A jogharmonizációval összefüggésben a törvény módosítása során egyes tevékenységek kikerülnek a jelenleg 12%-os áfa-kulcs alól, illetve tárgyi adómentes körből, és a jövőben a 25%-os adókulcs alá tartoznak. Így 25% áfát kell fizetni az ügyvédek és igazságügyi szakértők tevékenysége, a lakóingatlan-kezelés igénybevétele után. Jelentősen módosul a tárgyi adómentes oktatási szolgáltatások köre, mivel jövőre a köz- és felsőoktatás, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítést adó felnőttképzés, továbbá a felnőttképzési törvényben, illetve jogszabályban meghatározottak szerint szervezett és akkreditált képzés, továbbképzés, szakvizsgára felkészítés marad tárgyi adómentes. Továbbra is adómentes marad a Nyelvi Akkreditációs Testület által akkreditált idegen nyelvi képzés, pedagógiai tájékoztatás, pedagógus-továbbképzés szervezése, valamint a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása, továbbá az egyetemi vagy főiskolai magántanárok oktatási intézményben végzett tevékenysége. Szintén nem kell áfát fizetni a közoktatásban használt tankönyvek és CD-ROM-ok megvásárlásakor. Egyéb, az áfa-törvény 2. mellékletében nem nevesített oktatási szolgáltatást, illetve iskolarendszeren kívüli felnőttképzést és nyelvi képzést jövőre 25% áfa fogja terhelni. A 12%-os kedvezményes adókulcsból a normál 25%-os adómérték alá kerül - többek között - a raktározás, áruszállítás, postai tevékenységek, a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások a mezőgazdasági szolgáltatások kivételével, és a K+F. Továbbra is kedvezményes áfa-kulcs alá fog tartozni a személyszállítás, a könyv és időszaki kiadvány (kivéve: reklám, röpirat, tájékoztató nyomtatvány), attól függetlenül, hogy a kiadvány nyomtatott vagy elektronikus formájú, illetve a rögzített adatállományt tartalmazó könyvet helyettesítő oktató, ismeretterjesztő CD. Valóságos költségnövekedést nem mindig fog eredményezni az átsorolás, ugyanis levonható adóként az érintett körben jórészt megtérül, viszont azoknak, akik nem tudnak az adólevonás, -visszaigénylés lehetőségével élni, jelentősen megdrágulnak egyes átsorolt szolgáltatások, így például: a mosás és vegytisztítás, a textilfestés, illetve a kéménytisztítás. ÁFA-LEVONÁS ÉS -VISSZAIGÉNYLÉS MÓDOSÍTÁSA Az adólevonásra nem jogosító beszerzéseket tartalmazó 33. § (2) bekezdés mennyiségében is jelentősen módosul, ugyanis a jelenlegi a)-c) pontok helyett a)-tól j) pontig tartalmazza a törvény azokat a költségeket, amelyek után nem lehet adólevonást érvényesíteni. A módosítás tételesen tartalmazza, hogy mely kiadás után és milyen feltétek esetén nem lehet az előzetesen felszámított áfát levonni. A korábbi évek jogi szabályozásától eltérően a törvénymódosítás jövőre tételesen szabályozza az ún. reprezentációs célú beszerzések, a szórakoztatás és egyes luxuskiadások adólevonási tilalmát, továbbá a helyi és távolsági távbeszélő- és mobiltelefon-szolgáltatások, illetve internetprotokollt alkalmazó beszédcélú adatátviteli szolgáltatás előzetesen felszámított áfájának részleges levonását. Jövőre immár nevesítve sem lehet tehát a 125 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpár, jacht és sport- vagy szórakoztatási célú hajó beszerzés, valamint szórakoztatási szolgáltatások áfa-tartalmát levonásba helyezni, amennyiben a beszerzés nem továbbértékesítési céllal, nem közvetített szolgáltatásként, továbbá nem közvetlen anyagként való felhasználás céljából került beszerzésre. A módosítások alapján valószínűleg sokan fogják azt a lehetőséget választani, hogy még az idén szerzik be azokat a termékeket, illetve végeztetik el azokat a szolgáltatásokat, amelyeknek az adótartalmát a jövő évi törvénymódosítás következtében már nem vonhatnák le. Bár a tételes jog nem használja a reprezentáció gyűjtőfogalmat, de mindazon beszerzéseket, melyeket a vállalkozások általában e címszó alatt szoktak elszámolni, a törvény megnevezi, mint adólevonásra nem jogosító költségeket. Jövőre tilos lesz az élelmiszerek és italok, éttermi, cukrászati és egyéb nyílt árusítású vendéglátó-ipari szolgáltatások áfájának levonása, egyedül a szállodai szolgáltatások igénybevétele után lehet