a trumpi vámpolitika hatása?

Gyakorlatilag a trumpi politika ezt nem érinti, ha az Egyesült Államokban működnénk, akkor kiterjedne rá, mivel nem az USA-ban működünk, ezért itt Európai Unión belül nem terjed ki. Mi nem feltétlenül prémium, hanem organikus vagy biodinamikus termelésű szőlőből készült borokat árulunk, ezek között vannak alacsonyabb árkategóriájú termékek is. Én azt mondom, hogy prémium minőségűek, de árban közöl sem olyan drágák.

Nekünk azzal kell küzdenünk, hogy a borfogyasztás általánosságban a világban csökken. Ennek több oka van: mindenki a Z generációt hibáztatja, mert ők esetleg nem isznak annyi alkoholt és az alkoholos italokon belül is a boroknak az aránya csökken. Azt gondolom, hogy a borfogyasztás elsősorban az idővel jön meg. Kétségtelenül vannak generációs különbségek: ma már az emberek lényegesen kevesebbet olvasnak, régen a boroknak utána kellett menni, mára egyre inkább videókkal és képekkel kommunikálunk. A borszakmának erre választ kell találnia, hogy a korábbi fogyasztási szinteket el tudja érni. Bármilyen rossz minőségű bort iszik valaki, még az is sokkal természetesebb, mint minden más alkoholostermék. Én nem annyira hiszek a spiritekben (égetett szesz – a szerk.), sokkal inkább biztatnám az embereket, hogy ha alkoholt isznak, borfogyasztással tegyék, mert az a gasztronómiai kultúra része.

Sokan kissé rosszmájúan az „alkoholisták országaként” hivatkoznak Magyarországra. Mekkora a hazai kereslet az Önök által forgalmazott prémium italok, valamint „kulturált alkohol fogyasztás” iránt? Illetve miként alakultak Champagne és borfogyasztási trendek Magyarországon?

Van egyrészt az alkoholizmus, másrészt a mérsékelt alkoholfogyasztás. Van körülbelül 8 millió választókorú polgár, aki mind potenciális ügyfél lehet, hiszen ihat és vásárolhat alkoholt, nekünk ez a potenciális piacunk. Én senkit sem biztatnék arra, hogyha egyáltalán nem iszik, akkor kezdjen el alkoholt fogyasztani. Azonban aki iszik és egy picit tudatosabban szeretne, annak – azok sokszínűsége miatt is – érdemes a borok felé fordulni. A bor elve a földből ered, ugyanolyan, mint bármilyen más természetes eredetű élelmiszer, alapvetően ezek szőlőből készült kvázi élelmiszerek. Egy burgonya, paradicsom, zöld bab vagy az alma is lehet rengeteg féle, ugyanígy a szőlőkből (még ha azonos fajták is, de különböző területekről, terroir-okról származnak ) készülő termékek olyan ízgazdag élményt tudnak adni, amit egyetlen más alkohol sem. Én a magam részéről csak bort és pezsgőt fogyasztok, amikor alkoholt iszom.

Andrejszki Richárd, a Chef Market tulajdonos-vezérigazgatója
Andrejszki Richárd, a Chef Market tulajdonos-vezérigazgatója
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Említette, hogy a Z-generáció kevesebb alkoholt fogyaszt, az Önök kínálatában alkoholmentes borok is találhatók. Ezekre mekkora kereslet?

Egyre növekszik ez a piac. Az év első felében jómagam csináltam egy 75 napost kihívást és nem ittam alkoholt. Emiatt sok alkoholmentes vagy alkoholmentesített (nem mindegy, hogy eredetileg úgy készül a termék, hogy nincs benne alkohol vagy készül egy alkoholos ital, amit utólag mentesítenek – többnyire ilyet kóstoltam) italt fogyasztottam. A következő jöttem rá: ezek nem borhelyettesítő és a borral versenyző termékek, hanem az egyéb alkoholmentes italokkal (a vízzel, a soft drinkekkel, az üdítőkkel, a különböző juice-okkal) versenyeznek. Egyes emberek vallási vagy egészségügyi okok miatt nem ihatnak alkoholt vagy egyszerűen nem szeretik az alkohol ízét, az ő számukra ez egy alternatíva a többi alkoholmentes ital mellett. Én a magam részéről szoktam alkoholmentes borokat és pezsgőket fogyasztani, jellemzően olyan alkalmakor, amikor például kocsival vagyok, de szeretném átélni, hogy egy jó minőségű italt iszom. A bor nekem mindig egy alkoholos ital lesz, ezek inkább olyan termékek, amik alternatívát nyújtanak más alkoholmentes termékekkel szemben.

Számszerűen mekkora az alkoholmentes borok és pezsgők iránt kereslet?

Igazából növekszik, de még ezrelékben mérhető. Amikor 15-20 éve a laktóz- és gluténmentes termékekről kezdtünk beszélgetni, még senkinek nem volt fogalma arról, hogy ez mekkora piac lesz. Most már látszik, hogy a mindennapjaink részévé váltak ezek az árucikkek. Én azt gondolom, hogy el fog jönni az idő, mikor meglesz az a megfelelő méretű szegmens itt is, ami már méretgazdaságosnak tekinthető, de sosem fogja átvenni a szerepét a többi terméknek. Tehát arra tippelek, valahol a teljes fogyasztáson belül 1-5 százalék körül lesz majd, amikor felfutott, most még nem tartunk itt.

