Az özvegyi haszonélvezeti jog szabályainak megkonstruálása során a magyar jogalkotónak az volt a törekvése, hogy a túlélő házastárs számára a házastársa halála utáni időkre is olyan anyagi körülményeket biztosítson, amilyeneket korábban élvezett - fejtette ki Bakonyi Elvira közjegyző. A törvényes öröklési rend szabálya szerint a túlélő házastárs örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelynek a tulajdonjogát nem örökli - természetesen más a helyzet, ha maradt végrendelet. Mivel az özvegyi haszonélvezeti jog megváltása a törvényes öröklési szabályok körébe tartozik, ezért most azokat az eseteket vizsgáljuk, amikor a törvény határozza meg az öröklés rendjét, azaz nincs végrendelet. Mint fentebb szó volt róla, alapesetben a túlélő házastárs örökli mindannak a haszonélvezetét, aminek nem örökli a tulajdonjogát. Ez az öröklési jog a túlélő házastársat csak abban az esetben illeti meg, ha a halál pillanatában az életközösség fennállott az örökhagyóval - mutatott rá Bakonyi Elvira. Az öröklés egyik feltétele - mint korábban láttuk - a túlélés, és létezik még egy további feltétel: az együttélés. Vagyis ha az örökhagyóval például csupán formálisan állott fent a házasság, ám nem éltek együtt, akkor a jog nem biztosít özvegyi haszonélvezeti jogot a házastársnak. Természetesen sokszor nem egyszerű bizonyítani, hogy a felek együtt éltek vagy sem. Ezért ha az életközösség fennállásával összefüggésben vita van, a közjegyző ebben a kérdésben nem folytathat le bizonyítási eljárást. A döntés joga a bíróságé, ilyenkor a közjegyző özvegyi haszonélvezeti joggal terhelten adja át a hagyatékot, és bizonyítani majd a tárgyalóteremben lehet. Az öröklési igényeket egyébként az is megalapozza, ha volt még remény az életközösség helyreállítására. A házastárs csak akkor esik el az örökségtől, ha bizonyított: már végleges volt a felek különélési szándéka, és minden reményt kizáróan megszakadt az életközösség. Ha jogosnak bizonyult az özvegyi haszonélvezeti jog megváltására mutatkozó igény, fennállt az életközösség, megtörténhet a megváltás, ezt kérheti a házastárs, a gyermekek (utóbbi körben pontosabb megfogalmazás a leszármazók). A megváltás mértéke egy gyermekrész. Ez abban az esetben igaz, ha gyermekek, illetve leszármazók maradtak az örökhagyó után. Például ha az örökhagyónak két gyermeke volt, akik fele-fele arányban örökölnének, ha megváltják az özvegyi haszonélvezeti jogot, a házastárs egy további "gyermekként" jön figyelembe, tehát a tulajdonjog három egyenlő részre osztódik. Persze hogy ez a megváltás milyen formában jönne létre, erre nézve számos lehetőség van. A megváltást - mint említettük - kérhetik a leszármazók, kérheti a házastárs, és majd a hagyatéki eljárásban kiderült, hogy meg tudnak-e egyezni. A közjegyzőnek kötelessége azonban lehetőséget teremteni arra, hogy ez az egyezség létrejöjjön. A megváltás történhet készpénzben vagy tulajdoni hányadban. Az özvegyi haszonélvezeti jog tulajdoni hányadban való kiadása egyébként életszerűbb, ilyenkor a felek között tulajdonközösség keletkezik. Amennyiben nem született meg az egyezség, a hazai jog ad egy lehetőséget arra, hogy peren kívül egyezség szülessen. Ugyanis ha az érdekelt felek között nem születik egyezség a haszonélvezeti jog megváltásának kérdésében, akkor a közjegyző a hagyaték átadása előtt egy külön végzést hoz. Ezen külön végzés rendelkezik arról, hogy a haszonélvezeti jog megváltása iránti kérelemnek helyt ad-e a közjegyző vagy elutasítja azt. Mindez azért nagyon érdekes jogintézmény - hívta fel a figyelmet a közjegyző -, az alapszabály ugyanis az, hogy a közjegyző nem folytat le bizonyítási eljárást. Ám ebben az esetben mégis létezik egy kivétel. Az özvegyi haszonélvezeti jog megváltása iránti kérelem előterjesztése esetén a közjegyző meghallgatja a feleket, döntő szempont, hogy a túlélő házastárs életkörülményeinek és a leszármazók méltányos érdekeinek figyelembevételével hozzon határozatot. A döntés meghozatalakor az eljárási szabályok szerint a közjegyzőnek fel kell hívni a feleket arra, hogy amennyiben nem értenek egyet a végzéssel, akkor még a hagyaték átadása előtt, harminc nap alatt perben érvényesíthetik igényeiket. Ha az a végzés, amit a közjegyző meghoz bármelyik félnek sérelmes, akkor ebben a kérdésben bíróság dönt, és a per lezárása után az ügy visszakerül a közjegyzőhöz, aki dönt a hagyaték átadásáról.