Állandósulni látszik a sztrájkhullám a gépipari és fémtechnikai ágazatban Ausztriában, ahol a szakszervezetek és a munkaadók közötti, kollektív bértárgyalások sorozatban kudarcot vallanak. Kedden – az előző napi, hatodik tárgyalási kör sikertelensége után – több mint kétszáz cégnél hirdettek egynapos sztrájkokat november 17-ig, de várhatóan még több vállalatnál bénítják majd a munkavégzést.

A Der Standard beszámolója szerint Reinhold Binder fémipari szakszervezeti elnök közölte: nem elegendő az ágazat dolgozóinak eddig felajánlott, összesen hat százalék körüli béremelési javaslatcsomag, mert az jelentősen elmarad a tavaly őszi emelések óta tapasztalt inflációtól, ehelyett a szakszervezetek az általános ráta alapján 9,6 százalékos bérfejlesztést követelnek.

Az iparág képviseletében Christian Knill, a Fémtechnológiai Ipari Szövetség elnöke a lapnak kifakadt, mondván, hogy ez a megközelítés „felelőtlen és aránytalan”. Szerinte a munkáltatók legutóbbi ajánlata átlagosan 8,2 százalékkal magasabb keresetet jelentene, sőt, a legalacsonyabb foglalkoztatási körben tizenkét százalékos emelés valósulna meg.

Az érdekképviselők bejelentették: ha a következő napokban nem lesz elmozdulás a tárgyalásokban, akkor az autóiparban, az öntödékben, a bányászatban és az acéliparban, illetve a fémipar minden területén kiterjesztik a sztrájkokat. 

Megissza a levét a vendéglátás

Nem sok esélyük van, de a végsőkig küzdenek a vendéglátóipar képviselői Németországban, ahol a 2024-es költségvetés jelenlegi tárgyalásai során az ágazatban 2020 óta kedvezményes áfa kérdése is napirenden van. A jövő évi büdzsé szűkösnek tűnik, ezért nagy eséllyel az egyéb járulékos kiadások és a csökkentett bevételek szempontjai élveznek prioritást a jelzőlámpás koalíciónál, mint az, hogy mekkora terhet jelent a vendéglátásnak, hogy 2024 januárjától ismét hétről 19 százalékra emelik az éttermi szolgáltatások áfakulcsát – jelezte a Rheinische Post.

Kávézó Berlinben
Kávézó Berlinben
Kép: Getty Images / Alberto Pezzali

Márpedig ez kevesebb vendéget, csökkenő forgalmat, működési problémákat és bezárásokat eredményezhet a szektorban, ami érinti majd a beszállítók és más partnerek sorsát is. Munkahelyek megszűnése, valamint az értékesítés eltolódása a kiszállítási szolgáltatások, például a szupermarketek felé. Nagyon sok forog kockán – sorolta a lapnak a Dehoga iparági szövetség.

A 2024-es költségvetésről jövő csütörtökön döntenek, amelyben a szakpolitikusok számos megszorítást eszközölnének, és új kiadások is bekerültek a tervezetbe, például a menekültek drágább ellátása és az áramadó mérséklése miatti bevételcsökkenés. Ráadásul a szövetségi kormány jövőre növelni akarja az Ukrajnának nyújtott segélyeit, miközben az állampolgároknak nyújtott szociális kiadások is a vártnál magasabbak lesznek.

A németeknél visszakérik a koronasegélyek egy részét

Németországban minden szinten érződik a központi spórolás. Például legújabban elrendelték, hogy minden negyedik, olyan vállalatnak, amely a koronaválság idején állami támogatást kapott, vissza kell fizetnie a segély egy részét – derül ki a Gazdasági Minisztérium előzetes mérlegéből, amelyet a Német Sajtóügynökség idéz.

Eszerint a korona-áthidaló segélyt két éve fizették ki azoknak a cégeknek, amelyek működése veszélyben volt a járvány alatt, vagy nagymértékben csökkent az értékesítése. A tárca adatai szerint az állam összesen mintegy 13,1 milliárd euró gyorssegélyt és 63,3 milliárd eurót utalt át újraindítási programokra. Ezeket a kifizetéseket azonban egy olyan végszámlához kötötték, amely igazolja az értékesítés tényleges csökkenését és az elszámolható fix költségeket. Azoknak a cégeknek, amelyeknek az eladásai nem csökkentek olyan mértékben, mint ahogy azt a kérelmekben előzetesen kalkulálták, legkésőbb jövő március végéig vissza kell téríteniük a támogatásokat.

Megterhelő a sógoroknak a karácsonyi költekezés 

Ausztria lakosai a pandémia előtti szinthez képest jóval többet, várhatóan 2,32 milliárd eurót terveznek költeni idén a karácsonyi ajándékokra, de nem azért, mert jobban élnek, hanem mert az infláció miatt minden termék drágult – derül ki a Kleine Zeitung által idézett, friss fogyasztási kutatásból.

Karácsonyi vásár Bécsben 2022. decemberében.
Karácsonyi vásár Bécsben 2022. decemberében.
Kép: Getty Images

A Linzi Egyetem Kereskedelmi, Értékesítési és Marketing Intézete rámutat: a koronajárvány előtti utolsó évben, 2019-ben az osztrákok még „csak” kétmilliárd eurót költöttek ajándékokra, míg az idén tervezett, nagyobb kiadás az akkoriban beszerzett termékekhez képest – a drágulások miatt – mennyiségben jóval kevesebb árucikket jelent majd.

A megkérdezett háztartások 60 százaléka azt állítja, hogy kevesebb pénze van vásárlásra, mint három hónappal ezelőtt, ezért 44 százalékuknak biztosan spórolnia kell az ajándékokon, és csak 28 százalék érzi úgy, hogy az infláció nem lesz hatással az ünnepi kiadásokra. Az osztrákok 30 százaléka már elkezdte az ajándékvásárlást – az eBay felmérése szerint eddig az illatos gyertyák, a télikabátok és a VR-szemüvegek a legkeresettebb termékek.

Olvadnak a megtakarítások, kölcsönre szorul a lakosság 

Egy másik, megtakarításokról szóló tanulmány szerint Ausztria lakosainak 57 százaléka pesszimista a pénzügyi jövőjét illetően, és több mint felük anyagi nehézségekkel küzd. Minden ötödik osztrák évente egyszer-kétszer, míg 13 százalékuk havonta tapasztal problémákat a megélhetésében.

A többség a pénzügyi szakadékok áthidalására a családjától kér kölcsön, vagy rövid lejáratú hitel igényel, illetve túllépi a folyószámlakeretét, esetleg jelzálogkölcsönnel próbál túlélni. A Der Standard által idézett felmérés szerint a pénzügyileg megélt vészhelyzet arra kényszeríti az érintetteket, hogy lemondjanak a fizetős szabadidős tevékenységekről, például az étterembe járásról, az utazásról, valamint a bútorok, ruházati cikkek és elektronikai termékek vásárlásáról.

Habár Ausztriában nagy hagyománya van a megtakarítások felhalmozásának, a kamatemelések miatt megdrágult adósságok és az infláció miatti pénzügyi szűk keresztmetszetek miatt jelenleg sokaknak már nincs is megtakarítása, inkább az a jellemző, hogy a lakosság nagyobb része átmeneti megoldásokra támaszkodik.