Rui Tavares, a magyarországi alapjogok helyzetét elemző vizsgálat zöldpárti portugál jelentéstevője elmondta: a csütörtöki ülésre készített munkadokumentumban - amely a demokrácia és a jogállamiság ügyét mutatja be - az alaptörvény tervezett módosításának részletes értékelésére még nem volt mód, és mivel meglátása szerint a módosítás jelentős mértékben megváltoztatná az alaptörvényt, ezért azt külön értékelni kell.

A portugál politikus rámutatott, hogy a magyarországi alapjogok helyzetét több mint egy éve vizsgáló bizottság számára készített munkadokumentumban nem volt mód arra, hogy részletesen bemutassák a tervezett módosítást, ezért - bár ez, a negyedik az utolsó tervbe vett munkadokumentum - kiegészítést fog készíteni, amelyben az alaptörvény negyedik módosítását veszi majd górcső alá. Ez tervei szerint áprilisra készülhet el.

Tavares emlékeztetett, hogy a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára azt kérte, még ne szavazzanak a módosításról. A portugál EP-képviselő ugyanakkor rámutatott, hogy magyar törvényhozásnak szuverén joga megtartani a szavazást. Tavares egyúttal kijelentette: az elmúlt több mint egy évben alapos és összetett párbeszéd folyt a magyar hatóságokkal, és azért is szerencsés volna elfogadása előtt értékelni a tervezett alkotmánymódosítást, mert nem szeretné, ha Magyarországon visszalépés történne.

Korlátozzák-e az AB jogait?

Juan Fernando López Aguilar, a bizottság szocialista elnöke hozzátette: a tervezett alaptörvény-módosítás egyik célja az Alkotmánybíróság (AB) jogköreinek szűkítése. A spanyol politikus úgy vélte: a módosító javaslat azáltal, hogy beemeli az alaptörvénybe a korábban az AB által megsemmisített átmeneti rendelkezéseket, az AB döntéseinek parlamenti úton történő felülvizsgálatát jelenti.

A bizottság alelnöke, a fideszes Gál Kinga szerint ugyanakkor erről szó sincs, hiszen az AB nem tartalmi okokból semmisítette meg a szóban forgó rendelkezéseit, hanem pusztán azért, mert nem átmenetiek. A fideszes EP-képviselő meggyőződését fejezte ki, hogy az alaptörvény módosítása nem korlátozza az AB jogköreit. "Minden intézmény teszi a dolgát Magyarországon, ezért a napnál is világosabb, hogy felesleges aggódni a magyarországi jogállamiság helyzete miatt" - vélekedett a fideszes politikus.

A szocialista Göncz Kinga, aki szintén alelnök a bizottságban, azt hangoztatta, hogy sok olyan rendelkezés található az alaptörvény tervezett módosításában, amelyeket korábban az AB eltörölt, ráadásul, ha a módosítást elfogadják, akkor ezeket tartalmi szempontból már nem is vizsgálhatja majd a taláros testület, tehát a módosítás igenis szűkítené az AB jogköreit. Az egész eljárás teljesen abszurd - mondta Göncz Kinga, amikor arról beszélt, hogy a kormányerők ismét egyéni képviselői indítványként terjesztették elő az alkotmánymódosítást, megkerülve a társadalmi konzultáció kötelezettségét, és még a módosítást is módosítják. "Ha ezt a módosítást megszavazzák, az korlátlan hatalmat adhat a kétharmados többségnek, hogy a saját érdekeinek megfelelően tetszőlegesen módosítsa az alkotmányt" - hangsúlyozta a szocialista politikus.

Divat lett bírálni Magyarországot

Bauer Edit, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának képviselője kettős mércét emlegetett, és arról beszélt, hogy divat lett bírálni Magyarországot. Azzal kapcsolatban, hogy többen azt kérték a magyar kormánytól, halassza el az alkotmánymódosítás zárószavazását, a következő kérdést tette fel: várna bármelyik szuverén tagország egy külső, független intézmény véleményére, engedélyére, hogy a saját alkotmányáról szavazzon?