Már nemcsak a szegénységről, hanem annak meghatározásáról is vita alakult ki hazánkban. Ennek egyik jele, hogy

a jövedelmi szegénységre vonatkozó hivatalos statisztikai adatok esetleges állami manipulálását vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló javaslatot

nyújtottak be ellenzéki képviselők az Országgyűlés elé. 

Ezt azzal indokolták, hogy sajtóbeszámolók hívták fel arra a közvélemény figyelmét, az Európai Unió tagországainak jövedelmi és szociális helyzetét nyomon követő EU-SILC kutatás magyarországi adatait szolgáltató Központi Statisztikai Hivatal (KSH) évek óta téves szegénységi adatokat közöl.

Mint írták, a rendellenesség jellege felveti annak lehetőségét, hogy nem pusztán súlyos (és önmagában is kivizsgálást igénylő) szakmai hiba, hanem szándékos, politikai természetű, kozmetikázó szándékú manipuláció történt. Szerintük a botrányt a kormányzat már nem tudja sem elhallgatni, sem elfedni, mivel az ügyről a nemzetközi tudományos közvélemény és a nemzetközi üzleti világ is értesült. Az UNICEF, az ENSZ gyermekszegénységgel foglalkozó szervezetének kutatói annyira megbízhatatlannak tartották a KSH ezen adatait, hogy a magyar adatok nélkül, Magyarország kihagyásával publikálták a gyermekes családok helyzetét európai szinten vizsgáló 2023. évi kutatásukat.

Az indokolásban arra is figyelmeztetnek, hogy ha a KSH adatai elvesztik hitelességüket, az mélyreható és szerteágazó következményekkel jár, mindenekelőtt a hazai gazdaságra. A hazai és külföldi befektetők elvesztik azokat a referenciapontokat, amelyek eddig segítették őket a befektetési döntéseik meghozatalában. Az óvatosság válik meghatározóvá a döntési folyamatokban, ezért számos befektetés nem realizálódik.

Szintén óvatossá válnak azok a nemzetközi hitelminősítők, amelyek eddig bíztak a hazai statisztikai adatokban, így az értékeléseik kedvezőtlenebbé válhatnak, további károkat okozva. Számos más negatív következménnyel is jár, ha nem lehet többé megbízni a KSH által szolgáltatott adatokban: tovább szűkül a mindenki által elfogadott tények köre, ami végképp aláássa a demokratikusan, racionális alapon folytatott közéleti és szakmai viták lehetőségét

- fogalmaztak az ellenzéki képviselők. 

A vizsgálóbizottságnak az alábbi feladatai lennének:

  • feltárja az Európai Unió tagországainak jövedelmi és szociális helyzetét vizsgáló EUSILC kutatás magyarországi jövedelmi szegénységi statisztikai mutató adatait szolgáltató Központi Statisztikai Hivatal adatfeldolgozása – többek között a metaadatok adattisztítása, adatinputálása – során az Eurostat módszertanától való szakmai protokollbeli eltéréseket az elmúlt 10 évet illetően, különös tekintettel a 2017 előtti és utáni gyakorlat összevetésére;
  • kivizsgálja az EU-SILC statisztikai célú kutatás magyarországi jövedelmi szegénységi statisztikai mutatójának a KSH által előállított jövedelemeloszlási mintázatában, a szegénységi arányszám becslésében bekövetkezett változásának okait az elmúlt 10 évet illetően, különösen a 2017 előtti és utáni gyakorlat összevetésére;
  • a vizsgálatok ismeretében megállapítja, sor került-e szakmai hibára, amelynek következtében a fent ismertetett magyarországi jövedelmi szegénységi arányszám valóban eltér az Eurostat módszertana által meghatározott számítástól;amennyiben adatfeldolgozási szakmai hibák, tévedések megállapítására kerül sor, feltárja ennek okait, különös tekintettel arra, hogy a hibák manipulatív szándékkal vagy ilyen szándék nélkül valósultak-e meg; 
  • valótlan adatközlés megállapítása esetén megállapítja a szervezeti, személyi, felelősséget; 
  • szándékos statisztikai manipuláció megállapítása esetén vizsgálja, hogy ki volt annak végső megrendelője; politikai felelősséget állapít meg; valamint vizsgálja, hogy felmerülhet-e bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja; ha igen, az illetékes hatóságnál ennek megfelelően feljelentést tesz.

Leszögezték, hogy a Bizottság feladatait a KSH-tól független szakértők kötelező jellegű bevonásával (meghallgatásával) végzi. A Bizottságban részt vevő képviselőcsoportok mindegyike javaslatot tesz egy fő kötelezően meghallgatandó szakértőre. A független szakértőnek releváns szakmai vagy tudományos gyakorlattal kell rendelkeznie.

A Bizottság megállapításairól 2025. június 30-ig jelentést készít, amely tartalmazza:

  • a) a Bizottság által alkalmazott eljárási rendet és vizsgálati módszereket,
  • b) a vizsgálat során feltárt tényeket, bizonyítékokat, megállapításokat,
  • c) a meghallgatott személyek nyilatkozatait,
  • d) javaslatot a Bizottság által szükségesnek tartott intézkedésekre.

Végül a javaslat szerint a Bizottság jelentése nyilvános lesz, és azt az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni.

Idekapcsolódik, hogy a HUN-REN tegnapi szegénységről szóló konferenciáján is szóba kerültek a KSH által közölt adatproblémák.

A konferencián előadást tartott az a két kutató is, akik aggodalmukat fejezték ki a Válasz Online-on publikált cikkükben a statisztikai adatokkal kapcsolatban. A tanulmányban súlyos statisztikai torzulásokra hívták fel a figyelmet a magyar szegénységi adatokról. Szerintük a statisztikai hivatal 2017 óta olyan eloszlási mintákat közöl, amelyek természetes módon nem jöhetnek létre. 

Ahogy arról beszámoltunk, Tátrai Annamária és Gábos András szerint a Központi Statisztikai Hivatal adatszolgáltatásán alapuló Eurostat adatok szerint 2013–2016 között 14,5 százalék és 15 százalék között alakult a relatív jövedelmi szegénységben élők aránya Magyarországon.

A szegénységi küszöb környékén megjelenő adatproblémák megjelenése idején, vagyis 2018–2023-as időszakban a szegénységi arányszám minden évben 12,1 százalék és 13,1 százalék között mozgott, tehát az előző időszakhoz képest jelentős csökkenést mutat.

Úgy vélik, hogy az Eurostat adatai alapján 2018-tól a jövedelmek eloszlása Magyarországon torz képet mutat, amit a kutatók más uniós országokban nem tapasztaltak.

Tátrai Annamária és Gábos András szerint az általuk készített hisztogramok azt mutatják, hogy kiugróan sok ember jövedelme „éppen” a szegénységi küszöb fölé került. Szerintük ennek természetes módon nulla a valószínűsége.

Arról is írt az Economx, hogy Kincses Áron, a statisztikai hivatal elnöke levélben közölte konferencián, hogy a KSH 2025 második felében nagy revíziót fog végrehajtani, azokban az adatokban, amiket Tátrai Annamária és Gábos András kutatott, továbbá megígérte, hogy rutin revíziót is végrehajtanak. Azt ígérte az elnök, hogy nyáron az adatfelhasználók széles csoportjával egy nyilvános szakmai egyeztetést fog tartani, ahol az esetleges félreértéseket tisztázzák majd. Kincses Áron hangsúlyozta, hogy a KSH adatok nem hamisított, továbbra is elhivatottak a felhasználók objektív és transzparens tájékoztatása mellett.

Kapcsolódó