Ismét fellángolt a vita az Európai Bizottság, az Európai Parlament, a tagállamok, a gyártók és a HoReCa szektor szereplői között az Európai Unió elfogadás előtt álló hulladékcsökkentési irányelv-javaslata miatt.

Brüsszel november végén mutatta be a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezeléséről szóló irányelv-javaslatát (PPWD), amelyben célként tűzte ki, hogy 2030-ra öt százalékkal kell mérsékelni a termékek csomagolása miatt keletkező hulladék mennyiségét. A javaslat szerint 2030 végére:

  • újrahasznosítható kell legyen a csomagolóanyagok 55 százaléka;
  • ezen belül a műanyag és az alumínium 50 százaléka;
  • az üveg 70 százaléka;
  • valamint a papír és a karton 85 százaléka.

Az uniós tisztségviselők azt szeretnék, ha a jelenlegi, nagyrészt tagállami hatáskörben szabályozott hulladékkezelés alapjait uniós irányelvben rögzítenék.

Az uniós javaslat eddig gyakorlatilag minden területen ellenérzéseket váltott ki, beleértve a kormányokat, az érdekképviseleteket és a piaci szereplőket.

Brüsszel már tett engedményeket, de ez még kevés

A november 30-án bemutatott irányelv-javaslat a korábbi elképzelésekhez képest már több ponton lazított a korábban kilátásba helyezett szigoron. A legfontosabb, hogy Brüsszel már irányelvként fogadtatná el a PPWD-t, vagyis a meghatározott célokat a nemzeti jogszabályokba átültetve, tagállami eszközökkel kellene végrehajtani, vagyis nem írná teljesen felül a nemzeti gyakorlatokat.

A csomagolóanyag-felhasználás új szabályai előírnák, hogy újrahasznosítható legyen:

  • 2030-ra az elviteles készételek csomagolásának 20 százaléka, 2040-re 80 százaléka;
  • az elviteles italok (például kávé) 10 százaléka 2030-ra, 2040-re a 40 százaléka;
  • az alkoholos és alkoholmentes italok palackjának 10 százaléka 2030-ra, majd 20 százaléka 2040-re;
  • az e-kereskedelemben felhasznált csomagolás 10 százalékát kellene újrahasznosítható módon csomagolni 2030-ra, 2040-re pedig már az 50 százalékát;
  • míg a háztartási nagygépek csomagolását 90 százalékban kell újrahasznosíthatóvá tenni az évtized végére;
  • átmeneti mentességet kap a gyógyszerek és az orvosi eszközök csomagolása.

A tavaly november végén ismertetett javaslatot eddig minden oldalról bírálták a politikai döntéshozók, akárcsak a civil szervezetek. A zöldpárti politikusok és a környezetvédelmi NGO-k szerint az Európai Bizottság hatalmas hibát követett el, hogy a korábban jóval szigorúbb célokat fellazította. Azt ugyanakkor minden szereplő elismeri, hogy a jelenlegi széttöredezett uniós gyakorlatokat EU-s szintű szabályokkal lehetne hatékonyabb alkalmazni. Az uniós befolyás mértékéről viszont már nagyon eltérőek az álláspontok.

Újrahasznosítás vagy újrafelhasználás?

A csomagolással összefüggő hulladékkezelésre tett javaslat egyik legvitatottabb pontja, hogy 

a csomagolást többször felhasználható módon, vagy inkább biológiailag lebomló, újrahasznosítható anyagok felhasználásával kell-e előállítani.

Az újrahasznosítással kapcsolatos legtöbb kritika arra irányul, hogy a jelenleg felülvizsgálat alatti irányelvben foglaltakat sem sikerült eddig teljesíteniük a gyártóknak és a tagállami hatóságoknak. Vagyis hiába a szelektív hulladékgyűjtés és a kiépített infrastruktúra, továbbra is évről évre nő az Európai Unióban az elsősorban a csomagolásból származó hulladék mennyisége.

Nagy döntés előtt az Európai Unió: az otthonui, vagy betétdíjas pohárba kérhetjük a reggeli kávét, vagy az újrahasznosított gyorsan lebomló egyszerhasználatos megoldásé a jövő?
Nagy döntés előtt az Európai Unió: az otthoni, vagy a betétdíjas pohárba kérhetjük majd a reggeli kávét, vagy az újrahasznosított és gyorsan lebomló egyszer használatos megoldásé a jövő?

Az újrafelhasználással olyan palackokra és csomagolóanyagokra kellene átállniuk az ipar és az élelmiszeripar szereplőinek, amelyeket újragyártás nélkül ismételten fel lehet használni. A vendéglátásban az elvitelre kért ételek és italok is ilyen poharakba és dobozokba kerülnének. Erre is van gyakorlat, például a betétdíjas üvegek és poharak használata, vagy a csomagolás nélküli megoldások elterjedése, ahol erre egyáltalán adott a lehetőség.

