Az élelmiszer-eladások több mint hatvan százaléka kapcsolódik a multikhoz, a több tízezer foglalkoztatott mellett ezek a cégek biztosítják az ország áfabevételeinek és a bruttó hazai termék értékének jelentős részét.

A jelenleg futó legégetőbb témák, amelyekbe mindenképpen bele kellene folynia a szervezetnek javaslattételi szinten, az a kereskedelmi adó, a kötelező akciózás és az abból származó veszteségek enyhítése, a zsugorinfláció kérdése és nem utolsósorban a fogyasztóvédelmi bírságok növekedése – írja a Magyar Nemzet. Ezek a témák egyértelműen a multinacionális láncok „zsebét” érintik, de hatnak a teljes piacra is.

Szeptemberben a hat multinacionális élelmiszer-kereskedelmi cég saját kommunikációt kezdeményezett az OKSZ neve alatt. Azt követően indult el az érintettek kampánya, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban árspekulációval illette a cégeket.

Az önálló kampány is az eddigi rendszer átalakítását sugallja.

Örök vitatéma például a vasárnapi, vagy a december 24-i nyitva tartás a multik között is: a Lidl a napokban tette közzé elsőként, hogy december 24-én nem nyitja ki az üzleteit, újabb vitát indítva ezzel a piacon. A kicsik és a nagyok közötti ellentét azért is fontos lehet, mert az utóbbiak érdekérvényesítő szerepe jellemzően az előbbiek kárára történik.

Ugyanakkor a multik „különutas” megoldása egyben jelzés is volt a szervezet tagságának: nagyobb szerepet szeretnének maguknak az érdekképviseleti rendszerben, miközben a szövetség vezetése hagyományosan független, sem szervezeti érdekkörökhöz, sem szervezeti tagokhoz nem volt eddig köthető.

Ilyen ellentétekkel terhelt szervezetet kell majd átvennie az új főtitkárnak, akinek a személye a piaci információk szerint sem ismert, de üzenetértéke lesz, hogy ki támogatja.

Jövő nyárig marad a kötelező akciózás

2024. június végéig meghosszabbítja a kormány a kötelező akciózást a boltokban – jelentette be a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM). Bővebben >>>