adólevonást érvényesíteni, noha ez a szolgáltatás is szerepelt a kormány által beterjesztett törvényjavaslatban az adólevonásra nem jogosító beszerzések között. A távbeszélő- és mobiltelefon-szolgáltatásra, illetve az internetprotokollt alkalmazó beszédcélú adatátviteli szolgáltatásra vonatkozó részleges áfa-levonási tilalomnak minden bizonnyal előbb vagy utóbb ki kell állnia az alkotmányossági próbát az Alkotmánybíróság előtt. A módosítás értelmében az imént felsorolt szolgáltatások igénybevétele esetén az előzetesen felszámított adó összegének 30%-a eleve nem vonható le. Mentesül az adóalany viszont a részleges levonási tilalom alól abban az esetben, ha az igénybe vett szolgáltatás 30%-a legalább továbbértékesítési céllal történik, illetve azt szolgáltatásközvetítőként továbbszámlázza. Az Alkotmánybíróság döntését előre nem illik megjósolni, az mégis biztosra vehető, hogy a rendelkezés esetleges megsemmisítése esetén mind az adóalanyok, mind a hatóság oldalán jelentős többletadminisztráció és -költség ráfordításával lehet csak az eredeti állapotot helyreállítani. Azonban még egy ilyen döntés után sem oldódik meg a telefonszolgáltatások igénybevételére vonatkozó adólevonás problémája, hiszen a hatályban maradó szabályozás szerint elég egy nem üzleti célú telefonhívás ahhoz, hogy az adóhatóság az áfa-törvény 33. § (1) bekezdésére hivatkozva - tekintettel a részben nem az adóalanyisághoz felhasznált szolgáltatás igénybevételére - az egész telefonszolgáltatás áfáját nem levonhatónak minősítse. A lakóingatlan építéséhez, felújításához kapcsolódó beszerzések áfája sem vonható le, kizárólag csak akkor, ha az építés, felújítás során beszerzett terméket vagy szolgáltatást a továbbértékesítési céllal épített lakóingatlan építéséhez használják fel, illetve hasznosítják. Az áfa-visszaigénylés szabályai is jelentősen megváltoznak. A 2003. január 1-jétől hatályos törvény szerint a havi bevallók adó-visszaigénylésének nem lesz feltétele a két egymást követő negatív áfa-bevallás megléte, továbbá több visszaigénylési jogcím alapján is visszakaphatja a megfizetett áfát az adóalany. Továbbra is visszaigénylési feltétel a 4 milliós adóköteles bevételhatár elérése. A tárgyieszköz-beszerzéseknél feltétel, hogy az erre jutó levonható adónak 200 000 forinttal meg kell haladnia a fizetendő áfa összegét, illetve a beszerzett tárgyi eszközt teljes egészében ki kell fizetni, valamint azt az egyedi tárgyieszköz-nyilvántartásban kell szerepeltetni, illetve a beruházási számlán el kell számolni. Hasonló feltételek teljesítése szerint jogosult áfát visszaigényelni az is, aki a tárgyi eszközt nem vásárolja, hanem maga állítja elő. Jelentős előrelépés viszont, hogy a jogutód nélkül megszűnő vállalkozások korlátozás nélkül visszaigényelhetik a záró adóbevallásukban feltüntetett áfát. A visszaigénylés könnyítését célozza az áfa-törvény 48. §-a (5) bekezdésének módosítása is. A törvénymódosítás következtében megfizetettnek minősül a kedvezményezett részére történt, külön jogszabály szerint igazolt termékértékesítésnek és szolgáltatásnyújtásnak az a része, amit PHARE-, ISPA- vagy SAPARD-forrásból finanszíroztak, valamint a váltóval való fizetés is. Törvényi védelmet élveznek majd ezentúl a számlabefogadók is. Az áfa-törvény 44. § (5) bekezdése ugyanis rögzíti, hogy a termékbeszerzés vagy szolgáltatás-igénybevétel során kellő körültekintéssel eljáró - tehát vétlen - vevő akkor is érvényesítheti adólevonási és -visszaigénylési jogát, ha az eladó történetesen valótlan adatokat tüntet fel a számlában, pld. tévesen magasabb adókulcsot alkalmaz. A rendelkezés a vétlen számlabefogadó adólevonási jogát garantálja, mivel olyan körülményeket, melyekre nem volt ráhatása, nem engedi a vevő kárára érvényesíteni. A KÖZVETETT VÁMJOGI KÉPVISELŐRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A vámtörvény módosítása miatt vált szükségessé az áfa-törvényben a közvetett vámjogi képviselőre vonatkozó szabályok megalkotása. Az áfa-törvény új XVI/A. fejezettel egészült ki. A közvetett vámjogi képviselő saját nevében belföldiesítheti megbízója áruját, ezért a vámhatóság a vámhatározatot a nevére állítja ki. A