Több országban gyakorlat, hogy felárat kell fizetnie a fogyasztónak, ha az egyszer használatos csomagolást választja.

Több uniós állam azzal érvel az egységes uniós szabályozás ellen, hogy az elmúlt években a nemzeti szabályozások és a kiépült infrastruktúra az újrahasznosítást támogatja, a rendszer pedig jól működik. Azok az országok sem szeretnének változtatni, ahol a betétdíjas rendszer már régóta megszokott.

Az uniós szintű, újrafelhasználást támogató érvek között a legerősebb, hogy az újrahasznosítás az elmúlt évtizedek egyre szigorúbb előírásai és a számtalan szemléletformáló kampány ellenére nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, hogy ne nőjön, sőt csökkenjen a szemét mennyisége. Ezzel szemben az újrahasznosítást támogatók – elsősorban a gyártók – elutasítják az elmúlt évek beruházásai után az újabb költséges technológiaváltást. 

Kevesebb szemét, de nagyobb pazarlás?

Elutasítja az európai termelőket és a mezőgazdaság szereplőit tömörítő legnagyobb érdekképviselet az irányelv-javaslatot. A Copa-Cogeca, az Európai Frisstermékek Szövetsége (Freshfel Europe) és az Európai Burgonyakereskedelmi Szövetség (Europotat) közös közleményében kiemelte: elfogadják a körforgásos gazdaság irányába és az európai zöldmegállapodás (greendeal) végrehajtására tett erőfeszítéseket, ugyanakkor

a zöldség- és gyümölcságazatra vonatkozó szabályozás súlyos következményekkel járhat és a célokkal ellentétes hatása lehet.

Emlékeztetettek: a hulladékcsökkentésre vonatkozó javaslatcsomag egyik eleme, hogy 1,5 kilogramm alatt tiltaná a csomagolóanyagok felhasználását. Ez a szakmai képviseletek szerint szembemegy azzal a céllal, hogy csökkenjen a szemétbe dobott élelmiszer mennyisége.

A csomagolás használatának tilalmával ugyanis egyrészt a szükségletüknél nagyobb kiszerelésű ételeket kellene megvásárolniuk a fogyasztóknak, így a felesleg a kukában landolna. Másrészt a már most is fenntartható csomagolásnak köszönhető a frissélelmiszerek hosszú eltarthatósági ideje.

Így csomagolás nélkül hamarabb romlanának meg a termékek, szintén növelve az élelmiszerpazarlást.

Egy oldalon a gyártók, a vendéglátók és az ipar

A piaci szereplők szinte egybehangzóan komoly aggodalmukat fejezték ki Brüsszel javaslatával kapcsolatban. A turizmust és a vendéglátást összefoglaló HORECA szektor szintén aggályosnak tartja az újrafelhasználást előtérbe helyező elképzeléseket. Nem tartják életszerűnek, hogy a fogyasztók a saját – korábban már felhasznált – poharukat, bögréjüket magukkal vigyék, és abba kérjék a kávéjukat, italukat. Ráadásul a higiéniai előírásokkal is összeférhetetlen lenne ez a modell.

Az italgyártók – amely a legnagyobb a műanyaghulladék kibocsátók – szintén elképzelhetetlennek tartják, hogy az ismételt felhasználás irányába mozduljanak. Ennek oka elsősorban az, hogy az elmúlt években az újrahasznosítás volt a hulladékcsökkentés legfőbb iránya, így a komoly összegeket felemésztő beruházásokat, fejlesztéseket is ennek mentén hajtották végre a gyártók.

A szakmai szervezetek rámutattak, hogy az üdítős palackok a legnagyobb gyártóknál már jórészt újrahasznosítható alapanyagokból készülnek, miközben alkalmazkodtak a több országban régóta jól működő betétdíjas, visszaváltós rendszerhez.

Nincs könnyű helyzetben az Európai Unió

Nehéz tárgyalások előtt áll az Európai Unió. Brüsszel javaslata továbbra is nyitva áll, most az Európai Parlament és a tagállamok feladata, hogy egy konszenzusos megoldást sikerüljön elfogadni. A svéd EU elnökség egyik prioritása a szemét-ügy, ezért várhatóan mindegyik fél arra törekszik majd, hogy június végéig megszülessen egy új, egységes uniós irányelv.

Az ambíciókkal mindenki egyetért, mivel a jelenlegi szabályok mellett is jelentősen nő Európa hulladék-kibocsátása a következő években. 

Tájékoztatás

A cikk „Az új intézményrendszerek kihívásai és az előttünk álló változások az európai integrációban” című projektünk részeként jelent meg az Európai Unió társfinanszírozásával. A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) sajátjai és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Bizottság véleményét. Sem a sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó szervezet nem tehető felelőssé értük.