Újabb csontváz esett ki a szekrényből Németországban, ahol a Honvédelmi Minisztérium szakértői lesújtó képet festenek: miután 2028-ban kimerül a német hadsereg, a Bundeswehr speciális pénzügyi alapja, óriási összeomlás veszélye áll fenn. Ezzel az is kérdésessé válik, hogy Németország továbbra is tudja-e teljesíteni a NATO védelmi céljait.

A Spiegel által végzett kutatás feltárja, hogy a hadsereget jelenleg jelentős mértékben egy 100 milliárd eurós hitelprogram finanszírozza, amely azonban legfeljebb négy éven belül lejár. Ez amiatt lehet problémás, mert a NATO előírja a tagjainak, hogy minden évben az állam gazdasági teljesítményének több mint két százalékát fektessék honvédelembe.

A lap szerint Boris Pistorius német védelmi miniszter a napokban egy belső értekezleteken ismerte el, hogy 2027 és 2028 között „töréspont” következhet, mivel a tárca szakértői most konkrétan számszerűsítették a haderő tényleges pénzügyi hiányát, ami pedig jelentős. Eszerint 2028-ban mintegy 56 milliárd eurós hiánnyal nézhet szembe a Bundeswehr, mivel a külön alapot addigra már elköltik.

Nagy lábon él a hadsereg

A számításban azt feltételezik, hogy négy év múlva a németországi gazdasági teljesítmény két százaléka körülbelül 97 milliárd eurónak felel majd meg. Erre az összegre a hadseregnek szüksége van a működési költségekhez, a karbantartáshoz és az új beruházásokhoz, míg az előrelátható igényekre további 10,8 milliárd euró lehet szükséges.

A Bundeswehr a kiadásaira jelenleg évente 20 milliárd eurót tud befektetni a speciális alapból, ez azonban 2028-tól már nem lesz lehetséges.

A meghatározott, 107,8 milliárd eurós szükséglet és az 51,9 milliárd eurós, rendes költségvetés közötti különbség mintegy 56 milliárd eurós lyukat eredményez – emeli ki a Spiegel. Márpedig ez komoly fejtörést okozhat a geopolitikai feszültségben eddig grandiózus felkészülést hirdető szövetségi kormánynak.

Scholz megint alul maradhat

Egyelőre tanácstalanok Olaf Scholz kancellár kabinetjében, hogy miként teremtsék elő a pénzt a védelmi költségvetésben. Szociáldemokrata párttársa, Boris Pistorius viszont asztalra csapott és gyors felvilágosítást kért a lehetséges megoldásokról, mivel ragaszkodik a korábbi irányhoz.

Megvan a kancellár ígérete, hogy a 2030-as évekre a bruttó hazai termék legalább két százalékát a védelembe fektetjük, ezt tartanunk kell – nyilatkozta a miniszter a Spiegelnek.

Kiállása két okból is fontos lehet. Egyrészt felrázta a német társadalmat, hogy nemrég kijelentette: Németország hadseregének ismét harcképessé kell válnia, mert szerinte számolni kell azzal, hogy öt-nyolc éven belül Vlagyimir Putyin orosz elnök még egy NATO-országot megtámad.

Emellett Scholz-cal szemben határt húzna az ukrajnai támogatásoknak. Mint a Tagesspiegelnek kifejtette, visszautasítja a további katonai segélykérelmeket, mert hiába „követeli” Ukrajna, a német védelmi erőnek is kell a pénz.

Az összes uniós tagállam közül Németország teszi a legtöbbet, most a többi európai partneren múlik a támogatás – mondta. 

Ez a kijelentése is minden bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy míg Olaf Scholz a hazájában minden idők legnépszerűtlenebb kancellárja lett, Pistorius a lakosság körében toronymagasan vezeti a listát.

Megint a polgárokon húznák a nadrágszíjat

Pistorius most azt közölte, hogy a hadseregnek szükséges költségeket figyelembe kell venni a 2028-as középtávú pénzügyi tervezésben, amelyet Christian Lindner szövetségi pénzügyminiszter néhány hónapon belül bemutat.

Scholz pénzügyminisztere így amiatt kerülhet újabb kutyaszorítóba, mert a kiszivárgott elképzelések szerint a szociális költségvetésből akarja majd elvonni a hiányzó összeget a hadseregnél fenyegető pénzügyi összeomlás elkerülésére, ám ez minden bizonnyal nem lesz túl népszerű a koalíciós partnerek és a lakosság körében sem.

Végképp kudarcos a pénzügypolitika?

A Bundestag pénteken döntene a novemberben váratlanul 60 milliárdos hiányba futó 2024-es költségvetésről, amely nagy vihart kavart: a jelzőlámpás kormánykoalíció kemény megszorításai máig nem csituló tüntetéshullámot szítottak az országban. Az ellenzéki CDU/CSU konzervatív pártszövetség és a szélsőjobbos Afd súlyos kritikákat fogalmaz meg a parlamenti vitában: szerintük a kormány elhibázott pénzügypolitikája miatt a valóságban egyáltalán nem lesz megtakarítás, hanem egy alkotmányellenes büdzsét akarnak elfogadtatni.
Christian Lindner szerint szó sincs megszorításokról, hiszen beruházásokat terveznek a vasút és az infrastruktúra terén, igaz, hogy a lakosság és a cégek egyes támogatásai megszűnnek. Az ellenzék viszont úgy számol, hogy Scholz kormánya idén lényegesen több pénzt akar költeni, mint a koronaválság előtt, miközben nem korlátozza a migrációt és Ukrajna támogatását. Sőt, új aknákat rejtenek el a költségvetésben, mivel a tervezett államadóság valójában jóval magasabb lesz, mint amit bevallanak, a hadsereget finanszírozó, speciális alap ugyanis mentesül az alkotmányban rögzített adósságfék alól – tudósítanak az RND-lapok.