vámképviselő - amennyiben adóalany és megfelel az adólevonás alanyi feltételeinek - a vámhatározat alapján levonhatja a rá kivetett és megfizetett adót, amit számlát helyettesítő okmány kibocsátásával az importőr felé tud továbbhárítani. A törvénymódosítás azt is előírja, hogy a vámképviselő által kiállított dokumentumnak milyen adatokat kell minimálisan tartalmaznia. EGYÉB VÁLTOZÁSOK Az áfa-törvény 7. §-a (3) bekezdés a) pontjának módosítása lehetővé teszi a közhasznú szervezetek és a kiemelkedően közhasznú szervezetek mellett az egyháznak adott természetbeni adományok adómentességét is azáltal, hogy ezeknek a támogatásoknak, felajánlásoknak a teljesítése nem minősül termékértékesítésnek. Az ingyenesen adott szolgáltatások esetében a törvény egyértelműsíti, hogy csak azok a tevékenységek tartoznak ebbe a körbe, amit az adóalany az adóalanyiságától eltérő cél érdekében végez, pld. szívességből. Különböző értékesítési akciók (pld. "az egyet fizet, kettőt kap") adóztatásával kapcsolatban az áfa-törvény a jövőre nézve szabályozza, hogy nem minősül termékértékesítésnek, illetve szolgáltatásnyújtásnak a visszterhes szolgáltatáshoz kapcsolódó ellenérték nélküli termék átadása vagy szolgáltatás nyújtása, feltéve, ha az ellenértékért adott termék, szolgáltatás drágább, mint az ingyenes, továbbá az ellenérték nélküli juttatás lehetősége és feltételei szerepelnek a visszterhes értékesítés kondíciói között. A termékexport áfa-törvénybeli fogalma is módosul jövőre. A módosítás hatálybalépése után csak az a termékértékesítés minősül majd exportnak, melynek közvetlen következményeként a terméket a teljesítést követő 6. hónap utolsó napjáig a vámhatóság végleges rendeltetéssel külföldre kilépteti. Azon idő alatt, míg a kiléptetés nem történik meg, a terméket sem használni, sem hasznosítani nem lehet. A módosítással törvénybe került "időfaktor" és "használati/ hasznosítási tilalom" bizonyosan az adóalanyok és a hatóság dolgát is meg fogja nehezíteni, hiszen ilyen számlát tartalmazó bevallás végérvényes ellenőrzése lehetetlen mindaddig, amíg a 6 hónap le nem telik. A vámszabad területre teljesített szolgáltatásokra vonatkozó törvényi előírás - áfa-törvény 12. § h) pont - jövőre jelentősen módosul. 2003-tól csak a vámszabad területen vagy vámraktárban történő raktározás, illetve logisztikai tevékenység után lehet 0% áfát felszámítani, minden egyéb vámszabad területre teljesített szolgáltatás nem tartozik a nemzetközi közlekedéshez és a termékek nemzetközi forgalmához közvetlenül kapcsolódó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás körébe, ezért a tevékenységre irányadó adómérték fogja eldönteni, hogy milyen adókulcsot kell alkalmazni. Szintén a vámszabad területekhez kapcsolódik az a módosítás, amely szerint csak a vámszabad területet üzemeltető adóalany gazdasági tevékenysége körében előállított termék értékesítése 0%-os, feltéve, hogy a termék a vámszabad területen marad vagy végleges rendeltetéssel külföldre kerül. A kis értékű ajándék fogalmának módosítása következtében 500 forintról 5000 forintra növekszik az ingyenesen, alkalmi jelleggel és adófizetési konzekvencia nélkül juttatható termék összege. Jelentősen szűkül a folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás fogalma. Így a jövőben kizárólag a közüzemi szolgáltatások, illetve a távközlési szerződés keretében nyújtott szolgáltatások maradnak ebben a körben, amennyiben a szolgáltató állandó rendelkezésre állása a jogviszony jellegéből következik. Az áruminta fogalmára az áfa-törvény saját meghatározást ad - igaz, nem először, mivel 1994. december 31-éig már volt ilyen. Mostantól viszont azt a terméket vagy annak egy részét kell majd árumintának tekinteni, amelyet az eladásra szánt termékek ismertetése, kipróbálása céljából ingyenesen adnak át. A törvénymódosítás alapján azok a vállalkozások, amelyek az értékesített termékekről vagy a nyújtott szolgáltatásokról időszakonként számolnak el, vagy a tranzakció ellenértékét rendszeresen ismétlődő jelleggel, meghatározott időszakra állapítják meg, az adófizetési kötelezettségük az elszámolási időszak utolsó napján, de legkésőbb a teljesítésre kötelezett