A KSH közlése szerint 2023 decemberében a kiskereskedelmi forgalom 0,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az viszont bizakodásra adhat okot, hogy a forgalom 1,4 százalékkal emelkedett az előző hónaphoz, novemberhez képest.

Plusz 17 és mínusz 13,1 százalék között bármi megtörténhet

Ha az egész éves teljesítményt nézzük, akkor viszont már látszódik, miért is maradt el ezermilliárd forinttal az áfabevétel a kormányzati tervezettől, ütve ezzel egy komoly rést az államháztartáson. 

A 2022-es évhez képest ugyanis a kiskereskedelmi forgalom volumene 7,9 százalékkal kisebb lett 2023-ban.

Kapcsolódó

  •  Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 4,6,
  • a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 6,4,
  • az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 19,5 százalékkal

A kiskereskedelem teljesítménye az előző év azonos időszakához képest legutóbb 2022 novemberében volt pozitív előjelű, 1,3 százalékkal.  Ennél is tragikusabb képet fest az élelmiszer-vásárlási tendencia. Az legutóbb 2022 májusában, több mint másfél esztendeje volt pozitív, akkor 1,3 százalékos növekményt mutatott. Azóta a magyarok folyamatosan kevesebbet költöttek élelmiszerre, mint az előző évben, ami azért aggasztó, mert az árak közben nőttek a kétszámjegyű infláció miatt. 

Kép: Economx.hu
Közgazdász legyen a talpán, aki le tudja követni a kiskereskedelmi forgalom változását Magyarországon 2022 márciusa és 2023 márciusa között. Amíg a tavalyelőtti csúcs 17 százalék volt, addig tavaly -13,1 százalékos mélypontra zuhant vissza a kiskereskedelemre vonatkozó mutatószám. 

Minimális korrekció

Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője ugyanakkor optimistán nyilatkozott az Economxnak, ugyanis azt emelte ki, hogy a kiskereskedelmi mutató 2023 márciusa óta hónapról hónapra növekszik, a legutolsó, 2023 decemberi értéke pedig már csupán 0,2 százalékponttal alacsonyabb, mint 12 hónappal korábban. Ez a közgazdász szerint ez bőven hibahatáron belül van, azaz a becslési bizonytalanságot is figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy tavaly év végén már lényegében ott volt a kiskereskedelmi forgalom, mint egy évvel korábban. 

A gazdasági szakértő kiemelte azt is, hogy a tavaly márciusi nagyon alacsony érték oka a bázishatás volt, egészen pontosan az, hogy 2022 márciusában kiugróan magas, 17 százalékos növekedést regisztrálhattunk a kiskereskedelmi forgalomban.

Ilyen növekedést a mutatóban nem láthattunk az elmúlt öt évben, így várható volt, hogy a fogyasztás némileg visszakorrigál az átlaghoz, és pontosan ezt láthattuk az elmúlt hónapokban. Azaz ha nem egy éves időtávon nézzük, a fogyasztás tavaly is magasabb volt, mint a 2022 előtti években, nem visszaesésről beszélnék, hanem inkább a 2022-es év kiugró értékéről való minimális korrekcióról

- mutatott rá Sebestyén Géza a valóban furcsa 2022-es időszakra.

Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője szerint a mostani trendet és a legfrissebb számokat nézve egyértelműen bizakodóak lehetünk:

január-februártól az éves növekedés mértéke is a pozitív tartományban lesz.

A növekvő kiskereskedelmi forgalom pedig jó hír nem csak a családok életminősége szempontjából, hanem a GDP, az adóbevételek, a munkahelyek tekintetében is - tette hozzá.

Kép: Economx.hu

Tavaly már több élelmiszert vásároltunk

Ugyanakkor van még egy fontos kérdés, ez pedig a lakosság élelmiszer-vásárlásának a visszaesésé, amely már a kiskereskedelem forgalmának bezuhanása előtt, 2022 májusában megkezdődött. 

Sebestyén Géza szerint azonban az élelmiszereknél hasonló trendet láthatunk, mint a fent is bemutatott általános folyamatok. Tavaly márciusban volt a mélyponton a volumenindex, ekkor valóban durván érezni lehetett a megnövekedett élelmiszerárak hatását a lakossági fogyasztásra - magyarázta, hozzátéve: azóta lényegében folyamatosan emelkedik a mutató értéke, és valóban, a novemberi nulla százalékos, azaz éves szinten változatlanságot mutató érték után decemberben már a pozitív tartományba lépett.
Azaz 2023 végén már több élelmiszert vásároltak a magyarok, mint 2022 végén

- mondta a szakértő.

Úgy látja, a pozitív változások fő oka az infláció elleni küzdelem sikeressége. A kötelező akciók és az online árfigyelő hatását leginkább az élelmiszer-vásárlások alakulásán mérhetjük le, a meredeken emelkedő fogyasztás így egyértelműen jelzi, hogy a kormány és a GVH lépései hatékonyak voltak. 

Kép: Economx.hu
A fogyasztás véleményem szerint a jövőben is stabil növekedést fog mutatni. Ennek fő oka az online árfigyelő sikeressége mellett a legyűrt infláció miatt csökkenő kamatokban keresendő. A mérséklődő hitelezési költségek ugyanis segítik a vállalati beruházások és munkahely-teremtés felfutását, így a gazdaság dinamikáját, mely emelkedő bérekben csapódik le

- vázolta a prognózisát a MCC munkatársa, emlékeztetve arra is, hogy mindezen folyamatok természetesen az áfabevételek tekintetében is pozitív hatásokkal fognak járni. 

Van egy aprócska hiány! Négy és félezer milliárd, maradhat?

Több mint négy és félezer milliárdos hiány keletkezett tavaly az államháztartási mérlegben, melynek több mint ötödét az elmaradt áfabevétel okozta, holott tavaly minden eddiginél nagyobb adóprés alá kerültek a magyarok. Az is mindenki számára egyértelművé vált, hogy az elmúlt évek drasztikus inflációs hullámai után a lakossági fogyasztás visszaesett, és már azok sem költenek, akiknek lenne miből.

Bod Péter Ákos mindezt úgy foglalta össze, hogy a 2023-as költségvetés eleve különösen gyenge alapon nyugodott, mondhatni, futóhomokra épült.