Március 11-én, kedden ismét asztalhoz ül Ukrajna és az Egyesült Államok delegációja, ezúttal a szaúd-arábiai Dzsidda lesz a helyszín. Az amerikai fél szerint a cél egy békemegállapodás és egy kezdeti tűzszünet kereteinek megteremtése. Ukrán részről azonban attól tartanak, hogy a találkozó Donald Trump kísérlete arra, hogy Oroszország számára előnyös engedményeket nyerjen. Ráadásul a csúcstalálkozóra akkor kerül sor, amikor Oroszország éppen fokozza a katonai nyomását Ukrajnára: drón-, illetve rakétacsapások sújtják Kijevet és más városokat, orosz és észak-koreai katonák komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy kiűzzék Ukrajnát Kurszkból.

Kik lesznek ott?

Az biztos, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter Dzsiddába repül, hogy kétoldalú tárgyalásokat folytasson az ukrán tisztviselőkkel. Rubióhoz várhatóan Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó és Trump közel-keleti megbízottja, Steve Witkoff is csatlakozik.

Az ukrán felet Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij kabinetvezetője, egyben legközelebbi segítője fogja vezetni. Vele tart majd Andrij Szibiha külügyminiszter, Rusztem Umerov védelmi miniszter és Pavlo Palisa elnöki hivatalvezető-helyettes, katonai segéd is. 

A helyzetnek alapból van egy kis pikantériája, hiszen az amerikaiak egyáltalán nem titkolják, hogy nem rajonganak Jermakért, aki ugye vezetni fogja ukrán részről a tárgyalásokat, így biztosan sor kerül majd heves szópárbajokra is.

Ukrajna – Zelenszkij nem adja könnyen magát, garanciát akar

Még két hét sem telt el Donald Trump és Volodimir Zelenszkij Fehér Házban lezajlott emlékezetes találkozója óta, Zelenszkij máris enyhülni látszik azzal, hogy hajlandó tárgyalni az amerikaiakkal, miután páros lábbal kirúgták az Ovális Irodából. 

cc
Zelenszkij (b) és Trump heves szóváltásba keveredett a Fehér Házban

Az ukrán elnök egyébként múlt héten is aktív volt: találkozott Emmanuel Macron francia elnökkel és Keir Starmer brit miniszterelnökkel – sőt, még III. Károly király is fogadta. Egyre inkább úgy tűnik, hogy Zelenszkij a britekkel és a franciákkal alakítja ki céljait és stratégiáját, s a két ország egyfajta közvetítő lett a háborúban álló ország és a Fehér Ház között. A The Economist információi szerint az ukrán törekvések fókuszában az áll, hogy legalább egy keretet aláírjanak az ásványkészletekről, sőt Zelenszkij tűzszünetet is javasolt.

Ezek arra utalnak, hogy Ukrajna hajlandó újra komolyan felvenni a kapcsolatot Trumppal.

Ha pedig Ukrajna és az USA meg tud állapodni ezekben a pontokban, akkor a labda Oroszország térfelén pattog majd, amikor Trump delegációja a háborút kirobbantó féllel tárgyal. Hiszen ha Oroszország nemet mond egy olyan keretre, amelyet Amerika és Ukrajna is elfogadott, akkor Trumpon múlik, hogy megpróbálja rákényszeríteni Vlagyimir Putyint a feltételek elfogadására. Tehát onnantól kezdve nem az lesz a narratíva, hogy Zelenszkij mennyire akar békét, hanem hogy Putyin mennyire akar békét.

Ezek mentén Ukrajnának mindenképpen érdeke, hogy valahogy valamiben megállapodjon az Egyesült Államokkal, hiszen akkor a globális médiában is lekerül róla a súly azzal kapcsolatban, hogy akadályozzák  a békekötést.

USA – Trump béketárgyalóként is üzletember

A dzsiddai találkozó az amerikai-ukrán kapcsolatok mélypontján történik, Washington óriási nyomást gyakorol Kijevre, hogy a biztonsági garanciáktól függetlenül fogadja el a békemegállapodást. A Reuters arról számolt be, hogy

az amerikai delegáció élesen fogja figyelni, hogy az ukránok komolyan gondolják-e a Trump-adminisztrációval fenntartott kapcsolatok javítását,

miután Donald Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök múlt havi találkozója vitába torkollott – mondta az egyik tisztségviselő, aki névtelenséget kért magának.

