A letelepedési államkötvény forgalmazására az Országgyűlés gazdasági bizottsága által eddig jóváhagyott három vállalkozás közül a Discus Holdings Ltd. egy Máltán bejegyzett társaság, amely arra kapott jogot, hogy három afrikai országban (Dél-Afrika, Kenya, Nigéria), illetve Indonéziában forgalmazhassa a 250 ezer euró névértékű speciális államkötvényeket, amelynek megvásárlásával az EU-n kívüli állampolgárok magyarországi tartózkodási, illetve fél év elteltével letelepedési engedélyhez juthatnak. A cég száz százalékos tulajdonosa, Kiss László - aki az elmúlt években nemzetközi cégalapítással és adótervezéssel foglalkozott - a Világgazdaságnak elmondta: azért ezeket az országokat szemelte ki, mert Afrika tekintetében igen széleskörű kapcsolatokkal rendelkezik, miután 1998 óta ő látja el hazánkban a fekete kontinenshez tartozó Seychelles-szigetek konzuli képviseletét tiszteletbeli főkonzuli rangban.

Az okok között az is döntő szerepet játszott Kiss elmondása szerint, hogy az összesen közel 270 millió lakost számláló három afrikai országban, illetve a 250 milliós Indonéziában az utóbbi években tapasztalható jelentős GDP-növekedés miatt egyre jobban növekszik annak a felsőközéposztály-beli réteg létszáma, amelynek a schengeni övezetbe történő üzleti célú beutazása komoly akadályokba ütközik. A magyar letelepedési engedély birtokában azonban külön vízum igénylése nélkül utazhatnak majd a schengeni térségbe. Emellett azt is kiemelte, hogy a szigetország közel van Afrikához, ami megkönnyíti majd az ügyintézést, illetve uniós tagként megfelelő jogi és pénzügyi biztonságot ad a befektetőknek.

"Máltára nem adóelkerülési szempont miatt esett a választásunk, hiszen nem is számít offshore helyszínnek, miután 35 százalék a társasági adó kulcsa" - hangsúlyozta a lapnak a cégvezető. Emellett azt is kiemelte: nem kért és nem is kapott semmilyen politikai támogatást pályázatuk elbírálásánál.

A cég várhatóan 40 ezer euró körüli ügyintézési díjért forgalmazza majd az államkötvényeket, ami a 250 ezres kötvényhez viszonyítva 15 százalékos ügyintézési díjat jelent. Ez szerinte a nemzetközi gyakorlatban megszokott szintnek felel meg. Kiss azzal számol, hogy 200-400 ügyfél vesz majd tőlük letelepedési államkötvényt.

A Kajmán-szigeteken már van egy forgalmazó

A letelepedési államkötvény kibocsátására a Discus Holdings Ltd mellett eddig a Kajmán-szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Fund, illetve Cipruson bejegyzett Innozone Holdings Limited kapott jóváhagyást az Országgyűlés gazdasági bizottságától, amely országonként egy vállalkozást bízhat meg a kötvény forgalmazására. Előbbi cég Kínában és Vietnámban, utóbbi Cipruson és Indiában forgalmazza majd a kötvényeket. A következő hetekben pedig várhatón újabb országokra adja meg a jóváhagyást a parlamenti bizottság. A cégek csak azután kezdhetik meg tevékenységüket, ha kötvények forgalmazására vonatkozóan szerződést kötnek az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt.-vel. Eddig ezt a kajmán-szigeteki cég tette meg, a Discus Holdings Ltd pedig a Világgazdaság szerint a napokban írja majd alá a szerződést.

40 ezer euró a közvetítésért - 70 ezer euró haszon fejenként

Az ellenzék részéről kifogásként felmerült, hogy miként kaphat jogot egy offshore vállalkozás ilyen feladatra, amit a Fidesz azzal hárított el, hogy a Kajmán-szigeteken bejegyzett társaság nem tekinthető offshore cégnek, miután lehet tudni, hogy kik a vállalkozás tulajdonosai. A Magyar Nemzet korábban azt írta: a kajmán-szigeteki vállalkozás honlapja szerint az ügyintézésért 40 ezer eurót kér el. A közvetítő cég emellett azon is nyer, hogy az adósságkezelőtől diszkontáron jut hozzá az államkötvényhez (a jelenlegi hozamok mellett 221 ezer euróért), míg a letelepedő 250 ezer eurót fizet a közvetítőnek. Vagyis a teljes haszon egy befektetőre számítva megközelítőleg 70 ezer euró, ami 20 millió forint. Ezzel kapcsolatban egy szakmai blog ugyanakkor megjegyzi: Magyarország számára - az ismert számok alapján és tisztán pénzügyi alapon - ez mínuszos üzlet. Ráadásul a szakember szerint a letelepedési államkötvényekkel az ország pont annyiért tud bevonni devizahitelt, mint egyébként tudna a piacokról, ha nem adna mellé semmit. A közvetítő cég - "amelyre továbbra sem tudjuk, hogy mi szükség van" - viszont 70 ezer eurót keres fejenként.