Nem valószínű, hogy a német ipar visszaáll az ukrajnai háború előtti szintre, mivel még mindig nagy az energiafüggőség. A cseppfolyósított földgáz (LNG) magasabb árai véglegesen ártottak Európa legnagyobb gazdaságának, a kilátások rosszak – jelentette ki az egyik legnagyobb német energiavállalat, az RWE vezérigazgatója a Financial Timesnak. 

Markus Krebber szerint Németország ipara olyan hátrányba került az ukrajnai háború kezdetével, amit örökké bánhat, erre a tévútra pedig a korábbi szoros energiakereskedelmi kapcsolat vezetett a politikai és gazdasági rivális Oroszországgal. Úgy véli, a német iparnak befellegzett, amikor az oroszok elzárták az olcsó, létfontosságú gázellátást.

„Gazdasági hatalmunk egykori mozgatórugója, az energiaintenzív ipar azóta poroszkál és komoly szálka lett az ország szemében" – fogalmazott.

Hibázott a Merkel-kormány, évekig isszák még a levét

Az RWE főnöke élesen bírálta a Merkel-kormány által 2011-ben elhatározott nukleáris leállítást, mert nem volt alternatíva másik technológiára, ezért a döntés után Németország végzetes importfüggőségbe szorult.

Úgy véli, az ipari kereslet hosszú távon sem fog helyreállni, mivel az európai gázárak ugyan mára 90 százalékkal olcsóbbak a 2022-es rekordszinthez képest, de Németországban a tarifák szerkezetileg magasabbak, mint Európa más részein. 

Az ország gazdasága pedig a cseppfolyósított földgáz importjától függ, amit az ukrajnai támadás előtt 55 százalékban Oroszország biztosított. Ettől tavaly már nagyrészt sikerült megszabadulni, ám az energiaellátás továbbra is nagymértékben más országokhoz köti a németeket. 

Markus Krebber - Kép: Getty Images

Az orosz invázió óta Németország abban a szokatlan helyzetben találta magát, hogy Európa akadozó gazdasági motorjának fő lemaradójává vált – idézi Markus Krebber szavait a Fortune magazin.

Ezt igazolja például az építőipari beszerzési menedzserindex (PMI), amely 2022 eleje óta csökken, míg a feldolgozóipar 2023 közepe óta hanyatlik. Az ország a technikai recesszió szélén áll, miután gazdasága tavaly 0,3 százalékkal zsugorodott és az idei kilátások is borúsak: a szövetségi kormány 1,3-ról 0,2 százalékra csökkentette előrejelzését a GDP-növekedésre.

Rájuk sül, hogy „Európa beteg embere” 

A Hamburg Commercial Bank elemzése szerint a legfrissebb PMI-adatok újabb zsugorodásról szólnak 2024 első negyedévében. Ráadásul a visszaesés nagyon széles körű, magában foglalja a beruházási javakat, valamint a közbenső és fogyasztási javakat. Ezzel pedig végképp rásülhet Németországra az a bélyeg, hogy „Európa beteg embere” lett  – állapították meg.

Már a Deutsche Bank is figyelmeztetett tavaly ősszel, amely az ország gazdasága előtt álló akadályok között a növekvő energiaköltségeket és a szakképzett munkaerő hiányát említette. 

A német központi bank, a Bundesbank akkor ugyan igyekezett hárítani a szerencsétlen becenevet azzal, hogy Európa egészét fenyegeti a „megbetegedés”, nem csak Németországot, ám ezt a nagyvállalati szektor is cáfolja.

Amerikába tart a német energiaóriás

Az ipar hanyatlása miatt ugyanis már a meghatározó német cégek is a tengerentúlra menekülnek: 2023-ban csaknem megháromszorozták befektetéseiket az Egyesült Államokban, mintegy 15,7 milliárd dollárra – derül ki az FDI Markets tőkekövető adatbázis elemzéséből.

A tőke kimenekítését Joe Biden inflációcsökkentési törvénye is ösztönözte, amely erőteljes támogatást kínált a bejövő vállalkozásoknak. Ez a nagy német autógyártókat, például a Volkswagent és a Mercedes-Benzt is rábírta, hogy növeljék kötelezettségvállalásaikat az USA-ban.

Már az energiaipar is hátraarcot vesz: az RWE új amerikai ágat jelentett be RWE Clean Energy néven, miután lezárta a Con Edison Clean Energy Business felvásárlását. A csoport újabban 15 milliárd dollárt különített el amerikai befektetésére, amit azzal indokolnak, hogy az USA-ban koherens és átfogó politika támogatja a gyártást.

Tartanak a németek a háborútól

Egy friss közvéleménykutatás szerint Németországban egyre kevesebben hisznek abban, hogy Ukrajna képes megnyerni a háborút a Nyugat által szállított fegyverekkel. A ZDF pénteken közzétett Politikai barométerből kiderül, hogy a lakosság mindössze nyolc százaléka várja Ukrajna győzelmét, szemben a 2023 augusztusában mért 21 százalékos aránnyal. Nőttek a félelmek azzal kapcsolatban is, hogy Európában katonai konfliktus lesz, amelyben a Bundeswehr is részt vesz. A novemberi 39 százalék után most 53 százalék aggódik amiatt, hogy a német haderő háborúba kerül, ezért a többség támogatja, hogy több pénz kell a fejlesztésére – idézi a Berliner Zeitung.