A tavalyi évben a hazai foglalkoztatási mutatók lényegében változatlanok maradtak. Míg a piaci szolgáltató szektorban az alkalmazottak létszáma növekedést mutatott, addig az ipari ágazatokban enyhe visszaesés következett be az év során. A munkaerőpiac feszültsége valamelyest enyhült, amit a munkanélküliek számának emelkedése is jelzett. Ez részben annak volt köszönhető, hogy az addig inaktív rétegek közül sokan kezdtek aktívan munkát keresni, ami növelte a potenciális munkaerő-tartalékot. Ezzel párhuzamosan viszont csökkent a betöltésre váró álláshelyek száma – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből.

Elfogyott az igény a közmunkára, többen inkább külföldre mennek

2024-ben a foglalkoztatottak száma negyedévenként eltérően alakult. Az év első felében az alkalmazottak létszáma némileg meghaladta az előző év azonos időszakát, azonban a harmadik negyedévben stagnált, míg a negyedik negyedévben már enyhe csökkenés következett be. Ennek eredményeként éves átlagban a foglalkoztatottak száma gyakorlatilag változatlan maradt, elérve a 4 millió 699 ezer főt.

Kapcsolódó

Bár összességében nem történt érdemi elmozdulás, a férfiak és nők munkaerőpiaci helyzetében eltérő tendenciák jelentek meg. A hazai elsődleges munkaerőpiacon a nők foglalkoztatottsága 22 ezer fővel bővült, míg a férfiaknál közel 20 ezer fős visszaesés volt megfigyelhető az előző évhez képest. Eközben a közfoglalkoztatási programokban résztvevők száma tovább csökkent, és 60 ezer főre mérséklődött. Ezzel szemben a külföldön dolgozók száma kis mértékben nőtt, elérve a 108 ezer főt.

Az év során figyelemre méltó jelenség volt, hogy a foglalkoztatottak stagnáló létszáma mellett

egyre többen vállaltak másodállást vagy egyéb munkát főállásuk mellett,

ami a több lábon állás igényét tükrözi, vagy éppen a kényszer szüli.

Még mindig kevés fiatal vállal munkát

Tavaly a 15–64 évesek foglalkoztatási aránya éves átlagban 75,1 százalékot tett ki, amely szinte pontosan megegyezett az egy évvel korábbi adattal (74,9 százalék).

  • A férfiak foglalkoztatottsága enyhén, 0,5 százalékponttal csökkent, így 78,7 százalékra mérséklődött,
  • míg a nőké 0,8 százalékponttal emelkedett, elérve a 71,4 százalékot.

Ez az ellentétes irányú változás tovább szűkítette a nemek közötti foglalkoztatási különbséget, amely az utóbbi évek egyik meghatározó folyamata volt.

A korcsoportok foglalkoztatottsága vegyes képet mutatott. A 25 év alatti fiatalok helyzete továbbra sem mutatott érdemi javulást, foglalkoztatási arányuk 27,2 százalékon stagnált, tükrözve az évek óta fennálló alacsony szintet. A 25–54 évesek körében, akiket gyakran a legjobb munkavállalási korú csoportként emlegetnek, megállt a foglalkoztatottság növekedése, bár így is magas, 88,2 százalékos arányt értek el. Az 55–64 éves korosztály esetében az előző évek kedvező tendenciái folytatódtak, és a foglalkoztatottsági arány 1,1 százalékponttal, 70,4 százalékra javult. Ugyanakkor ennek a növekedésnek az üteme észrevehetően lassult, jelezve a változások kifulladását ebben a csoportban.

Tolnában a legrosszabb a helyzet

2024-ben a foglalkoztatás alakulása jelentős területi eltéréseket mutatott az ország különböző részein. A legnagyobb növekedés Vas vármegyében volt tapasztalható, de Békés vármegyében is hasonló mértékű emelkedés zajlott. Ezzel szemben továbbra is a Dél-Dunántúl, különösen Tolna és Baranya vármegyék, valamint az északi országrész, így Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyék maradtak a legalacsonyabb foglalkoztatottsági mutatókat produkáló területek.

