Nagyon sokat változott az elmúlt 15 évben a  magánegészségügyi szektor, de jelentős változás ment végbe az elmúlt három évben is – mondta Lengyel Lívia, egészségügyi szakértő egy háttérbeszélgetésen. Egyre kevesebb a beteg, mert laposabb a páciensek pénztárcája és már a magánszolgáltatók sem tudnak hatalmas profitot termelni.  

Úgy fogalmazott Lengyel Lívia, hogy az utolsó békeév 2021 volt, 2022-ben már megmutatkoztak a válság első jelei magánellátóknál, a 2023–as év a platózás éve volt, 2024-ben stagnáltak vagy csökkentek az árbevételek a rendelőkben, 2025-ben pedig aggasztó jelek látszódtak.

Konszolidációra lesz szükség

A magyar lakosság jövedelmi helyzete jelentősen befolyásolja a magánszektor profitabilitását, jövedelmezőségét, véli Lengyel Lívia.

Itt rangsor – Ezek a magánklinikák lettek 2024 nagyjai

2024-ben a top30 magánegészségügy szolgáltató árbevétele 192 milliárd forint volt, 2023-ban 170 milliárd forint, 2022-ben pedig 115 milliárd forintot könyveltek el. A 2024-es átlagos éves árbevétel növekedés 19 százalékot tett ki. Az első tíz szereplő a top30-as lista árbevételének a 70 százalékát realizáltak, a top10-es magánszolgáltatók átlagosan 11 százalékos árbevétel növekedést értek el, erről itt írtunk bővebben.

Az elmúlt másfél évtized folyamatait felidézve elmondta, hogy Magyarországon a lakásrendelőkből indult a magánegészségügyi szektor, 2017 után ezek a szürkezónás praxisok kezdtek eltűnni, a kisebb rendelők mellett pedig létrejöttek az országos magánrendelő hálózatok, mint például a Medicover vagy a TritonLife. A járóbeteg-ellátásban a magánszektorban a vezető szakterületek, az urológia, az endokrinológia, a bőrgyógyászat, a fül-orr-gégészet és a nőgyógyászat. A fekvőbeteg-ellátásban pedig a szülészetek és a ortopédiai területek, amelyek nagyon felkapottak.

Kapcsolódó

De az is katalizátorként működött a hazai magánklinikák térnyerése során, amikor 2017-ben Csányi Sándor, az OTP Bank vezérigazgatója beszállt a Budai Egészségközpontba. Ezután realitás lett, hogy a magánszektorban megjelenhetnek, külső, komoly befektetők és elindult a szektor kifehéredése. A rendelők elkezdték a vizitdíjakat megemelni, míg 2017-ben egy konzultáció ára 20 ezer forint körül alakult ez mára már meghaladja a 40-45 ezer forintot is, főleg Budapesten.

A pandémia és a hálapénz kivezetése is jelentős változást hozott, például a magánszülészetek elkezdtek szárnyalni, mert a kismamák az állami kórházak helyett a magánellátást választották – sorolta Lengyel Lívia.

2020-ban egy másik katalizátorhatás is érezhető volt, mégpedig az hogy elkezdték kommunikálni a magán és az állami szektor szétválasztását. Valamint 2020 után Budapest irányából elindultak a befektetők a magyar vidék felé és elkezdtek terjeszkedni a nagyvárosokban.

Beindult az árcsökkentés

Manapság egyre kevesebb a páciens a rendelőkben. Lengyel Lívia kiemelte, azt tapasztalják a magánszolgáltatók is, ugyanúgy, mint az állami ellátásban az orvosok, hogy a betegek 20 százaléka nem megy el a befoglalt időpontjára. Több magánszolgáltató ezt előrefizetéssel próbálja kiküszöbölni, de ez jellemzően elijeszti a pácienseket. 

Ma az látszik, hogy azok a rendelők felkapottak, ahol a 30-33 ezer forintos vizitdíjjal dolgoznak. A 40-45 ezer forintos budai vizitdíjat ma már egyre kevesebben engedhetik meg maguknak.

Pár évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt, hogy árat csökkentsenek a magánrendelők, ezt ma már egyre többen meglépik, hiszen több a magánszolgáltató a piacon, mint amennyi beteg van – emelte ki Lengyel Lívia.

Tapasztalatai szerint idén januárban 10-20 százalékos betegszám csökkenés miatt aggódnak a magánrendelők. De ez nem újdonság, hiszen a 2023-as 2024-as években is 30 százalékos betegszámcsökkenést tapasztalnak főleg a műtéti területeken, így például az ortopéd sebészetben. Vagyis az látszik, hogy egyre kevesebben engedhetik meg maguknak a 3-4 millió forintos csípőprotézist a magánklinikákon.

A magán és az  állami egészségügyi szektorok szétválasztása helyett a finanszírozást és a forrásbevonást kellene megoldani.

Jelenlegi becslések szerint kétezer milliárd forint hiányzik az egészségügyi költségvetésből, a rendelkezésre álló forrásokból nem lehet 9,5 millió magyar egészségügyi ellátását biztosítani. 

A környező országokban megtörtént a rendszerváltás az egészségügyben, de nálunk még mindig az egybiztosítós rendszer működik. Lengyel Lívia szerint meg kell hagyni a szolidaritás elvű egészségügyet, de mellette egy magánbiztosítási rendszerre is szükség lenne.

Azt is elmondta Lengyel Lívia, hogy jelen gazdasági környezetben az sem meglepő, ha egy-egy magánklinika évek óta eladósorban van, tulajdonosai csak a megfelelő pénzügyi ajánlatra várnak, és szívesen kiszállnak a bizniszből.