Budapest Tarlós István főpolgármesterré választása óta alig indít új beruházást - írja a Népszabadság. Darukat csak a kormány építkezésein látni, és ez jövőre sem fog megváltozni. Megkezdődhet az újpalotai villamos-összeköttetés kiépítése, amely nem más, mint a 4-es metró meg nem épült szakaszának pótlása a Keleti pályaudvartól kifelé. Az új tömegközlekedési vonal azonban csak hárompercnyi időnyereséget ígér az utazóknak.

Függőben van a dugódíj ügye. Brüsszel a 4-es metró támogatásáért cserébe ragaszkodik ehhez, a főváros kétszer meg is próbálkozott vele, ám a kormány nem akarja vállalni az újabb sarccal járó politikai kockázatot. A történet vége uniós bírság lehet, amelynek egy részét rátolnák Budapestre.

A fővárosi költségvetés immáron nem a többletbevételek elosztásáról szól, hanem a lyukak betömködéséről. A Demszky-korszak 580 milliárd forintos keretösszege 324 milliárdra zsugorodott. A budapesti vezetésnek sem politikai, sem gazdasági befolyása nem maradt. Már most százmillió forinttal kevesebb jut közvilágításra, a közparkok gondozására, közösségi közlekedésre vagy patkányirtásra, mint korábban.

Lehet hajbókolni - más nem lehet

A kórházak és az iskolák állam kézbe vételével párhuzamosan több forrást vontak el, mint amennyibe ezek működtetése kerül. Eközben a közműcégek új feladatokat kaptak, viszont a rezsicsökkentésből fakadó évi tízmilliárd forintos jövedelemveszteségüket nem tudják miből pótolni. Többségük osztalékfizetőből támogatást kérővé vált. Az utóbbira nincs pénz, ezért a fővárosi vezetés kénytelen a kormánynál kilincselni, hogy engedélyt kapjon a hitelfelvételhez.

A város vezetésének gyakorlatilag semmi beleszólása nincs abba, mi épül Budapesten. Akkor sincs, ha a beruházáshoz felhasznált terület a főváros tulajdona. Ezt példázza a Dagálynál épülő új uszoda vagy a Városliget lenyúlásával kapcsolatos törekvés. Emellett a stadionépítésekről, a Ludovika bővítéséről, a terezett csúcskórházról sem kérték ki a Fővárosi Önkormányzat véleményét.