Az európai munkavállalók egyre kevesebb munkaórát teljesítenek: általános tendencia, hogy az utóbbi tíz évben az Európai Unióban egy teljes órával lett kevesebb a heti átlagos munkaidő. Sőt, a 34 európai ország közel felében a csökkenés még ennél is nagyobb: több mint egy órát tett ki 2014 és 2024 között.

Az Eurostat adatai szerint 2024-ben a 20 és 64 év közötti uniós munkavállalók főállásban töltött tényleges heti munkaideje a hollandiai 32,1 órától a görögországi 39,8 óráig terjedt. (Ebben a statisztikai adatba beleszámítanak mind, akik heti 40 órában, illetve részmunkaidőben dolgoznak.)

Az Euronews azt a földrajzi tendenciát is megemlíti, hogy a dél-és kelet-európai országok munkavállalói általában több időt töltenek munkával, különösen az EU-tagjelölt országokban. A listát Törökország vezeti 43,1 órával, majd utána jön Szerbia 41,3 órával és végül Bosznia-Hercegovina 41,1 órával.

A rangsorban következő országok szintén ugyanehhez a régióhoz tartoznak: Görögország (39,8 munkaóra/hét) és Bulgária (39 munkaóra/hét).

A nyugati és észak-európai országokban hozzájuk képest általában rövidebb a munkahét, nézzünk is néhány példát!

  • Hollandia: 32,1 óra/munkahét;
  • Norvégia: 33,7 óra/munkahét;
  • Ausztria és Dánia: 33,9 óra/munkahét;

Európa legnagyobb gazdaságai közül az Egyesült Királyság és Spanyolország (mindkettő heti 36,4 órával), valamint Olaszország (36,1 órával) mind az uniós átlag felett teljesítettek.

Hogyan változott a munkaidő az elmúlt tíz évben?

A 2014-es és a 2024-es heti munkaidőt összehasonlítva a 34 országból csak négyben volt növekedés. Ezek közül három országban minimális volt az emelkedés: Litvániában és Cipruson (mindkettőben 12 perc), valamint Máltán (6 perc). Szerbiában azonban jelentős, 1 óra 42 perces növekedés volt tapasztalható.

A heti munkaidő Franciaországban változatlan maradt, míg például Olaszországban, Svédországban és Lettországban is csökkent, legalább fél órával. Miközben a 34 országból 16-ban a heti munkaidő több mint egy órával csökkent. Ebbe a táborba tartozik Magyarország is: nálunk azonban nem volt egy teljes óra csökkenés, hanem csak hat perc híján annyi.

Az Európai Bizottság közelmúltban közzétette, a témát vizsgáló munkaanyaga szerint a munkaidő csökkenése elsősorban az atipikus foglalkoztatási formák, főként a részmunkaidős foglalkoztatások elterjedéséhez kötődik. Miközben a technológia fejlődés is egyre inkább átalakította, átalakítja a munka természetét.

Polyworking: egyszerre több állásban teljesíteni, márpedig ez a jövő

Míg az idősebb generációk, a veteránok, a baby-boomerek és az X-esek leginkább a lojalitásra és az állandóságra törekedtek a munka világában, így akár egy életen át ugyanazon a munkahelyen dolgoztak, a fiatalabbak, az Y és a Z generációsok elhozták a polyworking világát, amikor valaki akár évente vált, és egyszerre teljesít több főállásban is, vagy szerez bevételt minimum 2, de inkább 3-4 helyről. Mutatjuk a munkavégzés jövőjét, ami felé megyünk.

A részletekről ITT írtunk bővebben.

Kapcsolódó