Gyermekmunka és szexuális kényszerítés okozhat galibát Taylor Swiftnek és Lady Gagának

A francia, világszerte 33 000 munkavállalót foglalkoztató Bolloré-csoport afrikai kikötői és logisztikai üzletága – amelyet az üzletember 2022-ben adott el 5,7 milliárd euróért az MSC hajózási társaságnak – több mint 20 000 embernek adott munkát 20 afrikai országban, és 16 kikötőt, valamint raktárakat és szállítási csomópontokat működtetett a kontinensen.

A francia hatóságok korábban már vizsgálták azokat a vádakat, hogy a Bolloré-csoport tanácsadó cége révén törvénytelenül támogathatta a togói Faure Gnassingbé és a guineai Alpha Condé elnökválasztási kampányát is, cserébe kikötői koncessziókért Loméban és Conakryban.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

A cégcsoport ügyvédeinek korábban sikerült egyezséget kötniük bírság megfizetésével, ám a francia pénzügyi ügyészség 2024-ben kérvényezte, hogy Vincent Bollorét állítsák bíróság elé korrupcióban való bűnrészesség vádjával. A most március közepén benyújtott új panasz szerint Bolloré befolyással való üzérkedésben és hivatalos személyektől kapott törvénytelen előnyök elfogadásában részt vett továbbá Kamerunban, Ghánában és Elefántcsontparton is, a vádak szerint így szerezte meg Douala, Kribi, Tema és Abidjan kikötőinek üzemeltetési jogait is.

– állítja Jean-Jacques Lumumba, a 11 nyugat-afrikai civilszervezetet tömörítő Restitution for Africa korrupcióellenes koalíció vezetője a Fast Company magazinnak adott nyilatkozatában, utalva arra, hogy ezt az üzletágat tekintették a cégcsoport gerincének az exitig, amely jelentősen hozzájárult a Bolloré család - az amerikai Forbes által - jelenleg 9,9 milliárd dollárra becsült vagyonának növekedéséhez. A Bolloré família birodalmának gyökerei azonban több mint két évszázadra nyúlnak vissza, amikor még a cigarettákhoz és a Bibliákhoz használatos papírt gyártottak. E jól prosperáló biznisz tette lehetővé számukra, hogy később beszálljanak a nyugat-afrikai iparágakba, például a gumi és pálmaolaj termelésbe, valamint a kikötői logisztikába – ez utóbbi divíziót 2019-től a vállalkozó legfiatalabb fia, Cyrille Bolloré irányította, ezért találhatja most ő is könnyen magát a vádlottak padján. 

A gyarmati korszak megoldásainak ma már elég rossz a PR-ja Franciahonban

A panasz szerint  a Bolloré-csoport bűnszövetkezetben működött együtt korrupt politikusokkal, hogy hatalmas kikötői, vasúti és logisztikai monopóliumot építsen ki Nyugat-Afrikában, így a Restitution for Africa – amely példátlannak nevezte beadványukat annak pán-afrikai jellege miatt - érvelése szerint az ebből származó bevételt az érintett afrikai országok lakosainak kellene visszajuttatni.

A francia kormányok egyébként régóta próbálnak szembenézni szerepükkel abban, hogy posztgyarmati afrikai vezetők büntetlenül lophatták el népeik vagyonát, majd ezt a pénzt Franciaországban vagy másutt mosták tisztára.

2021-ben így Emmanuel Macron kormánya egy olyan törvényt hozott, amely megkönnyíti az ilyen korrupt vagyonok visszaszolgáltatását. A törvényt éveken át húzódó, nagy port kavart esetek előzték meg, több százmillió eurót mostak tisztára például Egyenlítői-Guinea és Kongó vezetői, hogy abból párizsi luxusingatlanokat, műalkotásokat és drága autókat vásároljanak.

A Bloomberg News korábban egy oknyomozó cikket tett közzé a Bolloré-csoport Libériában működő gumiültetvényein dolgozó nőkkel szembeni szexuális kényszerítésről, minek következtében a dolgozók felgyújtották az irodaépületet és a vezető otthonát, tiltakozásul az embertelen munkakörülmények miatt. Mindez egybeesett azzal, hogy európai befektetési alapok sorra vonultak vissza a Bolloré vállalkozásaival való üzleteléstől: Svájc legnagyobb nyugdíjalapjai feketelistára tették a cégeit, és a világ legnagyobb, 1,7 billió dolláros norvég állami vagyonalapja is teljesen elzárkózik a vállalattól emberi jogi jelentésekre hivatkozva, amelyek illegális földszerzéseket, nemi erőszakot és más visszaéléseket dokumentáltak Libériában, Kamerunban és Sierra Leonéban.

