„Az AI már most okosabb nálunk” – mondta a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének elnöke szerdán a könyvelői világ és a mesterséges intelligencia kapcsolatáról tartott kerekasztal-beszélgetésen. Matyóka Zoltán szerint a mesterséges intelligencia olyan tempóban fejlődik, hogy egyre több, korábban emberekre épülő tudásterületet vesz át – még akkor is, ha nem célja az emberi munka kiváltása. A könyvelők világában ez a változás most különösen élesen érezhető.

Sokáig az volt a mondás, hogy a gyakorlat teszi a mestert – hangsúlyozta, majd hozzátette: a könyvelők tudása nem csak a számvitelből, hanem a napi rutinból, az évek alatt felépített ügyfélkezelésből, a rendeletek ösztönös ismeretéből állt össze. Most azonban, hogy az AI egy kattintással lekérdezhető válaszokat ad, ez a „gyakorlati tudás” megingott. Már nem az számít, mit tudunk fejből – hanem az, hogyan használjuk a technológiát.

Ez persze nem feltétlenül rossz dolog.

A lámpagyújtogatók is eltűntek, de jöttek helyettük a villanyszerelők. Az új technológia nem megszünteti a szakmát – hanem átalakítja. A könyvelés most kezd „szexi” szakmává válni. Pont azért, amit sokan régóta szeretnének: végre lehet akár egy tengerpartról is dolgozni. Nem számít, ki hol van, csak az, hogy hatékonyan és digitálisan tudjon dolgozni

– közölte az elnök.

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

A hajlandóságon múlik az túlélés, nem az életkoron

A változással azonban nem mindenki tud lépést tartani. Egy friss, 7 ezer könyvelőt érintő felmérés szerint az átlagéletkor 52 év, a legidősebb válaszadó 79 éves volt. A hetven év felettiek közül sokan már nem akarnak beletanulni az új technológiákba – érthető módon. Ők várhatóan hamarosan elhagyják a pályát. De a kor nem feltétlenül akadály: sok 60 feletti szakember is aktívan használja az AI-t. Minden az egyénen múlik, nem a születési évszámon.

A szakma jövőjéről is megoszlanak a vélemények. Matyóka Zoltán elmondta, Varga Mihály korábban úgy becsülte, a digitalizáció után háromezer könyvelőiroda marad fenn. A szakmában viszont tízezernél is több működik jelenleg. Az elnök szerint a valóság inkább 3-5 ezer iroda felé konvergál majd – de nem a korosztályi összetétel, hanem a technológiai versenyképesség miatt.

A jövőt illetően pedig nem kérdés, merre haladunk.

Tíz év múlva a könyvelés olyan lesz, mint egy app letöltése – egy kattintás, és kész az adóbevallás

 – hangzott el a találkozón. Az AI nemcsak elméletben képes erre: már most is léteznek olyan megoldások, amelyek ezt célozzák meg.

Többet keres, aki AI-t használ?

Első ránézésre a digitalizáció egyet jelentene a hatékonyság növekedésével: kevesebb emberrel több munkát lehet elvégezni, így nőhet az árbevétel és a nyereség is. Elvileg. A gyakorlat azonban sok helyen mást mutat.

„Most csak több a munka, de nem több a pénz” – foglalja össze a helyzetet az elnök. Az irodák nagy részénél a digitalizáció még nem váltotta be az üzleti ígéreteket.

Matyóka Zoltán, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének elnöke
Matyóka Zoltán, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének elnöke
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Nem azért, mert a technológia nem működik – hanem mert nincs mögötte tudatos stratégia. Rossz árképzés, hiányzó időmenedzsment, átgondolatlan működés – ezek mind azt eredményezik, hogy az automatizálás nem csökkenti a terhelést, hanem megsokszorozza.

Pedig lenne út felfelé. Van, aki már a saját eszközeivel próbálja ösztönözni a változást: kedvezményt ad azoknak az ügyfeleknek, akik segítenek neki azzal, hogy ők is digitálisan működnek. Hiszen egy jól működő rendszer csak akkor lehet gyors és hatékony, ha mindkét oldal – könyvelő és vállalkozó – digitálisan gondolkodik.

Egy friss felmérés szerint:

  • 67 százalék úgy érzi, még van hova fejlődnie digitálisan;
  • 32 százalék közepesen digitalizáltnak tartja magát;
  • 7 százalék mondja azt, hogy már teljesen digitalizált.

És az AI használat? Jelenleg mindössze 11 százalék használja aktívan. Azok, akik igen, már konkrét hasznot is látnak: például főkönyvi kivonatokat értelmeznek vele, és érthető nyelvű elemzéseket küldenek az ügyfélnek – így nemcsak adatot, hanem valódi tudást is közvetítenek.

A tanulság világos: az eszköz önmagában nem elég. A digitalizáció csak akkor hoz pénzügyi előnyt, ha az irodák üzleti modellje is alkalmazkodik hozzá. Az AI nem helyettesíti az üzleti gondolkodást – de felerősíti annak eredményeit.