2024-ben rekord árbevételt ért el a cég, ugyanakkor visszaesett a nyereség. Mik voltak ennek az okai?

A visszaesésben egyszeri tételek is belejátszottak, másfelől – látva a növekedésünket – mi rengeteget költöttünk arra, hogy az alapköltségeink és kiszolgálásunk egy megfelelő színvonalat érjen el és azt stabilan tudja nyújtani akkor is, ha a vállalat megduplázza a méretét. Nekünk a 24-es évünkben tehát extra befektetéseink a költségekbe – több munkavállalóval és nagyobb raktári kapacitással dolgozunk – aminek az árát még nem termeltük ki, harmadrész pedig volt egy bér- és szolgáltatásinfláció, amivel az alapköltségeink is nőttek. Ez a három dolog megnyirbálta az eredményképző képességünket, viszont 2025-ben úgy néz ki, hogy beigazolódott az, amit szeretnénk és a rekord árbevételünk mellett rekord eredményt is fogunk elérni.

Milyen eredményekre számítanak az idei évben?

Mi úgy látjuk, hogy az idei árbevételünk valahol 22 és 24 milliárd forint között lesz, ehhez még hozzá fog jönni a Culinaris árbevétele és szeretnék EBITDA szinten az 1 milliárdot átlépni.

A Chef Market árbevétele, illetve kamat, adófizetés és amortizáció előtti eredménye (EBITDA) az elmúlt négy évben

2021: Árbevétel: 6,7 milliárd forint – EBIDTA: -246 millió forint;

2022: Árbevétel: 11,7 milliárd forint – EBIDTA: 372 millió forint;

2023: Árbevétel: 15,3 milliárd forint – EBIDTA: 577 millió forint;

2024: Árbevétel: 19,5 milliárd forint – EBIDTA: 0 közeli lesz

Korábban többször említette, hogy a Chef Market elkötelezett a fenntarthatóság mellett. Ez a zöld szempontú üzletpolitika mennyire elterjedt a hazai vendéglátásban?

Annyira tud ez megjelenni, amennyire a gazdaságosság engedi. Egyet kell abban értsek a kormányunkkal, hogy el kell köteleződni a fenntarthatóság mellett, de úgy, hogy az egy egészséges átmenettel járjon. Ha valami értelmetlen módon, gazdaságilag tönkreteszi a vállalkozásokat, akkor a fenntarthatóság csak egy lózung lesz. Nekünk az a fontos, hogy ez fokozatosan menjen végbe és amint vannak jó megoldások azt a HoReCa szektor is fokozatosan vezesse be. Azt, hogy hol tartunk ebben nem tudom megmondani, mert csak makroszinten mérik, amiben egyébként nagyon jól állunk, Magyarország elől van a fenntarthatósági mutatókban. Én hiszem azt, hogy ehhez a HoReCa szektor is alapvetően hozzájárul.

Andrejszki Richárd, a Chef Market tulajdonos-vezérigazgatója
Andrejszki Richárd, a Chef Market tulajdonos-vezérigazgatója
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

A fenntarthatósági politikának része a helyi beszállítók preferálása az import helyett?

Magyarországon az élelmiszeripar nincsen felkészülve arra, hogy a magyar lakosságot teljes egészében ellássa. Az import – akármennyire is kényszer – egy nagyon fontos része az élelmiszer-fogyasztásunknak. Amikor egy vendéglátós a beszerzéséről dönt, akkor neki gazdasági szempontokat is figyelembe kell venni, azért fontos, hogy legyen import, hogy versenyre ösztönözze a hazai élelmiszeripart. Az importnak eleve van egy szállítási költsége, ami a belföldieknek lényegesen kevesebb. A hazai élelmiszeriparnak az előnye, hogyha helyben tudnak ugyanolyan hatékonyan működni, akkor mindig versenyelőnyben lesznek a külfölddel szemben. Fontos, hogy ezek a hatékonyságnövelő beruházások megtörténjenek, de a magyar élelmiszeriparban is vannak nagyon jó példák. Nemegyszer elmondtam a MasterGood példáját, ahol egy teljes vertikális láncot hoztak létre – saját vetőmaggal, földdel és az ő kezükben lévő takarmánnyal, csirkeneveldékkel, ráadásul a gazdákat is ellátják tanácsokkal – és azt hatékonyan is működtetik.

Ha ilyen típusú fejlesztések lennének máshol is, akkor a HoReCa szektor nem lenne rákényszerülve, hogy import termékeket vegyen. Azt gondolom, hogy ez nagyon fontos feladata lesz majd a következő kormánynak, hogy ezeket a támogatásokat megfelelően ossza el, mert nagyon nagy szükség van arra, hogy Magyarországon erős élelmiszeripar legyen.