„Katasztrofális” emberi jogi helyzet

A pénzügyi nehézségek növekedése párhuzamos volt a jogi vizsgálatok és a cég számára kedvezőtlen sajtótudósítások felerősödésével, a Bastamag újság is „katasztrofális” emberi jogi helyzetről számolt be például a cég libériai ültetvényei kapcsán, ahol 14 év alatti gyerekek is dolgoztak. A nyomozás 2018-as megkezdődése óta, a fokozódó nyomás hatására a Bolloré-csoport kifizetett eddig egy 12 millió eurós bírságot a Togóval kapcsolatos vesztegetési ügy rendezésére, amennyiben azonban bűnösnek találják a hosszadalmas per végén a vállalkozót, úgy akár egy évtizedre is a rácsok mögé kerülhet. A kirobbant botrány hatására Vincent Bolloré 2022-ben végül is lemondott a csoport élén betöltött elnök-vezérigazgatói pozíciójáról.

Hallgatnak a világsztárok az emberi jogtiprásokról, inkább a pénzüknél maradnának

A Bolloré-csoport egy nagyon kiterjedt konglomerátum diverz befektetői érdeklődési körrel, a család hatékony ellenőrzést gyakorol például a Vivendi médiabirodalom felett is. A Vivendi 2021-ig a világ vezető zenei vállalatának számító Universal Music Group (UMG) kizárólagos tulajdonosa volt, Vincent Bolloré hatalmas vagyonát pedig széles körben az UMG-hez is kötik. A Restitution for Africa most arra szólítja fel az UMG művészeit, hogy vizsgálják meg közelebbről, ki áll a kiadójuk mögött. Ugyanis kissé ellentmondásos, hogy míg hosszú évek óta látogatnak világsztárok Nyugat-Afrikába humanitárius és korrupcióellenes küldetésekkel (Míg Rihanna Szenegálban szólította adományozásra a világ vezetőit, addig Bono Ghánában hirdette az átláthatóságot „a korrupció elleni legjobb vakcinaként”.)

Eközben Vincent Bolloré - aki többségi tulajdonosa ezen előadók zenei kiadójának, mivel ő a fő részvényese a Vivendi médiacsoportnak, amely 10 százalékos részesedéssel rendelkezik a Universal Music Groupban, Bolloré emellett további 18 százalékot közvetlenül birtokol a zenei kiadóban -, a fentebb bemutatott módon építette ki ipari birodalmát ugyanezekben az országokban.

Míg tehát a művészek a nyilvánosság előtt küzdenek az igazságtalanságok ellen, zenei bevételeiken egy olyan ember is nyerészkedik, akinek cselekedetei több államban is alááshatták a demokráciát.

2021-ben ugyanezek a sztárok még gazdagabbá tették Bollorét, amikor is a Vivendi tőzsdére vitte az UMG-t, ezzel az első kereskedési napon 53 milliárd dollárt kaszált a cégcsoport - miközben a Bolloré család megtartotta pozícióját, mint az UMG legnagyobb részvényese. 

Az afrikai civilszervezetek szerint azok az előadók (például a korábban megnevezettek mellett Sam Smith, The Weeknd, Usher, Billie Eilish vagy Kendrick Lamar) akik most hallgatnak, akaratlanul is fenntarthatják ugyanazokat a kizsákmányoló rendszereket, amelyek ellen egyébként küzdenek. A Restitution for Africa a panaszuk beadását követően elindított egy nyilvános petíciót is „Globális Milliárdos Felelősségvállalási Projekt” néven. A megelőző hónapokban azon dolgoztak, hogy támogatást szerezzenek 50 világsztártól, akik az UMG istállójához tartoznak. A csoport levelet küldött nekik, amelyben felszólítják őket, hogy követeljék a Bolloré-csoport kivonulását az UMG-ből, arra hivatkozva, hogy az előadók ezáltal pénzügyileg egy olyan vállalathoz kötődnek, amelyet illegális és kizsákmányoló tevékenységekkel vádolnak.