Van, aki még mindig papírral dolgozik

Bármilyen ígéretes is a jövő, a jelen meglepően elmaradott. Egy globális felmérés szerint Magyarország digitális fejlettsége alig 30 százalék körül mozog – és a könyvelés is ezt a szintet tükrözi. A kis vidéki irodákban gyakori, hogy az ügyfelek még mindig papíron hozzák az anyagot:

100-ból 70-en nem használják az online rendszereket, és 42 százalékuk semmilyen digitális megoldást nem alkalmaz.

Persze a kép nem mindenhol ilyen sötét. Vannak régiók – főként Budapesten –, ahol már szinte teljesen megvalósult a digitalizáció. De országosan nézve a kép vegyes. A technológiai szakadék pedig egyre mélyül: aki nem tud, vagy nem akar lépést tartani, az lemarad – nem azért, mert ne lenne rá szükség, hanem mert nem hajlandó új tudást befogadni.

A könyvelői szakma tehát nem eltűnni készül – csak újjászületni. És hogy ki marad fenn ebben az új világban? Az, aki hajlandó tanulni, változni, és letölteni azt az új appot, ami lehet, hogy elsőre ijesztőnek tűnik, de valójában kulcs a túléléshez – közölte Matyóka Zoltán.

Jön a zsebkönyvelő

Valami egészen alapvető hiányra derült fény az elmúlt években: a vállalkozói szféra jelentős része információhiánnyal küzd. Hiába a digitalizáció és a temérdek online forrás, sokan még mindig tanácstalanul kutatnak adózási és vállalkozásindítási kérdésekben. Pedig nem az akarattal van baj.

A tudásalap, a türelem és a rendszerezett hozzáférés az, ami hiányzik.

Sokan ingyen szeretnének hozzájutni a szükséges információkhoz – ami érthető, de ez gyakran konfliktust szül. A könyvelők túlterheltek, nem fér bele a napjukba a sok ismétlődő, alapvető kérdés megválaszolása. A figyelmük szétaprózódik, az értékes munkaóráik elúsznak, miközben a vállalkozók nem kapnak valódi segítséget, mert a szakemberre végül nem is mernek rácsörögni.

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Ez a patthelyzet ihlette a Bookkeepie nevű megoldást, amely mesterséges intelligenciára épít, de nem a könyvelők leváltása a célja – épp ellenkezőleg. A fejlesztők egy olyan rendszert alkottak, amely megkönnyíti a könyvelők dolgát, miközben felkészültebbé teszi a vállalkozói oldalt.

Az ötlet lényege egyszerű: a gyakori, egyszerű kérdésekre gyors, pontos és közérthető válaszokat ad egy AI-alapú chatbot. Ráadásul a rendszer nemcsak magyarul beszél – a nyelvi modelleknek köszönhetően bármilyen nyelven képes értelmezni a magyar adózási környezetet, így akár külföldi vállalkozók számára is hasznos társ lehet

– mondta Nagyváradi Gábor.

A Bookkeepie termékmenedzsere szerint a ChatGPT és más hasonló eszközök már megmutatták, hogy az AI-ban hatalmas potenciál rejlik, de nem csodaszerek. Az AI annyira okos, amennyire az adatai pontosak. A fejlesztők ezt is szem előtt tartották: olyan megoldásban gondolkodtak, amelyhez nem kell kódolói tudás – mégis megbízható.

A Bookeepie három rétegből épül fel.

  • Az első az instrukciós rendszer: ez adja meg azt a keretet, amelyben a chatbot működik, hogy a válaszai érthetőek és megbízhatóak legyenek.
  • A második a tudásbázis – saját szakértői anyagokból, jogszabályokból, rendeletekből összeállított szakmai alap.
  • A harmadik réteg az újratanítás: ha a chatbot hibázik, azt könyvelők és szakértők elemzik, pontosítják a választ, és beépítik a javítást a tudásbázisba. Így válik a rendszer egyre okosabbá – nem magától, hanem emberek közreműködésével.
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

És hogy miben más, mint egy átlagos AI chatbot? A Bookkeepie nem talál ki válaszokat. Ha nem tud valamit, inkább visszakérdez. Nem „hallucinál”, hanem a biztosra megy. Ezen kívül két külön verzióban is elérhető: a vállalkozói felület közérthető és gyakorlati példákkal operál, míg a könyvelői verzió jogszabályi hátterű, szaknyelvű – mert a két célcsoport teljesen más típusú tudást keres.

Nagyváradi Gábor elmondta: „a cél egyértelmű: egy olyan digitális társ létrehozása, amely nem váltja ki az emberi könyvelőt, de megágyaz a közös munkának. Egy segítő eszköz, amely egyszerre tehermentesíti a szakembereket és támogatja a vállalkozókat a tájékozódásban. Egy zsebkönyvelő – szó szerint és átvitt értelemben is”.