Tíz évvel ezelőtt, amikor a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti feszültségek egyre gyakoribbá váltak, a magyar titkosszolgálat, az Információs Hivatal saját tisztjeit küldte az EU állandó képviseletéhez. Bár hivatalosan pénzügyi és gazdasági ügyekkel foglalkoztak,

valójában a belső uniós intézményekbe beépülve kémkedtek

– ezt több európai lap közös oknyomozása tárta fel, melyről az Euronews számolt be.

Túl agresszívan próbálkoztak az állítólagos kémek

A Direkt36 beszámolójából kiderül, hogy úgynevezett V., a brüsszeli magyar Állandó Képviselet „megnyerő modorú” diplomatája, aktívan próbált beszervezni uniós intézményekben dolgozó magyar állampolgárokat. Bár hivatalosan a külügy tisztviselőjeként volt jelen Brüsszelben, valójában az Információs Hivatal munkatársa volt, és diplomatafedésben tevékenykedett.

A lap szerint a magyar hírszerzők 2012 és 2018 között nyíltan és óvatlanul kémkedtek, tehát nem igazán nem tartották be a biztonsági előírásokat. 2017-ben V. lebukott, és az eset révén az egész brüsszeli magyar hírszerző hálózat komoly kompromittálódást szenvedett.

A cikkből azt állítja, hogy Orbán Viktor kémei olyan agresszív módszereket vetettek be, amelyek egy EU-tagállamban példa nélküliek, és inkább az orosz vagy kínai rezsimek gyakorlatára emlékeztetnek. A Direkt36 beszámolója szerint megkeresték az Európai Bizottság magyar alkalmazottait, és pénz ajánlottak azért, hogy belső információkat – például ülésjegyzőkönyvek – adjanak át a fedett státusú diplomatáknak. Ehhez az EU-tisztviselőknek olyan dokumentumokat is alá kellett volna írniuk, amelyek révén a magyar titkosszolgálat „titkos munkatársává” váltak volna.

A leleplezett hírszerző hálózat Várhelyi Olivér jelenlegi magyar EU-biztos hírnevét is árnyalja, írja a belga sajtó, hiszen a kémkedés az ő vezetése alatt, 2015-től 2019 végéig zajlott a magyar EU-képviseleten. Maxime Prévot belga külügyminiszter hangsúlyozta: az eset nem maradhat következmények nélkül, Belgium területén nem tűrik a kémkedést.

Már régóta érezték, hogy Orbán nem barátja az uniónak

Szent-Iványi István, volt magyar külügyi államtitkár és diplomata az Euronewsnak nyilatkozva botrányosnak nevezte, hogy egy uniós tagállam ilyen tevékenységet folytatott az EU intézményeiben.

Már az Olaf-vizsgálat idején látszott, hogy a magyar kormány sajnálatos módon ellenségként kezeli az uniót. Az ügy egyik következménye az lehet, hogy bizalmatlanság alakul ki a Bizottságban dolgozó magyar munkatársakkal, magyar diplomatákkal szemben

– nyilatkozta az Euronewsnak az egykori külügyi államtitkár, és úgy véli, nem kizárt, hogy potenciális kémként tekintenek majd Brüsszelben a magyar munkatársakra.

„Ha Orbán ügynökei EU-tisztviselők után kémkednek, az azt is tükrözi, milyen kevéssé baráti Magyarország kapcsolata az EU-val. Több mint egy évtizede a magyar miniszterelnök a 27 állam- és kormányfő között a bajkeverő szerepét tölti be, éket ver az unió tagállamai közé, és illiberális politikáját az EU értékeinek ellentétes modelljeként erőlteti. (...) Ennek következtében Magyarország csak kevés befolyásos pozíciót tölt be az EU-n belül. Belső források szerint ezért is kellett a magyar titkosszolgálatnak információkat gyűjtenie és pótolnia a hiányosságokat” – közli a portál a bécsi Der Standard véleményét az ügyről.

A médiaszabadság érdekelte az Információs Hivatalt

A lap aláhúzza, hogy Magyarország is részt vesz az EU-n belüli titkosszolgálati együttműködésben, emiatt általános gyakorlat, hogy szövetséges államok nem kémkednek egymás után.

Hozzáteszik, Magyarország megosztott lojalitású partnernek számít,

sokan gyanítják, hogy az általa megszerzett információk egy része Moszkvában köt ki.

Ráadásul itt nemcsak az kérdés, hogy Budapest inkább a Nyugathoz vagy Moszkvához volt-e lojális, hanem az is, hogy a kémkedés a magyar államot vagy Orbán kormányának céljait szolgálta-e.

A Direkt36 azt írja, egyik forrásuk, egy magyar bizottsági tisztviselő, aki visszautasította az említett V. beszervezési kísérletét, elmondta: úgy érezte, hogy az IH Brüsszelben már nem a magyar érdek előmozdítása érdekében kémkedik, sokkal inkább az Orbán-kormány és a hozzá kötődők politikai-gazdasági hatalmának megerősítése érdekében.

A portál arról is beszámol, hogy az egyik érzékeny terület, ahol az IH kiemelten próbált információkat szerezni, a médiaszabadság kérdése volt. A lap brüsszeli forrása szerint a magyar diplomatát az érdekelte nagyon, hogy a Bizottság miféle jelentéseket és ellenlépéseket tervez az Orbán-kormánynak a független média elleni intézkedéseire.