A Fehér Házban lezajlott botrányos elnöki találkozó után nem sokkal John Ratcliffe, a CIA igazgatója bejelentette, hogy az USA nem szolgáltat több hírszerzési információt Ukrajnának – ráadásul ugye a katonai segélyeket is leállították.

Kép: Economx

A hírszerzési adatok befagyasztása utáni napokban Oroszország rákapcsolt, a The Kyiv Independent közlése szerint közel 1200 légibombát, 870 támadó drónt és több mint 80 rakétát lőttek ki Ukrajnára.

Zelenszkij korábban biztonsági garanciákat várt Amerikától, s ezt Trump meg is adta volna, csakhogy volt egy elég kemény feltétele: Ukrajnának 500 milliárd dollár értékű ásványkinccsel kellene ellentételezni az amerikai támogatást. Ez az összeg példátlan a történelem során, hiszen még a legyőzött náci Németországnak sem kellett ennyit fizetnie kompenzációként. Donald Trump tehát elsősorban üzleti oldalról fogja meg a béketárgyalásokat, az ő elsődleges célja, hogy az USA jól járjon gazdaságilag.

Az Economxnak nyilatkozó szakértő, Takácsy Dorka szerint

„Egyelőre nem teljesen látni, hogy Amerika merre akar menni: sok szólamban, sok ellentétes dolog hangzik el. Nem tudni, hogy ez mennyire tudatos, hogy ez szándékos zavarkeltés-e. Az is elképzelhető, hogy a bal kéz nem tudja, mit csinál a jobb. Lehet, hogy nincs is terv”.

Oroszország – Putyin a játszma legerősebb játékosa

Az elmúlt napokban megjelent egyes jelentések azt sugallják, hogy Oroszország bizonyos feltételek mellett nyitott lehet a fegyverszünetre. Egy biztos,

Putyin azt mindenképp megpróbálja elérni, hogy külföldi békefenntartók ne legyenek Ukrajnában, és az európai államok tárgyalási részvételének lehetőségét is igyekszik nullára redukálni.

Mint látjuk, gyakorlatilag csak Trump delegációjával hajlandó tárgyalni, tehát Európa számára nem a játszma része.

Ezen felül Putyin úgy csűri-csavarja a dolgokat, ahogy számára kényelmes, hiszen minden hozzá érkező kérésre nemet mondott eddig. Illetve pontosítsunk: nem mondott nemet, hanem azt mondta, ezt nem tudjuk teljesíteni, de helyette csináljunk valami mást. Igyekszik, hogy fenntartsa a békére törekvés látszatát, miközben semmilyen kívülről érkező kérésnek nem tesz eleget. Sakkozik, és időt nyer.

d
Vlagyimir Putyin egyelőre távolról figyeli az események folyamát

S talán az egész játszmában Putyin sakkozik a legjobban, hiszen eddig neki semmit nem kellett adnia, nem őt érte el a globális médiahullám azzal kapcsolatban, hogy nem akar békét. Mindenki Trumpról és Zelenszkijről beszél, miközben ő pontosan ugyanúgy bombázza Ukrajnát, ahogy eddig. Trump már többször is belengette, hogy komoly szankciókat fog kiszabni az oroszokra, de ebből sem lett semmi, miközben az amerikai elnök egy gyors irányváltással átvette a Kreml narratíváját és szóhasználatát – mondta lapunknak korábban Takácsy Dorka.

Sok minden forog kockán kedden

A keddi tárgyalások tétje tehát óriási.

Ha nem sikerül valami minimális keretben megállapodni a feleknek, Ukrajna valószínűleg nem kap még egy esélyt Amerikától.

A katonai segélyt már befagyasztották, a hírszerzési információ-szolgáltatást leállították, és az amerikai elnöknek van még bőven tartalékötlete Ukrajna nyomasztására. 

Egy azonban biztos: hatalmas nyomás van Donald Trumpon azzal kapcsolatban, hogy olyan feltételeket teremtsen, ami elfogadható Oroszország és Ukrajna számára is. Ha Ukrajnával sikerül egy vélhetően mindenki számára vállalható rendszert kidolgozni, akkor mehet Putyinhoz. És onnantól már Oroszország térfelén pattog a labda.

Kapcsolódó