A miniszter kijelentette: van tér a magyar kkv-k fejlődésére, Magyarország versenyképessége is csak úgy javulhat, ha a vállalkozások versenyképesebbé válnak. Tavaly a nettó árbevétel és a hozzáadott érték 60 százalékát állították elő, amely jelentős növekedést mutat a korábbi évekhez képest.

Hozzátette,

ehhez növelni kell az energiahatékonyságot, végre kell hajtani a digitalizációs fordulatot, növelni kell a kutatás-fejlesztési ráfordítások arányát. El kell érni azt, hogy a magyar vállalkozások minél magasabb szinten integrálódjanak a Magyarországon működő multinacionális vállalatok beszállítói láncába.

Nagy Márton elmondta, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium számára kiemelten fontos a kkv-k tudás és kompetencia növelése, a vállalkozói kultúra fejlesztése, a vállalkozói kedv ösztönzése. Ennek érdekében kötött megállapodást a minisztérium tulajdonosi joggyakorlásában működő IFKA a VOSZ-szal és a KAVOSZ Zrt.-vel, hogy egy, a vállalkozásokat támogató hatékony rendszer álljon össze, amely kiaknázza a fejlesztési programok közötti szinergiákat.

Az elmúlt évek gazdasági nehézségei folyamatos kihívás elé állították, és egyben megedzették a kkv-szektort

Rámutatott arra, hogy a magyar vállalkozások töretlen fejlődést mutatnak, az Európai Bizottság 2022-es SME Performance Review előzetes adatai szerint a magyar kkv-k termelékenysége 0,7 százalékponttal megközelítette az uniós átlagot. A hatékonyságnövekedés mellett 2021-ben a technológia- és tudásintenzív kkv-k súlya is növekedett a magyar gazdaságban. Előrelépés történt 2022-ben a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő (DESI) indexben, Magyarország pontszáma 43,8-ra emelkedett az előző évi 41,2-ről - sorolta a miniszter.

A tárcavezető szerint a magyar gazdaság növekedéséhez innovatív, kezdeményező, kockázattűrő vállalkozásokra, őket támogató szervezetekre, programokra van szükség. Példaként említette, hogy a Széchenyi Kártya Program jelentősen hozzájárul a gazdaság és a versenyképesség fejlesztéséhez, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogrammal együttesen több mint 1,2 százalékponttal járul hozzá a 2023-as GDP-növekedéshez – mondta a miniszter.

Megjegyezte,

ezen programok nélkül Magyarországon recesszió lenne, ezek a hitelprogramok képesek a magyar gazdaságot még mindig - ha szerényen is - növekedési pályán tartani.

A Széchenyi Kártya Max Plusz Programban az év elejétől 2023. június végéig megközelítően 26 ezer hitelkérelmet fogadtak be mintegy 1,033 milliárd forint értékben, amelyből 430 milliárd forintot tesz ki a leszerződött hitelek állománya. A program termékeinek 51 százaléka a legsérülékenyebb csoporthoz, a mikrovállalkozásokhoz, míg 39 százaléka a kisvállalkozásokhoz, 10 százaléka a közepes vállalkozásokhoz jutott el – sorolta a miniszter.

Jé, vállalkozást akar indítani minden tizedik magyar

Vonzó és társadalmilag megbecsült karrier útnak számít a vállalkozás Magyarországon, és ismét emelkedésnek indult a vállalkozások száma. Bővebben >>>

A kormányzati intézkedések és támogatások elengedhetetlenek a munkahelyek megvédéséhez, és hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarországon továbbra is rekord magas, 4,7 millió felett legyen a munkában lévők és rekord alacsony maradjon a regisztrált álláskeresők száma. Magyarországon teljes foglalkoztatottság van, ezt szeretnék a jövőben is megtartani – jelentette ki Nagy Márton.

Felidézte, hogy az Európai Bizottság által alapított, Európai Vállalkozásfejlesztési Díjat 2006-ban adták át először, Magyarország pedig minden évben részese volt a kezdeményezésnek, európai szinten is sikeres projektekkel indult a versenyben, az egyiket 2014-ben az európai zsűri fődíjjal ismerte el.

Az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj nemzeti versenyén

  • a vállalkozói ismeretek növelése kategória nyertese lett Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a "Nyíregyházi Foglalkoztatási Paktum" Helyi termék- és szolgáltatásfejlesztési tevékenysége című projekttel,
  • a fenntartható átállás ösztönzése kategória győztese lett a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az Infinity of handicraft/A kézművesség végtelen című projektje.

Az idei évben első alkalommal hirdették meg a vállalkozás a társadalmi esélyegyenlőségért kategóriát, amelynek nyertese a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Bridge to Benefits Mastercourse for sustainable SMEs elnevezésű projektje lett,

  • az üzleti környezet fejlesztése, és a vállalkozások külpiacra lépésének elősegítése elnevezésű kategória nyertese az IFKA Nonprofit Közhasznú Kft. VALI.HU - The personalised business information website című projekt.
  • a vállalkozói kedv ösztönzése kategóriában a KAVOSZ Zrt. Széchenyi Kártya Programja lett a nyertes.

Az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj spanyolországi döntőjében a nemzeti nyertesek közül a KAVOSZ és az IFKA projektjei kapnak lehetőséget Magyarország képviseletére.

Mutatjuk, mennyi minden szól a minimálbér évközi emelése mellett

Az alacsony jövedelműeket súlyosabban érinti az infláció, mint a magasabb keresetűeket, ráadásul a minimálbér reálértéke csökken az idén. Ennek elkerülése érdekében szeptembertől legalább 4 százalékos évközi emelést javasolnak a szakszervezetetek. Bővebben >>>