Az EU-ban bizonyos országok gyorsan kerültek válságba. Az unió gazdaságirányítási rendszere viszont minderre lassan reagált - állapította meg Elena Flores, az Európai Bizottság (EB) gazdasági és pénzügyi főosztályának stratégiai, koordinációs és kommunikációs igazgatója a GKI mai konferenciáján. Véleménye szerint többféle nehézséggel szembesült a rendszer. Egyrészt a korábbi fiskális szabályok nem biztosítottak megfelelő pufferzónát, hiába feleltek meg a szabályoknak egyes országok, azok formális betartása nem volt elég a bajban. Másrészt a fiskális problémák mögött nem volt megfelelő keret, amely az egyensúlytalanságokat kezelte volna európai szinten. Harmadrészt integrált volt ugyan az európai gazdaság, ám nem volt megfelelő a felügyeleti rendszer. Negyedrészt pedig a válság kezdetén nem voltak meg a likviditásteremtő mechanizmusok sem.

A változtatás jegyében integrált megfigyelési rendszert alakítottunk ki - mondta Flores. Az összes szakpolitikát kellett ugyanis együttesen hadrendbe állítani. Az idén már másodszor fut az úgynevezett európai szemeszter, így már a problémák kialakulása láttán a megfelelő szakpoltikákat tudjuk az országoknak ajánlani. Az új szisztéma része, hogy az eurózóna tagjai az EB mellett az összes többi országnak is az elfogadás előtt megmutatja a készülő büdzséjét. Olyan fajta fiskális unióról kellene beszélni, amelyben közösek a döntések és működik a fiskális szolidaritás - véli az igazgató.

Elena Flores

Meglepő, hogy az EU országai is rákerültek az IMF által megsegítendők listájára. A gyorsaság és a tapasztalat szól a Valutaalap közreműködése mellett. Az pedig, hogy az EB és az IMF közösen lép fel, nem könnyű, de szükséges állapot - mondta egy kérdésre a szakember. Az ECB az EB szerint megfelelően működik, nem lépte túl szerepét. Mindkét fél számára egyértelműek a szerepek - mondta Flores. A ciprusi válság kezelése nem tankönyvszerű, de a lényeg, hogy a szereplők bevonásával döntés született és elmaradt az államcsőd - fogalmazott egy másik kérdésre.