Az elemzés szerint az egészségtudatosság, az egészségmegőrzés egyre több magyar számára kezd fontossá válni, ami abban is tetten érhető, hogy csökken a káros szenvedélyek rabjainak száma. Egy évtized alatt az európai uniós átlaggal megegyező mértékben, 12 százalékkal csökkent hazánkban a naponta dohányzók aránya. Így is a felnőttek több mint egynegyede dohányzik rendszeresen, ami csak kismértékben haladja meg az uniós átlagot, de a görög, horvát, bolgár és a lett arányok után a legrosszabb adat az EU-ban.

A 7. helyen állunk Európában az egy főre jutó, évente 11,4 literes (tömény) alkoholfogyasztással, ami 1,3 literrel haladja meg az uniós átlagot, de 3,5 literrel alacsonyabb, mint a két évtizeddel korábbi magyar adat. A lakosságszámhoz viszonyított ismétlődő, káros mennyiségű alkoholfogyasztás terén világviszonylatban is az elsők közé tartozunk, 19,3 százalékban érinti a probléma a magyar felnőtteket.

Felemás a kép a táplálkozás terén

Az uniós átlaghoz képest Magyarországon mintegy 8 százalékponttal magasabb azok aránya, akik naponta esznek gyümölcsöt, a zöldségfogyasztás terén viszont lemaradásban vagyunk. Nagyobb probléma, hogy a felnőtt lakosság fele egyáltalán nem végez intenzív testmozgást, harmada még mérsékelt formában sem, sőt, egyötödük napi 10 percet sem gyalogol. Ennek is jelentős szerepe van abban, hogy Magyarországon a 15 év feletti lakosság 29 százaléka számít elhízottnak, ami több mint másfélszerese az OECD tagállamok átlagának. Ezzel az adattal az unión belül is az "élmezőnybe" tartozunk.

A prevencióban fontos szerepet játszó orvosi vizsgálatokra nem minden esetben fektetünk megfelelő hangsúlyt. Jól mutatja ezt, hogy az európai átlagtól jelentősen elmarad a méhnyakrák, illetve végbélrák szűréseken résztvevők aránya, de mammográfiai vizsgálatokon is kevesebben vesznek részt hazánkban.

Van hova fejlődni az egészségügyi öngondoskodásban az egészségtudatos életmód, a prevenció, és az egészségügyi kiadások finanszírozása terén - hívja fel a figyelmet Kádár Gabriella, a CIG Pannónia Életbiztosító vezérigazgatója. Az összes egészségügyi kiadás 29 százalékát ugyanis saját zsebből fizetik a magyarok, ami a 21 százalékos uniós átlagnál is magasabb. A magán egészségbiztosítások révén viszont csak 2,7 százalékát finanszírozzák ezeknek a költségeknek, ami elmarad az európai átlagtól. Pedig az egészségbiztosítások révén nem csak a pénztárcájukat kímélhetik meg az ilyen kiadásoktól, de akár gyorsabban és magasabb színvonalú egészségügyi ellátáshoz juthatnak hozzá, vagy bizonyos speciális konstrukciók révén világszínvonalú külföldi gyógykezelést is igénybe vehetnek.