Kép: Economx

A területi különbségek markáns jelenléte továbbra is jellemző volt: a legjobban teljesítő Győr-Moson-Sopron és a leggyengébb mutatóval rendelkező Tolna vármegye foglalkoztatási rátája között 15 százalékpontos eltérés mutatkozott. Ez a szám is jól tükrözi, hogy az országon belüli foglalkoztatási egyenlőtlenségek még mindig számottevők.

Belehúztak a horvátok, a finnek ellustultak

Az Európai Unióban a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 2024-ben átlagosan 70,8 százalék volt, ami az előző évhez képest 0,4 százalékpontos növekedést jelentett. Ugyanakkor hat tagállamban csökkent a foglalkoztatottság. A legnagyobb visszaesést Finnországban regisztrálták, ahol a ráta 1,4 százalékponttal, 72,6 százalékra mérséklődött. Ezzel szemben

Horvátországban volt a legjelentősebb javulás: itt 2,5 százalékponttal, 68,3 százalékra nőtt a foglalkoztatási mutató.

A tagországok között Hollandia vezette a rangsort a legmagasabb, 82,3 százalékos foglalkoztatási rátával, míg a lista másik végén Olaszország állt 62,2 százalékos értékkel. Magyarország 75,1 százalékos rátával a kilencedik helyet foglalta el. A Visegrádi Négyek közül Csehország előzte meg Magyarországot, de Lengyelország és Szlovákia is az uniós átlag felett teljesített.

A nemek közötti foglalkoztatottsági különbségeket vizsgálva a holland férfiak 85,7 százalékos foglalkoztatottsági rátája kiemelkedő, 10,3 százalékponttal meghaladva az uniós átlagot. Ezzel szemben Belgiumban a férfiak foglalkoztatottsága 70,2 százalék volt, ami 5,2 százalékponttal maradt el az EU-átlagtól. A magyar férfiak foglalkoztatási rátája 78,7 százalék volt, amely az Unióban a hetedik legmagasabb értéknek számított.

dd

A nők körében a legmagasabb foglalkoztatottsági rátát Hollandiában mérték 2024-ben, ahol 78,9 százalékos szinten állt, ami 12,7 százalékponttal haladta meg az EU átlagát. Ezzel szemben Olaszországban volt a legalacsonyabb a mutató: az ottani nők foglalkoztatottsági rátája mindössze 53,3 százalék volt, amely 12,9 százalékponttal maradt el az uniós átlagtól. A magyar nők 71,4 százalékos foglalkoztatási arányukkal a kilencedik helyet szerezték meg az EU-s rangsorban.

Az összes tagállamban a férfiak foglalkoztatottsága magasabb volt, mint a nőké, de a nemek közötti eltérés mértéke jelentősen változott. A legnagyobb különbséget Olaszországban regisztrálták, ahol a két nem foglalkoztatási aránya között 17,8 százalékpont volt az eltérés. Ezzel szemben Finnországban mindössze 0,4 százalékpontos különbség mutatkozott, ami a legkisebb az unióban. Magyarországon a férfiak és nők foglalkoztatottsága között 7,3 százalékpontos eltérés volt, amely kedvezőbb, mint az EU-s átlag, ahol ez az érték 9,2 százalékpont.

Egyre többen vállalnak másodállást

Tavaly az alkalmazásban állók száma – közfoglalkoztatottak nélkül – 9 ezer fővel nőtt, ám a bővülés üteme lassult az előző évhez képest. Ez azt jelzi, hogy a munkaerő iránti kereslet csökkent.

Bár a munkát végző magánszemélyek száma mérséklődött, az álláshelyek száma növekedett, ami arra utal, hogy egyre több ember vállal egyszerre több állást.