adóalany adómegállapítási időszakának utolsó napján keletkezik. A törvénymódosítás a számítástechnikai, fordítói és tolmácsolási szolgáltatások teljesítési helyét tételesen meghatározza. Az ilyen szolgáltatások esetében a szolgáltatást saját nevében megrendelő székhelye, illetve állandó lakóhelye, ezek hiányában pedig állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye alapján kell a teljesítés helyét megállapítani. Az egyszeres könyvvezetési módot választó adóalanyok számára az adófizetési kötelezettség halasztására nyitva álló határidő a jelenlegi 60 napról 2003-ban 30 napra csökken. Annál a kettős könyvvitelt vezető adóalanynál viszont, aki nyilvántartási kötelezettségének módosított teljesítési szemléletben tesz eleget (pld. költségvetési intézmények), ugyanez a határidő - nem igazán megokolható módon - változatlanul 60 nap marad. Az adózás rendjéről szóló törvényből visszakerül az áfa-törvénybe a külföldi fizetőeszközben meghatározott értékesítés adóalapjának forintban történő megállapításának rendje. Módosítás csak annyiban történik, hogy olyan fizetőeszköz esetében, amelynek nincs forintban megadott árfolyama, az MNB euróban (és nem dollárban!) megadott árfolyamát kell figyelembe venni. A számlaadási kötelezettség olyan irányban módosul, hogy a teljesítéssel egyidejűleg készpénzzel vagy készpénzhelyettesítő eszközzel történő fizetés esetén a számlakibocsátó dönthet arról, hogy egyszerűsített számlát vagy számlát bocsát ki. A pénzügyminiszter az áfa-törvény 71. § (5) bekezdése alapján felhatalmazást kap, hogy jogszabályban meghatározza, mely területeken és tevékenységi ágakban lehet kizárólag pénztárgéppel, illetve taxaméterrel eleget tenni a nyugtaadási kötelezettségnek, valamint a kis- és nagykereskedelmi értékesítések mennyiséghez kötött dokumentálására milyen előírások vonatkozzanak. A törvénymódosítás alapján az éves áfa-bevallást annak az adóalanynak kell benyújtania, aki a tárgyévet megelőző az általa belföldön és külföldön teljesített termékértékesítésből és szolgáltatásnyújtásból - kivéve a mezőgazdasági tevékenységből elért ellenértéket - időarányosan a 8 millió forintot nem haladta meg, és a tárgyévet megelőző év utolsó adómegállapítási időszakáról benyújtott bevallásánál nem nyilatkozott úgy, hogy a tárgyévben negyedéves bevallási és elszámolási kötelezettséget választ. A MÓDOSÍTÁSOK HATÁLYBALÉPÉSE Az áfa-törvény módosító rendelkezései döntően 2003. január 1-jével lépnek hatályba, és az új rendelkezéseket azokra az esetekre kell alkalmazni először, amelyekben az adófizetési kötelezettség vagy adólevonási jogosultság 2002. december 31. napját követi. Ettől eltérően lép hatályba a termékexportra vonatkozó szabály. Abban az esetben, ha módosítások hatálybalépése előtt teljesítették a termékértékesítést, a módosításban szereplő 6 hónapot 2003. január 1-jétől kell számítani. A vétlen számlabefogadók adózási jogainak védelmére hozott szabályokat a hatálybalépéskor folyamatban levő ügyekre is kell alkalmazni. A személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához beszerzett termékek és igénybe vett szolgáltatások, valamint a parkolási szolgáltatás, illetve az úthasználati díj áfájának levonási tilalma csak 2004. január 1-jétől lép hatályba, de a rendelkezést az áfa-törvény 32. § (2) bekezdésének f) és h) pontja már tartalmazza. Az oktatási szolgáltatásokkal kapcsolatos módosító rendelkezések 2003. július 1-jével lépnek hatályba, de minden olyan oktatási szolgáltatásnál, amelynél a teljesítés időpontja 2003. július 1-jét megelőzően keletkezik vagy keletkezne, a 2002. december 31-én hatályos rendelkezéseket (besorolást) kell alkalmazni. Az igazságügyi szakértők, önálló bírósági végrehajtók és ügyvédek tevékenységük ellenértékét tárgyi adómentesen számlázhatják ki mindazon ügyekben, amelyek 2003. január 1-jét megelőzően érkeztek meg hozzájuk és az ügyintézésért járó díjazás összegét miniszteri rendelet állapítja meg. A 2003. január 1-je után érkezett ügyekkel kapcsolatban végzett igazságügyi, ügyvédi, önálló bírósági végrehajtó tevékenység, illetve a felek magánjogi megállapodásán alapuló díjazás után 25% áfa fizetendő. CSOBÁNCZI PÉTER