„Gátlástalan üzleti gyakorlatok”

A Restitution for Africa közlése szerint eddig egyetlen művész sem válaszolt a nekik küldött levélre, a Fast Company magazin így szintén megkereste több mint egy tucat olyan UMG-előadó sajtósát, akik nyilvánosan is elkötelezettek társadalmi ügyek iránt, de nekik sem reagált egyikük sem, így a Bono nevével fémjelzett ONE Campaign sem, akik kiadták 2014-ben a nagy visszhangot kiváltó „Trillió Dolláros Botrány” jelentést, amely arra figyelmeztetett, hogy a „gátlástalan üzleti gyakorlatok” évente akár ezermilliárd dollárt is elszívhatnak a fejlődő országoktól, többek közt Nyugat-Afrikából.

Mint a Fast Company felhívja rá a figyelmet, bár sok előadó nyilvánosan támogat olyan ügyeket, amelyek látszólag szembeállítják őket Bolloré üzleti tevékenységeivel, sokan félhetnek attól, hogy a nyilvános kiállás anyagi és szakmai kockázatokkal járhat.

A kisebb előadók különösen kiszolgáltatottak lehetnek, hiszen sokszor teljes mértékben az UMG támogatására szorulnak. 

A Restitution for Africa élén álló egykori bankár, Jean-Jacques Lumumba - aki a 2010-es évek közepén nyilvánosságra hozta, hogy több milliárd dollárt sikkasztott el Joseph Kabila kongói elnök kormánya, és emiatt európai száműzetésbe kényszerült – véleménye azonban szilárd a kérdésben: „Ez nem az az ember, akitől a Universal Music Group előadói nyugodt szívvel elfogadhatnának pénzt.”

Afrikai pénzből épül-szépül a szélsőjobboldali francia sajtó

Miután a cégcsoport eladta 2022-ben a Bolloré Africa Logistics vállalatot, fokozottan elkezdtek befektetni a francia médiába. Az afrikai részleg eladása, valamint az UMG-előadók által termelt nyereség segített életet lehelni egy szélsőjobboldali francia médiabirodalomba. A Bolloré család jelenleg ellenőrzi a Canal+ távközlési óriást, az Europe 1 rádiót, különféle magazinokat és Franciaország egyetlen vasárnapi napilapját, valamint a CNews csatornát, a Canal+ ingyenes hírcsatornáját is. Az elmúlt években a csatornán megjelentek oltásellenes kirohanások, muszlimokat hitük megtagadására felszólító műsorok, a „Nagy Felcserélés Elmélete”, valamint olyan állítások, hogy a párizsi ágyi poloska-járványt a migránsok okozták – mindez akkor, amikor az UMG előadók világszerte a COVID-oltásokat népszerűsítették, a rendőri erőszak ellen emeltek szót, és a fehér felsőbbrendűséget ítélték el.  Bollorét emellett sokan azzal is vádolják, hogy megerősítette a francia szélsőjobboldal vezetőjét, Marine Le Pent, akinek nacionalista nézeteit és oroszbarát állásfoglalásait rendre visszhangozta a médiája.

Amikor a közelmúltban Donald Trump nyílt szóváltásba került Volodimir Zelenszkij elnökkel az Ovális Irodában, Bolloré csatornái hasonló hangnemre váltottak, és Ukrajna európai szövetségeseit kezdték támadni.

 A 2022-es francia választások idején több száz újságíró és aktivista alapította meg az „Operation Stop Bolloré” nevű mozgalmat, amely szerint Bolloré médiája „teljesen szakított az újságírói etikával”, és már „nem az állampolgárok tájékoztatása, hanem a gondolkodásuk formálása” a célja. De a Bolloré-médiabirodalom Afrikában is megvetné a lábát! Ha jóváhagyják az aktuális üzletet, akkor megveszik a dél-afrikai MultiChoice műholdas tévészolgáltatót, ami Afrika történetének legnagyobb médiafelvásárlása lenne, ezzel 20 milliónál is több szubszaharai előfizetőhöz jutnának hozzá – írja a francia Le Monde napilap. 2006 júniusában a cég elindította a Direct Soir ingyenes esti napilapot, amelyet a reggeli Matin Plus kiadvánnyal együtt azért bíráltak, mivel túl pozitív képet festett azokról az afrikai vezetőkről, akik együttműködtek a Bolloré-csoporttal a cikk elején tárgyalt módon.