Az ágazati változásokat tekintve, bár a legtöbb szektorban nőtt a létszám, néhány ágazatban csökkenést regisztráltak. Jelentős létszámcsökkenés történt a feldolgozóiparban (-13,5 ezer fő) és az építőiparban (-5,7 ezer fő), míg kisebb visszaesés volt a pénzügyi szolgáltatások és az energiaipar területén.

A növekedést elsősorban a piaci szolgáltatások húzták, különösen a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (+6 ezer fő), valamint a kereskedelem (+3,4 ezer fő) területén. Ezeket a turizmus fellendülése és a külföldi munkavállalók számának emelkedése is támogatta.

2024-ben az ipari termelés csökkenése az ipari ágazatok létszámának mérséklődésében is megmutatkozott. Az iparban – különösen a nemzetgazdaság legnagyobb munkavállalói létszámot foglalkoztató feldolgozóiparban – számos alágban csökkent a létszám. Kiemelkedően nagy visszaesést regisztráltak a fémalapanyag-gyártás és a gép, gépi berendezés gyártása területén. Az építőipari termelés csökkenése szintén jelentős létszámcsökkenést eredményezett az ágazatban.

A közszolgáltatások területén ezzel szemben növekedés figyelhető meg. Az oktatásban kiemelkedően, 6 ezer fővel nőtt a létszám, amelyben a részmunkaidős alkalmazás bővülése (4,1 ezer fő) volt meghatározó. A növekedés különösen a felsőoktatásban, a duális szakképzőközpontokban, valamint az iskola-előkészítő és alapfokú oktatás területén volt jelentős. A közigazgatásban is növekedett a létszám, bár ennek mértéke nem volt számottevő.

Krízis az egészségügyben

A múlt év utolsó negyedévében az üres álláshelyek közel 20 százaléka a feldolgozóiparban volt, ugyanakkor itt regisztrálták a második legnagyobb csökkenést a pótlólagos munkaerő-keresletben az előző évhez képest, mintegy 2,2 ezerrel kevesebb üres álláshelyet tartottak nyilván. Az adminisztratív szolgáltatások területén szintén magas volt a munkaerő iránti kereslet: az üres álláshelyek száma 7,6 ezer volt, ami az összes üres álláshely 12 százalékát tette ki, ugyanakkor ezen a területen tapasztalták a legnagyobb csökkenést, 3,6 ezerrel. Az oktatásban is jelentős, 1,5 ezres csökkenés következett be, bár itt még mindig viszonylag magas, 6,1 ezer az üres álláshelyek száma. Jelentős volt a kereslet a közigazgatás, valamint az egészségügy és szociális ellátás területén is; a közigazgatásban nőtt a pótlólagos munkaerő-kereslet a legnagyobb mértékben.

Az összes álláshelyhez viszonyítva 2024-ben a legmagasabb betöltetlen álláshely arány a humán egészségügyi és szociális ellátásban volt, 3,9 százalékkal. 

Még 2024 nyarán a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke azt nyilatkozta,

több mint 40 ezer ápoló hiányozhat a magyar egészségügyi rendszerből, olyan kórház is van, ahol nincs negyvenéves kor alatti dolgozó.

Balogh Zoltán arra is figyelmeztetett, hogy további pályaelhagyókra kell felkészülnie az ágazatnak, hiszen a túlterheltség is problémát jelent a kórházi osztályokon. 

Jelentős munkaerőhiány mutatkozott továbbá a közigazgatásban (3,7 százalék) és az adminisztratív szolgáltatások területén (3,5 százalék) is. Ezzel szemben a legkisebb pótlólagos munkaerő-kereslet a bányászatban (0,2 százalék), valamint a kereskedelem és gépjárműjavítás (0,9 százalék), továbbá az építőipar és mezőgazdaság területén (1,0 százalék) volt tapasztalható.