Budapesten az új építésű lakások átlagos négyzetméterára tavaly 1,44 millió forint volt, ami minden korábbinál magasabb érték.

Az egymillió forintos határt a legolcsóbb kerültekben is átlépte a piac, és vannak kerületek, ahol az új lakások négyzetméterára a 2,5 millió forintot is meghaladja.

Kapcsolódó

A magas árak az ingatlanfejlesztőket is a fővárosba vonzzák: a legtöbb lakás tavaly is Budapesten épült, 6359 lakást adtak át.

Budapest mellett csak Pest és Győr-Moson-Sopron vármegyében volt 2023-ban jelentősebb lakásépítési tevékenység, az összes többi vármegyében pangás volt az ágazatban. Nógrádban például csupán 38 lakást adtak át egész év alatt.

A Portfólió összeállítása szerint a közeli jövő kilátásait az építési engedélyek számának alakulása jelzi leginkább, és ebben a tekintetben még radikálisabb fékezést mutat a 2023-as statisztika.

Tavaly Magyarországon 21501 lakásra adtak ki építési engedélyt, ami 2015 óta a legalacsonyabb érték. Az előző évhez képest 39 százalékkal zuhant az engedélyek száma, ilyen visszaesésre nem volt példa az ezredforduló óta.

A mostanihoz csak az a sokk hasonlítható, amit 2010-ben a lakáspiaci válság, vagy 2020-ban a Covid okozott.

A számokból kiderül, hogy az építési kedv a községekben esett vissza leginkább, a vármegye-székhelyeken kisebb volt a csökkenés, míg Budapesten az átlagnak megfelelő.

Az adatok a választék szűkülését ígérik 2024-re és 2025-re, ám ezt a piaci dinamika még részben korrigálhatja.

A kereslet lassú élénkülése azt mutatja, hogy túl vagyunk a mélyponton, és a kínálati oldal is mozog már: túl azon, hogy elég jelentős, mintegy 1200-as eladatlan újlakáskészlet van jelenleg is a fővárosi piacon, idén sorra jelentik be az újonnan induló nagyobb projekteket is.

Emellett van egy egyszeri ösztönzőjük is a lakásépítő vállalkozásoknak: csak azok adhatják 2028 végéig továbbra is 5 százalékos kedvezményes áfával az új lakásaikat, akik még idén megszerzik hozzá a jogerős építési engedélyt.